Bessenyei György 1746 és 1811 között élt. A császári testőrtiszt felvilágosult költővé, gondolkodóvá érik, példás munkásságú alkotó, kényszerű visszavonulását követően ő a bihari remete.

bessenyei gyorgy

1772-ben jelent meg Bessenyei György Ágis tragédiája című műve, amelyet a magyar felvilágosodás kezdetének tekintünk. Jelentős hatásúak a Magyarság, A holmi, A magyar néző, Jámbor szándék című bölcseleti írásai és vígjátéka, A filozófus.

Azt véltem, mint a gyermek, hogyha magas hegyre mászok, onnan elérem az eget – föltörekedtem és látom, hogy a legnagyobb hegy tetejéről éppen annyira van, mint a legmélyebb barlangnak fenekétől.

Okosok, írjatok úgy, hogy szeressenek, értsenek benneteket, s mosolyogva, könnyezve csudálkozzanak rajtatok!

Az elme és okosodása megtévedhet, de az érzés sohase.

Egy hazát sokféleképpen lehet és kell szolgálni, mert annak sok mesterségre van szüksége.

Aki természetünk törvényét isméri, S annak valóságát tisztelettel féli, Józan embersége jól tesz mindeneket, Igaz vallása is, s nem üldöz lelkeket.

Istenink szívünkbe rejtették magokat, Fellelhetjük bennünk nagy igazságokat.

Kicsoda vethet akadályt egy léleknek, mely gyönyörűségét az előtte elterjedett világnak szorgalmatos szemlélésébe keresi?

A természet tanít érezni, gondolni, Isteni törvény ő, neki kell hódolni.

Nem olvasta az én anyám soha Rousseau-t, mégis tudott kényeztetés, szorongás nélkül nevelni.

Ki vagyok? mi vagyok? merről s mibül jöttem? Hol voltam? s hogy esett, hogy világra lettem? Érzek, gondolkodom, küszködöm, fáradok, S élek, melynek útján szüntelenül halok.

~~~~~~~~~~~~

Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk. Csodálkozom nagy nemzetünkön, hogy ő, ki különben minden tulajdonainak fenntartásában oly nemes, nagy és állhatatos indulattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik, olyan világban pedig, melyben minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik.

Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta.

Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem

Tsupán idegen nyelven soha még egy nemzet is e földön, a maga anyanyelvét megvetvén, böltsességre, tudományokra nem emeltethetett.

Azért akkor fog a magyar nyelv hazánkbul kihalni, mikor a magyar parasztasszonyok deákul, görögül, franciául vagy németül fognak tanulni, és magyarul megszűnnek beszélni. Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek. Ha már így kéntelenek vagyunk nyelvünket megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk előmenetelünkön.

Mindezeket együttvévén könnyű általlátni nemcsak azt, hogy a mi nemzetünk a maga nyelvének öregbítésében és pallérozásában még ez ideig nem jár egyenes úton, hanem azt is, mi volna arra a legegyenesebb út és a legtökéletesebb eszköz: tudniillik egy Tudós Magyar Társaságnak felállíttatása.

Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tudomány. Ez mentől közönségesebb a lakosok között, az ország annál boldogabb.

A Breviárium sorozat eddigi alakjai voltak: Batsányi János, Juhász GyulaFüst MilánBorsos MiklósKosztolányi DezsőReviczky GyulaDsida Jenő,  Vajda jánosKaffka MargitSzepes MáriaCsoóri Sándor,  Fekete István,  Kemény ZsigmaondKazinczy Ferenc Latinovits Zoltán, Tamási ÁronJános Evangéliuma,  Lukács EvangéliumaMárk EvangéliumaMáté EvangéliumaMikes KelemenDéry Tibor,  Karinthy Frigyes,  Nemes-Nagy ÁgnesKrúdy GyulaBerzsenyi DánielApáczai Csere JánosBalassi Bálint, Mikszáth KálmánNémeth LászlóIstván királyMóra FerencMadách ImreArany JánosVörösmarty MihályJózsef AttilaSzéchenyi István 

 

Összes versei online

 

To’Piro

(illusztráció: Antalffy Yvette)

 

 

Hozzászólások