A Hírös Agóra Ifjúsági Otthon, a Montázsmagazin és a Kecskeméti Drámapedagógiai Műhely amatőr versíró pályázatot hirdetett Kecskeméten és környékén élők számára. A pályázat keretében beküldésre kerülő versben a következő 6 szónak szerepelnie kellett: csend, elültetem, illat, muzsikálnak, remény, szeretnék. A versírás a családi kategóriában is élmény volt.

A családi kategóriában kiemelt díjazott lett Nagy Dóra és családja: Focista palánta c. verse. Most velük készül interjú, mivel ez volt a jutalma a legjobb verselőknek.

 

versiras

Köszöntelek, kedves Dóra! Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak! Hol élsz, hová jársz iskolába, és főleg azt áruld el, kivel együtt íródott a versed!

Nagy Dóra vagyok, 11 éves. Kecskeméten, a Műkertvárosban lakom. A Kertvárosi Általános Iskolába járok. A verset édesanyámmal közösen írtuk.

Ki vett rá arra, hogy benevezz a pályázatra? Hogyan zajlott a versírás? Beavatsz bennünket? Jó móka volt?

Őszintén szólva először nem éreztünk túl nagy késztetést a versírás iránt, de az osztályfőnököm biztatására anyával úgy döntöttünk, mégis teszünk egy próbát. Így utólag úgy érezzük, kár lett volna kihagyni. Igazán jó anya-lánya program lett belőle, ami egy kicsit oldotta bennünk a vírus, a bezártság és az online oktatás okozta feszültséget!

A versedből úgy tűnik, hogy nagyon szeretsz sportolni, és zokon vetted, hogy a járvány miatt ezt nem tehetted meg. Mesélj, mit jelent a sport az életedben?

A sport fontos része családunk életének. Én is és az öcsém is a Kecskeméti Labdarúgó Clubban focizunk, és itthon sem telik el úgy nap, hogy elő ne vennénk a labdát. Hét közben szinte minden délutánunkat a pályán töltjük. A járvány idején az edzések hiányát volt a legnehezebb elviselni, ezért úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk az ezzel kapcsolatos érzéseinket rímekbe szedni.

Az iskolában melyik a kedvenc tantárgyad? A szabadidődben mit szeretsz csinálni?

Kedvenc tantárgyam a testnevelés. Szabadidőm nagy részét is természetesen a mozgás tölti ki. A családdal szívesen focizunk, kerékpározunk.

Hogyan telik a nyár?

Bár ez a nyár nem teljesen olyan, mint az eddigiek, azért megpróbáljuk minden pillanatát élvezni és hasznosan tölteni. Természetesen voltunk már az öcsémmel focitáborban is, ahol nagyon jól éreztük magunkat.

De amire eddig soha nem volt még példa, most nagyon várjuk már az iskolát is! Bízunk benne, hogy ez a tanév nem online oktatással fog kezdődni.

 

versiras

Vannak már terveid a jövőre nézve? Tudod, továbbtanulás, „Mi leszel, ha nagy leszel?”-féle kérdések

Mivel nagyon szeretem a kisebb gyerekek társaságát, ezért óvónő vagy tanító szeretnék lenni. De abban biztos vagyok, hogy a sport, a labdarúgás továbbra is az életem része marad.

Édesanyád számára milyen élmény volt a közös versírás?

Anya kifejezetten élvezte a versírást, kellemes élmény volt számára. A család életét egyáltalán nem bolygatta meg a feladat. Sokat nevettünk, jókat viccelődtünk közben. Úgy érezzük, hogy a versírás lehetőséget adott számunkra, hogy kiadjuk magunkból azt a sokféle érzést, ami a karantén ideje alatt felhalmozódott bennünk.

Köszönjük szépen a családnak a közös versírást és ezt az interjút is! Minden jót kívánunk!

Nagy Dóra: Focista palánta karanténban

2020-at mutat a naptár,
S én a szobámban ülök bambán,
Ijesztő csend tölti be a teret,
A vírus sajnos hozzánk is megérkezett.

Ez a járvány nagyon kemény,
Lelkemből elszállt minden remény.
Szeretnék ismét a pályára menni,
S a csapattal újra sok-sok meccset nyerni.

De úgy tűnik, ez továbbra is lehetetlen.
Hogy lehet egy futballista ilyen tehetetlen?
E kérdésre a választ sehol se lelem,
Csak ülök némán és sajog a szívem.

Az idő egyre lassabban telik,
A természet közben megelevenedik.
Friss virágillat lengi be a szobát,
S én továbbra is reménykedve várom a csodát!

Az udvaron esténként tücskök muzsikálnak,
Mintha ők már a kezdésről valamit tudnának.
Egyik este éppen bámulom a tévét,
S meglepődve hallom az operatív törzs legújabb hírét.

Elkezdődnek végre ismét az edzések,
S a városban is újra beindul az élet.
Így hát másnap én már a focipályán vagyok,
Ezután számomra a nap is szebben ragyog.

Rúgom a gólokat úgy, mint a nagyok,
Hamarosan sorbaállnak értem a híres csapatok.
Elültetem az emberek szívében a reményt,
Hogy a sportélet ezután is lesz még olyan, mint rég!

Kecskemét, 2020. május

 

Weninger Endréné

 

Kapcsolódó cikkünk:

A versíró pályázat 1. és 2. helyezettje egy testvérpár lett

 

Hozzászólások