Eötvös József 1813. szeptember 3-tól 1871. február 2-ig élt. Jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke, Eötvös Loránd fizikus édesapja.

Eötvös József ismert regényei: A karthausi; A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben. Politikai, jogfilozófiai főműve: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra.

Jó író csak az lehet, ki azért ír, hogy gondolatait kifejezze; ki azért gondolkozik, hogy írjon, jó mesterember lehet, de való művész nem lesz soha.

Mely a hazáért élt, a hű kebel, Földjét termékenyítve hamvad el; És szelleme a sír körül marad, Tettekre intvén az utódokat.

Minden nemzetben nagy erő szendereg, de szendereg csak, és a pallérozás serkenti fel.

Minden hegy csúcsban végződik. Emelkedjetek bátran, s kik kiindulva a hegy alján távol álltatok egymástól, fenn a tetőn találkozni fogtok.

Nem pihenhet meg senki önárnyékában.

Lehet-e életünkben két nőt valóban szeretni, nem tudom; két hazát bizonyosan nem.

Ki a mát csak arra használja, hogy a holnap s tegnapról gondolkozzék, s kinek jelene csak emlékekből s reményekből áll, az soha megelégedve nem érezheti magát. Ki nem tud vagy nem akar felejteni, s a jelen szűk lapjain egész múltjának szomorú történetét följegyezve hordja, ne panaszkodjék, ha arra semmi más nem fér.

Nincs szomorúbb gondolat, mintha az jut eszünkbe, hogy valószínűleg még jönni fog oly idő is, midőn jelen napjainkra, melyek annyira szomorúaknak vagy ízetleneknek látszanak, vággyal fogunk visszatekinteni.

Nincs emlék e földön, melynek idővel nem vesztenéd el éppen legkeserűbb részét.

Sorsjáték az élet, melynél nem a legnagyobb számokkal nyerjük a legnagyobb összeget.
Az emberek nagy része azért szerencsétlen, mert nem magától, hanem másoktól kíván tökéletességet, és az emberi gyarlóságokat, magán kívül, senkinek sem bocsátja meg.

~~~~~~~~~~
A gyermekre minden hat, s mentül különbözőbbek a hatások, annál inkább várhatjuk, hogy kifejlődése ferde s egyoldalú nem lesz. Az életre csak élet által neveltetünk, s aki hiszi, hogy a gyermeket elvek és szabályok által életrevalóvá képezheti, egy cseppel sem józanabb annál, ki valakit szárazon tanít úszni.

A gyermek kis szívében éppen annyi, sőt több öröm fér meg, mint a férfiúéban. De kár, hogy szívünk csak azért nő, hogy üresebbé váljék.

Nincs nehézség, melyet a szerelem le ne győzne, s alig van érdek oly apró, melyen a barátság hajótörést ne szenvedhetne.

Virágokat nyújt a szerelem, a barátság – ha jó ember barátunk – gyümölcsöket.

A szerelem forró, hideg az élet. Csak a barátság melegíti állandóan valónkat.

A szívben több érzemény férhet meg, de csak egy szenvedély.

A szerelem az, melyet adunk, nem az, melyet találunk.
A boldogság, melyet a világon élvezhetünk, sokkal kevésbé függ attól, miként viselik magokat irányunkban mások, mint inkább attól, mint járunk el mi magunk mások irányában.

Ha két darab fát összeteszünk, kereszt lesz belőle. Ez szép allegória a házasságra.

A világon nem a tudomány, a szeretet művel csodákat.

~~~~~~~~~~
Az emberek többnyire nem azon harcban vesznek el, melyet külviszonyaikkal, hanem abban, melyet önmagukkal küzdenek, s ki ezen túl van, habár lassú léptekkel, de szüntelen haladni fog a pályán, melyet választott.

Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik.

Csak azt bírjuk, miről, ha kell, le tudunk mondani. Oly kincsnek, melyet nélkülözhetetlennek tartunk, nem urai, hanem szolgái vagyunk.

Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük.

Csúnya a zsarnokság, de a fortélyos elnyomás még undokabb.

Semmi sem fejleszti ki gyöngeségeinket inkább, mint ha hatalomhoz jutunk.

A szilárd akarat – hatalom, de csak akkor, ha egyszersmind józan is, és a lehetőségek körében maradva erejét legyőzhetetlen akadályok ellen nem fecsérli el.

