Bornemissza Gergely nevét Gárdonyi Géza nagyszerű ifjúsági regénye, az Egri csillagok tette ismertté, melynek ő a főhőse. A regény első része nagyrészt az írói fantázia gyümölcse, de Eger ostromának leírása megfelel a történelmi tényeknek. A diadalban Bornemissza Gergelynek valóban kulcsszerepe volt.

Gyermek- és ifjúkoráról nagyon kevés információnk van. Valószínűleg 1526 körül született Pécsen. Istvánffy Miklós történeti munkája szerint egy pécsi kovácsmester fia volt. A történetíró Gergely deák néven említi, és ezt az elnevezést Tinódi Lantos Sebestyén is átvette az Eger vár viadaláról szóló históriás énekében. A deák melléknév arra utal, hogy Bornemissza Gergely tanult ember volt, de hogy tudását pontosan hol szerezte, azt nem tudjuk.

Gárdonyi regénye szerint apródként Török Bálint szigetvári udvarában nevelkedett. Bizonyíték erre nincs, de elképzelhető, hogy katonai pályafutását egy főnemesi udvarban kezdte. Az egri ostrom során kivételes tűzszerészi tehetségét bizonyította. Életéről első pontos forrásunk 1549-ből származik. Ferdinánd király oklevele a Nyitra megyei Gimes várnagyaként említette, ami már fontos pozíció volt. Eger ostromakor hadnagy volt, ami jelentős katonai rangnak számított.

Az egri vár manapság – Várjátékok

Magánéletéről is keveset tudunk. A Gárdonyi regényben szereplő gyerekkori szerelme és későbbi felesége, Cecey Éva kitalált személy. Bornemissza Gergely kétszer házasodott, első felesége Fügedi Erzsébet (Fighedi), második pedig Sigér (Sygher) Dorottya, akit 1554-ben vett feleségül. A budai várbörtönben írott végrendeletében négy gyerekéről tett említést, míg más források hat gyermekéről tudnak. A regényben fiát, Jancsikát a török Jumurdzsák rabolja el. Bornemissza Gergelynek valóban volt János nevű fia, aki katonai pályára lépett. Harcolt Báthori István erdélyi fejedelem, majd lengyel király seregében Rettegett Iván orosz cár ellen.

1552-ben nagy török hadjárat indult a magyar végvárak ellen. Temesvár és Szolnok elfoglalása után Ahmed anatóliai és Ali budai pasa seregei Eger alatt egyesültek. Bornemissza Gergelyt a király 250 gyalogossal küldte a vár védelmére, ami jelentős erősítésnek számított. Dobó István várkapitány jól felkészült az ostromra, nagy készleteket halmozott fel mind a hadianyagot, mind az élelmet illetően. A várnak körülbelül 2000 fős védőserege volt, amelyben kiemelkedő szerep jutott Bornemissza tapasztalt katonáinak.

A híres tüzeskerék, Gergely találmánya

Az ostrom 1552 szeptemberében kezdődött. A török sereg pontos létszáma nem ismert, a becslések 50 és 100 ezer között ingadoznak. A magyar védőkkel szemben óriási túlerőben voltak. Bornemissza Gergely a vár egyik legveszélyeztetettebb pontját védte. A védők hősiesen több török támadást visszavertek. Ebben oroszlánrésze volt Gergely deáknak, aki kivételes műszaki ismeretekről tett tanúbizonyságot. Olyan találmányai, mint a híres tüzes kerék vagy a tüzes hordók óriási veszteségeket okoztak az ostromlóknak.

A törökök októberben feladták a harcot, és elvonultak. Ez volt a magyarság legnagyobb sikere az 1552-es háborúban. Az ostrom után Dobó István és helyettese, Mekcsey István lemondott arra hivatkozva, hogy a királytól nem kaptak megfelelő támogatást. Így 1553-ban az uralkodó Bornemissza Gergelyt nevezte ki a vár kapitányának, és érdemei elismeréséül birtokadományokban is részesítette. Korábbi bajtársai közül többen mellette maradtak, mint például Zolthay István vagy Pethő Gáspár. Az új várkapitány nagy lendülettel fogott hozzá a vár újjáépítéséhez. Ennek eredménye a ma is látható Gergely-bástya.

Konstantinápoly, a híres Héttorony mai állapotában

Több összecsapás zajlott le a vár körül portyázó török csapatokkal, aminek 1554-ben tragikus vége lett. A füleki bég serege csapdát állított Bornemissza Gergelynek, aki harcostársával, Zolthay Istvánnal együtt fogságba esett. Az utóbbit később a hatvani pasa váltságdíj ellenében szabadon bocsátotta, de az értékesebb fogolynak számító Bornemisszát Budára vitték. Rövid ideig a vár börtönében raboskodott, majd 1554 novemberében Konstantinápolyba került, ahol a hírhedt Jedikula (Héttorony) foglya lett.

Felesége, Dorottya asszony Nádasdy Tamás nádorhoz fordult, hogy próbálja elérni a szultáni udvarnál férje szabadon bocsátását. A nádor közbenjárásának nem volt eredménye. Bornemissza a fogságban is bátran viselkedett, nem volt hajlandó elárulni a törököknek az egri vár gyenge pontjait. Ezért régi ellensége, Ahmed pasa felakasztatta, hogy megbosszulja egri kudarcát. A pasa nem sokáig élvezhette alantas bosszúja ízét, mert néhány nappal később kegyvesztett lett a szultáni udvarban, és megkapta a selyemzsinórt. Ez a korabeli török szokások szerint a szultáni parancsra történő kivégzést jelentett.

Emléktábla a Héttoronyban az ott raboskodó híres magyar foglyok emlékére

Bornemissza Gergely hamvai idegen földben, valahol Törökországban nyugszanak. Jelképes sírhelye az egri vár Bebek-bástyájánál található. 2009-ben többnyelvű emléktáblát avattak a hírhedt Héttoronyban az ott raboskodó híres magyar foglyok tiszteletére. Bornemissza Gergely mellett Török Bálint, Béldi Pál és Majlád István is itt fejezte be életét. Gyermekkoromban sokunknak volt kedvenc regényalakja Bornemissza Gergely, aki a való életben mint történelmi személy is hős volt. Hazájáért harcolt, és életét is feláldozta érte.

 

Weninger Endre

 

Hozzászólások