Az 1945-1949 közötti időszak történelemkönyveinkben a küzdelem a magyar demokráciáért címszó alatt szerepel. Ennek a korszaknak volt egyik vezető politikusa Tildy Zoltán, rövid ideig kormányfőként, majd államfőként. A kortársak könnyen befolyásolható embernek tartották, aki képtelen határozott döntésekre. Tudjuk, hogy a korszak végén megalakult a kommunista diktatúra Magyarországon, és ebben a folyamatban Tildy meglehetősen dicstelen szerepet játszott. Kérdéses viszont, hogy egy markánsabb egyéniség sokkal többet tehetett volna ennek megakadályozására az adott történelmi helyzetben.

tildy zoltan

Fotó: MEK/OSZK

Tildy Zoltán református értelmiségi családból származott. 1889. november 18-án született Losoncon (ma Szlovákia). Általános és középiskolai tanulmányait Balassagyarmaton, Léván és Selmecbányán végezte. Az érettségi vizsgát Selmecbányán tette le. Ezután Pápán a Református Teológiai Akadémia hallgatója volt, és itt szerezte meg diplomáját 1910-ben. Teológiai ismereteit ösztöndíjasként Belfastban fejlesztette tovább.

Tanulmányai befejezése után több helyen dolgozott (Szenna, Tahitótfalu, Szeghalom). Lelkészi munkája során közvetlen tapasztalatokat szerzett a magyar parasztság helyzetéről, ami később döntően befolyásolta politikai pályáját. 1917-ben belépett a Nagyatádi Szabó István által alapított Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba (később Kisgazdapárt), ami a magyar agrárnépesség érdekeit volt hivatva képviselni.

A vesztes háború és a Tanácsköztársaság utáni zavaros politikai helyzetben Nagyatádi pártja az ország egyik legerősebb politikai szerveződése lett, és meg is nyerte az 1920-as választásokat. A kor kiemelkedő politikusa, gróf Bethlen István erős kormánypártot akart létrehozni, ezért szövetséget ajánlott Nagyatádinak. Ennek eredménye volt az Egységes Párt létrehozása, amelynek Tildy Zoltán is tagja lett, és bejutott a parlamentbe.

Tildy később belátta, hogy az Egységes Párt nem egészen azokat az értékeket képviseli, amelyeket ő korábban vallott, ezért 1929-ben részt vett a Független Kisgazdapárt megalakításában. Tildy az új párt alelnöke lett, és itt már együtt dolgozott a későbbi munkatársával, Nagy Ferenccel.

1931-ben a parlamenti választásokon veszített kormánypárti ellenjelöltjével szemben. 1935-ben újra alulmaradt a választásokon, de pártja választási csalásra hivatkozva megóvta az eredményt, így 1936-ban újra országgyűlési képviselő lett. 1939-ben megszavazta a második zsidótörvényt, mert valószínűleg úgy látta, hogy ezzel elejét vehetik a még súlyosabb következményeknek. Képviselői mandátumát 1944-ig, a német megszállásig megőrizte, majd illegalitásba vonult, és csatlakozott a Magyar Front nevű baloldali mozgalomhoz.

1944-ben tagja lett a Debrecenben ülésező Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. Ekkor már a Független Kisgazdapárt elismert vezetője volt. 1945-ben országgyűlési választásokat tartottak Magyarországon. A Kisgazdapárt abszolút többséggel nyert, 57%-ot kapott. Tildy Zoltán felesége és fia is képviselő lett. A választási eredményeknek megfelelően a győztes párt vezetőjeként Tildy Zoltán lett az ország miniszterelnöke.

Hamarosan bebizonyosodott, hogy Tildy Zoltán megalkuvó, kompromisszumokat kereső személyisége ebben a zűrzavaros helyzetben nem alkalmas az ország vezetésére.

Magyarország szovjet megszállás alá került, és politikai életünket a Szövetséges Ellenőrző Bizottság irányította. Ennek vezetője Sztálin közeli munkatársa, Vorosilov marsall lett, akinek döntő szava volt hazánkban. A nyugati hatalmak már levették kezüket Kelet-Európáról, és elfogadták, hogy ez a terület a szovjet érdekszférához tartozik. Ennek ellenére Tildynek sok kérdésben nagyobb határozottságra lett volna szüksége.

A választások eredménye alapján a Kisgazdapárt egyedül is kormányt alakíthatott volna. Vorosilov azonban ragaszkodott ahhoz, hogy koalíciós kormány alakuljon az összes parlamenti párt részvételével. Tildy egyik legnagyobb hibája az volt, hogy beleegyezett abba, hogy a legfontosabb minisztériumot, a belügyet a Kommunista Párt kapja meg. Így a kommunisták irányítása alá került a formálódó új rendőrség. Hasonló hiba volt, hogy az újjáépítésért felelős Gazdasági Főtanács vezetője a kommunista Vas Zoltán lett. Ez azt a látszatot keltette, hogy ez a párt végzi az ország újjáépítését.