Az ész az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem, hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon.

Mint a csatamezőn, úgy a tudományok körében az előőrsök ritkán aratnak dicsőséget.

Aki a tudomány körében semmi újat nem talált is, hanem mindig csak azon ösvényen tartotta magát, melyen előtte mások jártak, legalább azáltal érdemli utódainak köszönetét, hogy az ösvényt, melyet használt, tágasabbá és járhatóbbá tette.

A vas maga sem állhat ellen az időnek, s ilyen az ember. Ha munkára használják, elkopik, ha a földön hever, a rozsda emészti meg. Miután már veszni kell, jobb százszor elkopni, mint elrozsdásodni.

Minden tudás csak akkor bír való beccsel, ha cselekvésre képesebbé tesz.

Vannak férfiak, kiknek neve, mint az ekének a vasa, csak azért fényes, mert sok munkára használtatott; ennél a dicsőségnek nincs biztosabb neme.
~~~~~~~~~~
Napjainkban az emberek a pénznek még előítéleteiket is feláldozzák. Ebből mérhetjük meg roppant hatalmát.

Vigyázzon mindenki magára, mielőtt meghajlik; nehéz ám felegyenesedni!

Haszontalan dolog az élet, ha azt magunk hasznossá tenni nem iparkodunk.

Kevés embernek van annyi ereje, hogy a körülmények rohamának, melyek őt ostromolják, saját erejével ellenállni tudjon, s biztosan csak az állja meg helyét, ki magát ahhoz kötelességeinek erős kötelékeivel láncolva érzi.

Nem az, kinek sok eszméje, de kinek egy meggyőződése van, az válhatik nagy emberré.

Kevesebb ész kell a kételkedésre, mint a hitre. Kételkedés azon emberek része, kik hinni nem elég jók, tagadni nem elég erősek.

Pascal mondja: élvezet a vihartól hányt sajkán ülni, ha tudjuk, hogy az elveszni nem fog; s nem ilyen-e annak élete, ki vészei között teljes bizodalommal emeli tekintetét az ég felé?

Ki a gondviselésben nem kételkedik, az előtt minden egyéb kétely elveszti kínzó fontosságát.

Az élet viharaival szemben olyan légy, mint a madár, amely, ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan, hanem a magasba száll.

A sima utak, melyeken kevés fáradsággal messze juthatunk, s azon javak, melyek után az emberek többsége vágyik, legyenek másoké. Nekem, ó Mindenható! adj rögös ösvényt, de szép kilátással, mely mindég felfelé vezet, s melyen azon meggyőződéssel haladhatok, hogy eltévedni nem fogok.

Eötvös József

A Breviárium sorozat eddigi alakjai voltak: Reményik Sándor, Géher István, II. Rákóczi FerencÖrkény IstvánPetőfi SándorDeák FerencNagy LászlóKatona JózsefKodály ZoltánKányádi SándorFazekas MihályMóricz ZsigmondKölcsey Ferenc Zrinyi MiklósHamvas BélaJókai AnnaJókai MórWeöres SándorCsokonai Vitéz MihályAdy EndrePilinszky JánosNemeskürty IstvánSík Sándor,Wass AlbertCs. Szabó LászlóBabits MihályBálint SándorSzenczi Molnár AlbertHeltai GáspárSzilágyi DomokosBessenyei GyörgyBatsányi JánosJuhász GyulaFüst MilánBorsos MiklósKosztolányi DezsőReviczky GyulaDsida Jenő,  Vajda jánosKaffka MargitSzepes MáriaCsoóri Sándor,  Fekete István,  Kemény ZsigmondKazinczy Ferenc Latinovits Zoltán, Tamási ÁronJános Evangéliuma,  Lukács EvangéliumaMárk EvangéliumaMáté EvangéliumaMikes KelemenDéry Tibor,  Karinthy Frigyes,  Nemes-Nagy ÁgnesKrúdy GyulaBerzsenyi DánielApáczai Csere JánosBalassi Bálint, Mikszáth KálmánNémeth LászlóIstván királyMóra FerencMadách ImreArany JánosVörösmarty MihályJózsef AttilaSzéchenyi István 

 

To’Piro

(illusztráció: Antalffy Yvette)

 

Hozzászólások