„Szilágyi / Örzsébet / levelét megírta, / szerelmes / könnyével / azt is telesírta.” Így kezdődik Arany János híres verse, a Mátyás anyja, amely arról az asszonyról szól, akinek élete szorosan összefonódott 15. századi történelmünk két kiemelkedő alakjával. Szilágyi Erzsébet a nagy törökverő hadvezér, Hunyadi János felesége volt, és egyik legnagyobb és legnépszerűbb uralkodónk, Mátyás király édesanyja.

szilagyi erzsebet

Szilágyi Erzsébet (Fotó: nagyasszonyok.blog.hu)

Szilágyi Erzsébet 1410-ben született egy szilágysági nemesi család gyermekeként. Apja, Szilágyi László köznemesként Maróti János macsói bán szolgálatában állott familiárisként, majd a Nagy Lajos halálát követő belső harcokban Zsigmond királyt támogatta. Az uralkodó ezért birtokot adományozott neki Bodrog vármegyében. A török elleni harcokban is kitüntette magát, amit a király újabb adománnyal jutalmazott 1408-ban. A család, amely most már kiemelkedett a köznemesi sorból, nemesi előnevét erről a Temes megyei horogszegi birtokról kapta.

Erzsébet édesanyja, Bellyeni Katalin Bodrog megyei nemeslány volt. Valószínűleg vallásossága miatt választotta első szülöttjének a nevét Árpádházi Szent Erzsébet után. Erzsébetnek öt testvére volt, akik közül később Mihály országos hírnévre tett szert Hunyadi János fegyvertársaként, és nagy szerepe volt a nándorfehérvári diadalban.

Erzsébet 1428 körül kötött házasságot Hunyadi Jánossal, és első gyermekük, László 1431-ben született. A név választásában megint felfedezhetjük a vallásos érzületet Szent László király személyében. Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott (február 24. Mátyás apostol napja). Lehet, hogy közben a házaspárnak több gyermeke is született, de ezek fiatalon meghaltak.

szilagyi erzsebet vajdahunyad

Vajdahunyad vára a lovagteremmel (Fotó: Digitális Képarchívum OSzK)

Hunyadi János hamarosan az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett. 1443-ban kezdte építeni Vajdahunyad várát, ami a család központja lett. Amikor 1446-ban Hunyadit kormányzóvá választották, Erzsébet lett az ország első asszonya. Ennek ellenére nem vett aktívan részt az országos politikában. Férje az állandó háborúi miatt kevés időt töltött otthon, ezért a gyermekek nevelése és a birtokok igazgatása Erzsébetre hárult. Mindkettőt kitűnően teljesítette.

Hunyadi János 1456. augusztus 11-én járványban meghalt, közvetlenül élete diadala, Nándorfehérvár után. Az idősebb Hunyadi fiú, László igényt tartott az országos főkapitányi tisztségre, és emiatt éles ellentétbe került V. László király fő tanácsadójával, Cillei Ulrikkal. Amikor a király Nándorfehérvárra látogatott, László hívei megölték Cilleit. Ezután Erzsébet mindent megpróbált, hogy fia életét megmentse. Találkozott a királlyal Temesváron, és megeskette, hogy fiának nem esik bántódása. A király erre ünnepélyes esküt tett, és Erzsébetet anyjává, fiait pedig testvéreivé fogadta.

A gyenge jellemű fiatal király nem tartotta be esküjét. A Hunyadi család régi ellensége, Garai nádor befolyására Hunyadi Lászlót 1457-ben Budán felségsértés vádjával lefejezték. Erzsébet fia megbosszulására testvérével, Mihállyal sereget szervezett, és az ország polgárháborús állapotba került. A megrémült király Bécsbe, majd Prágába menekült. Az ifjabb Hunyadi fiút túszként magával vitte.

