Kinizsi Pál Mátyás király egyik híres hadvezére volt, akinek neve a magyar mondavilágba is bekerült. A herkulesi erejéről híres molnárlegény az ország egyik leggazdagabb főura lett, és fényes katonai karriert futott be. Népmesék, legendák fűződnek a nevéhez, és Tatay Sándor népszerű ifjúsági regényt írt róla.

Ki is volt ez az alacsony sorból származó, de az ország bárói közé emelkedő férfi? Igazak-e a róla szóló legendák? Az egyik szerint apjának Bihar megyében volt malma, ahol a fiatal Kinizsi molnárlegényként dolgozott (az erdélyi Csucsán még mindig megmutatják a látogatóknak az állítólagos Kinizsi-malmot). Egy alkalommal Mátyás király vadászat közben betért pihenni a malomba, és egyik udvarhölgyének az óriási erejű Kinizsi – tálca híján – egy malomkövön nyújtott át egy pohár vizet. Az ifjú elképesztő ereje olyan hatással volt a királyra, hogy meghívta seregébe, ahol hamarosan kitüntette magát.

Így szól a legenda, amire bizonyítékunk nincs. Akár lehetett is valami valóságalapja, mert Kinizsit kortársai is rendkívüli erejű embernek írták le. Valójában ifjúságáról nagyon keveset tudunk. Apja valószínűleg kisnemesi származású volt, aki Hunyadi János seregében harcolt a törökök ellen. Kinizsi Pál – a források szerint – 1430 körül született, de pontos születési helye nem ismert. Úgy tudjuk, hogy részt vett az Észak-Magyarországon garázdálkodó huszita martalócok elleni harcban. Első katonai tapasztalatait itt szerezhette. Mindenesetre Mátyás király egyik 1467-ből származó okirata már Máramaros megye ispánjaként említi.

Katonai pályafutása gyorsan ívelt felfelé. Mátyás egyik híres hadvezérének, Magyar Balázsnak alvezéreként részt vett a király morvaországi hadjáratában. Különösen kitüntette magát Boroszló ostroma idején, amikor a királyt egy túlerőben lévő lengyel sereg körülzárta. A város sikeres védelmében nagy szerepe volt Kinizsinek, aki vakmerő akciókkal zavarta a lengyelek utánpótlási vonalait. Egészen Krakkóig eljutott. Az ostrom a hadtörténelemben egyedülálló módon végződött, az ellátási nehézségekkel küzdő lengyelek kénytelenek voltak fegyverszünetet kérni, és békét kötöttek Mátyással. Szolgálatai jutalmaként Kinizsi 1472-ben megkapta Vázsony várát, és így az ország egyik főura lett.

A vár romjai Nagyvázsonyban

Kinizsi megerősítette Vázsonyt, a vár lakótornya Magyarország legépebben megmaradt ilyen jellegű építménye. Ma is kedvelt turisztikai látványosság. Várúrként pálos szerzeteseket telepített Vázsonyba, és számukra kolostort építtetett. A kolostor impozáns romjai ma is láthatók. A pálosok voltak az egyetlen magyar szerzetesrend megalapítói, bár a lengyelek ezt vitatják. 1480-ban Kinizsi feleségül vette vezérének, Magyar Balázsnak a lányát, Benignát. Nászajándékként megkapta Somló várát.

A legnagyobb katonai sikereit Kinizsi Pál a déli határoknál aratta az oszmán-törökök ellen. Bár Mátyás királyt nyugati hadjáratai foglalták le, nem hanyagolta el a Délvidék védelmét sem. A törökök nagy hadjáratokat Nándorfehérvár után már nem vezettek Magyarország ellen, de kisebb-nagyobb csapataik rendszeresen betörtek az országba. Kinizsi 1477-ben már temesi ispán volt, így a déli határvédelem az egyik fő feladata lett. Tatay Sándor ifjúsági regényében azt a romantikus történetet írta le, hogy Kinizsi édesanyját a törökök ölték meg, húgát pedig elrabolták. A hadvezér ezért kérte a királytól, hogy az oszmánok ellen harcolhasson. Ez azonban csak az írói fantázia gyümölcse.

1479-ben egy nagy török sereg tört be Erdélybe. Az erdélyi vajda, Báthori István Kenyérmezőn vette fel velük a harcot, de a túlerővel szemben reménytelen helyzetbe került. Kinizsi Pál serege az utolsó pillanatban érkezett meg, és megfordította az ütközet sorsát. A kortársak leírása szerint a nagyerejű hadvezér vitézsége óriási rémületet keltett a törökök soraiban. Becslések szerint mintegy 30.000 török maradt holtan a csatatéren. Ilyen nagy győzelmet Hunyadi János óta senki sem aratott az oszmánok felett. A legenda szerint Kinizsi egyéni módon ünnepelte meg a diadalt. Az esti tábortűz körül győzelmi táncot járt két török halottal a hóna alatt, eggyel pedig a fogai között. Ezt a jelenetet örökíti meg egy kép a nagyvázsonyi várban.

1481-ben Mátyás király továbbra is a déli végek védelmével bízta meg Kinizsit. A hadvezér nemcsak védekezett, hanem támadó hadműveleteket is vezetett, és többször betört Szerbiába. Győzelmeket aratott, és egészen Krusevácig nyomult előre. Azon kevés hadvezérek közé tartozott, akiknek nem tudunk vesztes csatájáról.

A kenyérmezei csata

Kinizsi hadvezéri pályafutását és birtokait Mátyásnak köszönhette, akinek kegyéből az ország egyik leghatalmasabb főura lett. A király őt is megeskette, hogy halála után törvénytelen fiát, Corvin Jánost fogja támogatni, mint leendő uralkodót. Kinizsi azonban nem tartotta meg ezt az esküt, és a nagy király halála után (1490) Corvin Jánossal szemben II. Ulászló (Dobzse László) mellé állt. Sőt, a Tolna megyei Csontmezőn vereséget mért a herceg seregére.

Kinizsi szerepe Mátyás halála után már kevésbé dicsőséges. Sikerrel verte vissza Miksa római király Magyarországra betörő seregét, de ez után szomorú feladat várt rá. Ulászló nem tudta fizetni Mátyás híres fekete seregének a zsoldját, így az szétzüllött, és katonái fosztogatni kezdtek. Kinizsinek kellett szétvernie a legendás sereg maradványait 1492-ben.

Kinizsi Pál szarkofágja

További sikereket ért el a törökök ellen, újra hadjáratot vezetett Szerbiába. 1494-ben megmentette Nándorfehérvár várát, amelyet a korábbi fekete sereg néhány katonája a törökök kezére akart játszani. Az áruló katonákat Kinizsi kegyetlen kínzások után végeztette ki. 1494-ben szélütés érte, de még betegen is elindult Szendrő várának ostromára. Erre már nem került sor, mert egy Szentkelemen nevű faluban meghalt.

Vázsonyban temették el, de sírját később kifosztották és feldúlták. Szarkofágja még mindig látható a vár korábbi lovagtermében. Magyar Benignával kötött házasságából gyermekei nem születtek, így Vázsony később más családok birtokába került.

Kinizsi Pál hazánk történelmének egyik kiemelkedő hadvezére volt. Emlékét szobrok őrzik, nevét országszerte több iskola és utca viseli.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások