Dobó István a hírnevét az 1552-es nagy török hadjárat alatt szerezte. A több mint egy hónapig tartó ostrom során sikeresen megvédte Eger várát a sokszoros túlerővel szemben. Hősiességét Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és Tinódi Lantos Sebestyén Históriás éneke örökítette meg.

Dobó felvidéki nagybirtokos családból származott. Valószínűleg 1502-ben született Szerednyén, ami a mai Ukrajna területén található. Öt testvére volt, három fiú és két lány. Ifjúkoráról keveset tudunk. A kor nemesifjaihoz hasonlóan katonai ismeretekre tett szert, és megtanulta a birtok irányítását is. Egyes feltételezések szerint részt vett a mohácsi csatában, de erre hiteles bizonyítékunk nincs. 1526 után a két király küzdelmében Ferdinánd mellé állt, míg bátyja Szapolyai híve volt. Ebben a harcban nem játszott meghatározó szerepet, inkább a családi birtok igazgatásával foglalkozott. Jelentős kereskedelmi kapcsolatai voltak Lengyelországgal.

1544-től vannak hiteles forrásaink politikai szereplésére. Sajószentpéteren nemesi gyűlést tartottak, ahol határozat született Eger várának megerősítéséről. Ekkor már világossá vált, hogy a várnak kulcsszerepe lesz Észak-Magyarország megvédésében. Dobó azt a feladatot kapta, hogy erre a célra összegyűjtse az egri püspökség jövedelmeit. Miután feladatát sikerrel teljesítette, 1548-ben Ferdinánd király egri várnaggyá nevezte ki.

Ilyen lehetett Eger vára 1552-ben (egrihistorias.hu)

Helyettesével, Zay Ferenccel sokat tett a vár védelmének fejlesztéséért. Megerősítette a falakat, és új védműveket építtetett. 1551-ben az Egri csillagokból jól ismert Mekcsey István lett az alkapitánya.

1550-ben fontos változás következett be a magánéletében. Meglehetősen későn nősült, és Sulyok Sárát, egy birtokos családból való lányt vett feleségül. Házasságukból három gyermek született, Ferenc, Damján és Krisztina (utóbbi, a híres költő, Balassi Bálint felesége lett). 1551-ben a Dobó család birtokvitába keveredett a szomszéd birtokossal, Tegenyei Tamással. Ennek során Dobó és bátyja fegyveresen lépett fel, ami miatt a király bírósága fej- és jószágvesztésre ítélte. Az ítéletet felfüggesztették, majd Eger sikeres védelme után meg is feledkeztek róla. A szomszéddal való konfliktus azonban Dobót egész életében végigkísérte.

1552-ben indult a nagy török hadjárat a magyar végvárak ellen. Ahmed pasa főserege délről támadt, míg Ali budai pasa Észak-Magyarországon foglalt el néhány erősséget. A két sereg Szolnok alatt egyesült, és Eger ellen fordult. Temesvár korábbi hősies védelme időt adott Dobónak, hogy felkészüljön az ostromra. Jelentős készleteket (élelem, puskapor) halmozott fel, és körülbelül 2000 fős védősereggel várta az ellenséget. Katonái – Temesvárral ellentétben – nagyrészt magyarok voltak. Gárdonyi regényében hitelesen írta le az ostromot. Dobó megeskette a védőket, hogy a vár feladásáról nem tárgyalnak, és az eskü megszegőit halállal büntetik. A törökök számára a várfalra felfüggesztett koporsóval jelezték, hogy a védők felkészültek a halálra.

Ostromló törökök (Egri csillagok című filmből)

Az ostromló török sereg pontos létszámát nem ismerjük. A becslések 40 ezer és 100 ezer között ingadoznak, de mindenképpen óriási túlerőben voltak. A törökök terve az volt, hogy heves ágyúzással lerombolják a falakat, és ezután indítanak döntő rohamot. Az ostrom szeptember elején kezdődött. Dobó hű maradt esküjéhez, és nem tárgyalt a törökökkel a vár megadásáról. Amikor a törökök levelet küldtek egy környékbeli paraszttal, Sári Andrással, a hírhozót a kapitány börtönbe vetette, a levelet pedig elolvasás nélkül elégette. Egyik hadnagyát, Hegedűs Istvánt, aki titokban tárgyalásokat kezdeményezett az ellenséggel, hazaárulás vádjával felakasztatta.

A tüzérségi előkészítés után a törökök több rohamot intéztek a vár ellen, amelyeket a védők sikeresen visszavertek. Még arra is volt erejük, hogy kitörésekkel zavarják az ostromlókat. Egyik kitörés alkalmával Dobó régi harcostársa, Paksy Jób fogságba esett, és Konstantinápolyba vitték. Az ostrom közben Dobó maga is megsebesült. A védőket a nők is segítették, akiknek hősiességét Székely Bertalan gyönyörű festményen örökítette meg. A törökök súlyos veszteségeket szenvedtek, és egyre nagyobb problémát jelentett számukra a sereg ellátása. A küzdelem október közepéig elhúzódott, és a hideg időjárás beköszöntése megviselte a melegebb éghajlathoz szokott ostromlókat. Végül feladták a harcot, és eredmény nélkül elvonultak. Dobó ezután lemondott a kapitányságról arra hivatkozva, hogy a király kevés segítséget küldött számukra.

Székely Bertalan híres festménye – Az egri nők

A diadal után a király bárói rangra emelte Dobót, és birtokokat adományozott neki. Ebben az időben kísérlet történt Erdély és a királyi Magyarország egyesítésére. Az uralkodó Dobó Istvánt és Kende Ferencet nevezte ki erdélyi vajdának. Hamar kiderült, hogy a vajdák reménytelen helyzetbe kerültek, mert nem kaptak elegendő katonai segítséget. 1556-ban török segítséggel Szapolyai özvegye, Izabella is visszatért Erdélybe. Dobó Szamosújvár várába szorult vissza, amit hosszú ostrom után kénytelen volt feladni. Izabella csalárd módon bebörtönöztette, de 1557-ben kalandos körülmények között sikerült megszöknie.

1558-ban Erdély végképp elveszett a Habsburg uralkodó számára. Erdélyi birtokaiért Dobó kárpótlásul Léva várát kapta a királytól. Ezután az egri hős elsősorban birtokaival volt elfoglalva. Néhány kortársa, mint például Bornemisza Péter fukar és telhetetlen földbirtokosként ábrázolta. Erre vall az is, amikor Erdélyben fogságába esett egy előkelő török, Dervis Cselebi, Dobó nem volt hajlandó fogolycserére, hanem magas váltságdíjat követelt. Az eset azért is különös, mert ekkor esett török fogságba volt egri harcostársa, Bornemissza Gergely, akinek érdekében egy másik egri hős, Zolthay István is megpróbált közbenjárni.

Dobó István síremléke az egri várban

1568-ban Dobó újra konfliktusba keveredett szomszédaival, ezúttal a Pálóczi családdal. Az új uralkodó, Miksa nem volt tekintettel korábbi érdemeire, és bebörtönöztette. Innen sikerült megszöknie, és lévai várába menekült. Ezután a pozsonyi nemesi gyűlésre csalták, ahol őt és Balassi Bálint költő apját felségárulással vádolták. Dobó újra börtönbe került, és életének utolsó éveit fogságban töltötte. 1572-ben rossz egészségi állapota miatt szabadon engedték, de nem sokkal azután meghalt.

Az egyik családi birtokon, Ruszkán (később a Dobóruszka nevet kapta) temették el. Ferenc fia síremléket állított neki. 2008-ban régészek rábukkantak állítólagos földi maradványaira, de ezt sokan nem ismerik el hitelesnek. Ennek ellenére megtörtént egyházi újratemetése, és Dobóruszka a felvidéki magyarok zarándokhelye lett, ahol minden novemberben Dobó István emléknapokat rendeznek. Jelképes síremléke az egri várban található.

Dobó István szobra Egerben

Dobó István egy tipikus középkori magyar főnemes volt, egyesítve magában annak jó és rossz tulajdonságait. Amikor hazája védelméről volt szó, hősiesen helytállt. Egernél mindörökre beírta nevét történelmünk kiemelkedő személyiségei közé. Emlékét Eger főterén a Stróbl Alajos által készített szoborcsoport őrzi. Több intézmény, utca, köztér viseli a nevét. Eger védelme honvédelmünk egyik nagy diadala volt.

 

Weninger Endre

 

Hozzászólások