1946-ban döntés született az ország új államformájáról. Magyarországot köztársasággá nyilvánították, amelynek elnöke Tildy Zoltán lett. A miniszterelnöki posztot párttársa, Nagy Ferenc vette át. A kommunisták támadásba kezdtek a Kisgazdapárt ellen, ez volt a hírhedt Rákosi-féle „szalámitaktika”. A lényege a Kisgazdapárt fokozatos gyengítése, majd teljes felszámolása volt.

tildy zoltan

Tildy Zoltán miniszterelnöki beszéde a parlament előtt. Jobbra Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes. Fotó: Nemzeti Fotótár/MAFIRT felvétel

A kommunisták létrehozták a Baloldali Blokkot, amelynek jelszava az volt: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” Ellenség alatt a jobboldali kisgazdákat értették, és hamarosan elérték húsz képviselő kizárását a parlamentből. Tildy semmit sem próbált tenni ez ellen. Mint köztársasági elnök nem adott kegyelmet a Népbíróság által halálra ítélteknek sem, ezért kapta a „palástos hóhér” gúnynevet.

A Kisgazdapárt felbomlasztása tovább folytatódott. A rendőrség, amelyet a kommunista belügyminiszter, Rajk László irányított, állítólagos államellenes összeesküvés nyomára bukkant. Koholt vádak alapján sok kisgazda képviselőt távolítottak el a parlamentből. A párt elnökét, Kovács Bélát letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták, Nagy Ferenc miniszterelnököt emigrációba kényszerítették (azzal vádolták, hogy részese az összeesküvésnek, így svájci útjáról nem tért haza).

Felmerül a kérdés, hogy egy párt, amely a választók többségének a bizalmát élvezte, miért vállalta önként saját megsemmisítését. A válasz az, hogy Tildy és társai abban reménykedtek, a kommunistákat támogató szovjet hadsereg csak a békekötésig marad Magyarországon. Azt gondolták, hogy a szovjetek kivonulása után lehetőségük nyílik egy polgári demokratikus rendszer létrehozására. Hamarosan kiderült, hogy ezek a remények nem válhattak valóra.

1947-ben aláírták a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződést. Ez nem csak a trianoni határokat hagyta jóvá, hanem ahhoz is hozzájárult, hogy a szovjet megszálló erők hazánkban maradjanak. Ezzel a nyugati hatalmak végérvényesen kiszolgáltatták Kelet-Európát Sztálinnak.

Ez volt az a pont, amikor Tildynek le kellett volna mondania. Ő azonban államfőként elfogadta a kommunisták követelését, feloszlatta a parlamentet, és új választásokat írt ki. Ez volt a hírhedt kékcédulás választás 1947-ben. A lényege: a kommunista aktivisták jelezték, hogy nem tudnak a lakóhelyükön szavazni, ezért a kék cédula jogosította őket arra, hogy voksukat bárhol leadhassák. Így több helyen is szavazhattak.

A felháborító csalás ellenére a Kommunista Párt csak 22%-ot kapott. A gyakorlatilag már szétvert Kisgazdapárt 16%-ig jutott szemben az 1945-ös 57%-kal. A különböző demokratikus pártok együttesen több mint 50%-ot szereztek, de ez már semmire sem volt elég.

A moszkvai vezetés ekkor már eldöntötte Kelet-Európa szovjetizálását. Churchill fultoni beszéde után beindult a hidegháború, és véglegessé vált, hogy Nyugat- és Kelet-Európa között leereszkedett a vasfüggöny. A magyar kommunisták is nyeregben érezhették magukat. 1948-ban kikényszerítették a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülését, és megalakították a Magyar Dolgozók Pártját. A demokratikus pártokat feloszlatták, így egypárti diktatúra jött létre.

Ebben a helyzetben már nem volt szükségük Tildyre. 1948-ban lemondatták, és átmenetileg a baloldali szociáldemokrata Szakasits Árpád lett a köztársasági elnök (ez a funkció 1949-ben a kommunista alkotmány elfogadása után megszűnt, amikor Magyarország államformája népköztársaság lett). Ekkor zajlottak a legjelentősebb koncepciós perek, de Tildy esetében ilyenre nem került sor. A kommunisták beérték azzal, hogy 1948 és 1956 között házi őrizetben tartották (vejét viszont letartóztatták és kivégezték).

Az 1956-os forradalom idején Tildy Zoltán rövid ideig visszatért a politikába. Részt vett a Kisgazdapárt újjászervezésében, és október 27-én államminiszter lett Nagy Imre kormányában. A forradalom bukása után letartóztatták, és hatévi börtönre ítélték. 1959-ben rossz egészségi állapotára való tekintettel amnesztiában részesült. Ezt követően 1961-ben bekövetkezett haláláig teljes visszavonultságban élt.

Tildy Zoltán tevékenységét nagyon nehéz értékelni. Kétségtelenül jó szándékú, demokratikus érzelmű ember volt, de 1945 utáni szerepe egyértelműen negatív. Tudjuk, hogy abban a helyzetben lehetőségei korlátozottak voltak, de azt nem lehet tagadni, hogy kiszolgálta a kommunistákat, és elősegítette a hatalomra jutásukat. Ebben semmiképpen sem kellett volna részt vennie, mint ahogy számos párttársa nem is volt erre hajlandó. Ennek ellenére Pécsett utca, Szeghalmon iskola és tér, Tahitótfalun híd őrzi a nevét.

 

Weninger Endre

A magyar miniszterelnökök című sorozat előző része

 

Hozzászólások