Madarász Viktor: Hunyadi László siratása

V. László váratlan halála után Erzsébet tárgyalásokat kezdeményezett Podjebrád György prágai kormányzóval, akinek 40 ezer aranyat fizetett Mátyás szabadon bocsátásáért. Fiának azt is meg kellett ígérnie, hogy feleségül veszi a kormányzó lányát, Katalint. Időközben nemesi mozgalom indult Mátyás királlyá választásáért. Ezt Szilágyi Mihály nagy sereggel támogatta, és Szegeden kiegyezett az ősi ellenséggel, Garaival. Ígéretet tett, hogy nem fognak bosszút állni Hunyadi László haláláért, és Mátyás feleségül fogja venni a nádor lányát, Garai Annát. Az egyezséget Erzsébet is támogatta.

Az események azonban másként alakultak. A nemesek gyűlése Pesten (a hagyomány szerint a Duna jegén) Mátyást királlyá választotta. Ennek hatására Podjebrád szabadon bocsátotta Mátyást, és fényes küldöttséggel elindult Magyarország felé. Ugyanakkor ragaszkodott lánya és Mátyás házasságához. Erzsébet Strassnitzben találkozott a küldöttséggel, és vonakodva ugyan, de beleegyezett fiának Katalinnal való házasságába.

Mátyás király

Mátyás 1458-ban Magyarország királya lett. Az akkor 15 éves fiú mellé Szilágyi Mihályt jelölték ki régensnek, de a fiatal uralkodó hamar bebizonyította, hogy nem tűr maga fölött gyámkodást. Ez konfliktushoz vezetett nagybátyjával, akit a király börtönbe záratott. Erzsébet közbenjárására végül békét kötöttek.
Mátyás Szilágyi Mihályt a Délvidékre küldte a török ellen harcolni. Itt Hunyadi János régi harcostársa fogságba esett, és Konstantinápolyba hurcolták. Hősként halt meg, mert a kínvallatás ellenére sem volt hajlandó elárulni Nándorfehérvár gyenge pontjait, és ezért kivégezték.

Ezt követően Erzsébetre nyugodt élet várt. Nem vett részt a politikában, nem próbálta a királyt befolyásolni, és az óriási Hunyadi-birtokok igazgatásával volt elfoglalva. Folytatta és befejezte Vajdahunyad várának építését. Mély vallásosságára utalt, hogy 1465-ben ferences kolostort alapított Vajdahunyadon. 1473-ban kérelmezte a pápától férje harcostársának, Kapisztrán Jánosnak szentté avatását.

Szilágyi Erzsébetet valószínűleg szomorúsággal töltötte el, hogy fia első házasságából nem születtek unokái. Podjebrád Katalin szülés közben meghalt, és gyermekét is elvesztette, így nem adott trónörököst Magyarországnak. Meglepő és nehezen magyarázható, hogy Mátyás hosszú ideig nem kötött új házasságot. Közben egy polgárlánnyal való kapcsolatából törvénytelen fia született, Corvin János. A király a fiút elismerte törvényes örökösének, és hároméves kora után Szilágyi Erzsébet nevelte az unokáját..

1476-ban Mátyás feleségül vette Aragóniai Beatrix nápolyi királylányt. Az esküvőn Szilágyi Erzsébet is részt vett. Az udvari krónikák ezután az új királynét dicsőítették, míg Erzsébetről alig tettek említést. Mátyás azonban mindig nagy tisztelettel emlékezett meg édesanyjáról, akit királynénak nevezett.

Szilágyi Erzsébet 1483-ban halt meg, 73 évesen. Ez akkor nagyon magas életkornak számított. Végrendeletében minden birtokát unokájára hagyta, amit később a király is megerősített. Miután Mátyásnak a második házasságából nem született gyermeke, Corvin Jánost szánta utódjának. Ám ebben a korban törvénytelen fiú soha nem örökölte apja királyi trónját.

szilagyi erzsebet emlekkut

Szilágyi Erzsébet-emlékkút Budapesten – Lesenyei Márta szobrászművész (Köztérkép)

A király édesanyját a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilika kriptájában temettette el. Az utókor mindig nagy tisztelettel emlékezett meg Szilágyi Erzsébetről, akinek nevét több intézmény is viseli. Buda egyik legszebb útja, a Szilágyi Erzsébet fasor is rá emlékeztet.

 

Weninger Endre

Sorozatunk legutóbbi cikke:

Híres magyar nők – Garamszeghy Géczy Julianna

 

 

Hozzászólások