Gizella királyné (~980~1059) – Amint neve, Bajor Gizella is mutatja, nem magyar származású volt. De első királyunk feleségeként nagy szerepet játszott hazánk történelmében, és több mint negyven évig élt Magyarországon.

Híres magyar nők 2. – Gizella királyné

Gizella 980 körül született Civakodó Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő gyermekeként.

Kolostorban nevelkedett, és Szent Wolfgang bencés rendi szerzetes hatására alakult ki mély vallásos meggyőződése. Ez egyébként családi hagyomány is volt, húga, Brigitta apáca lett, és később a kolostor főnökasszonya. Ez volt Gizella szándéka is, amikor 995-ben Géza magyar fejedelem követei érkeztek a bajor udvarba, és feleségül kérték Gizellát a trónörökös, István számára.

Az előzményekről annyit tudunk, hogy Gizella apjának sok konfliktusa volt Gézával. Civakodó Henrik halála után Gizella testvére, Henrik (később német-római császár) lett a bajor herceg. Nyugati tervei miatt hajlott arra, hogy rendezze a viszonyt Magyarországgal. Erre kiváló alkalmat jelentett a magyar trónörökös és a bajor hercegnő házassága. Ezt a házasságot III. Ottó német-római császár is támogatta.

Az egyetlen akadályt Gizella elhatározása jelentette, hogy apáca akart lenni. A hagyomány szerint végül a Magyarországon is hittérítő munkát végző, szent életű püspök, Adalbert győzte meg Gizellát, hogy Istennek tetsző feladat, ha segít egy nem régen még pogány nemzet kereszténnyé válásában.

A házasságot német földön kötötték meg 996-ban. A fiatal pár ezután Esztergomba utazott. Gizella kíséretében nem csak hittérítők, hanem bajor lovagok is érkeztek Magyarországra. Ezeknek hamarosan nagy szerepük lett az új típusú királyi hadsereg kialakításában. Amikor Géza 997-ben meghalt, egyik rokona, Koppány trónkövetelőként lépett fel Istvánnal szemben. Ebben a helyzetben István számára létfontosságú volt a német lovagok támogatása. Egyes források szerint a Veszprém melletti véres csatában az egyik német lovag, Vecellin ölte meg Koppányt.

Magyarországon Veszprém lett Gizella és a későbbi királynők városa. Gizella székesegyházat építtetett, és a veszprémi püspök lett a királynék gyóntatója és koronázója. Gizella alapította a veszprémvölgyi apácakolostort. Udvarhölgyei és apácái segítségével nagy szerepet vállalt a templomok miseruhákkal való ellátásában.

Tudjuk, hogy a királyné kiválóan varrt és hímzett, nevéhez fűződik a későbbi koronázási palást elkészítése (eredetileg a székesfehérvári katedrális számára készült.)

A krónikák példás feleségként említik, aki gyakran elkísérte férjét országjáró útjaira. Kiemelik vallásosságát, szelídségét és jótékonykodását. A házastársaknak több gyermekük született. Három fiúról tudunk, akik közül Ottó és Henrik nem érte meg a férfikort. Imre herceg 1007 körül született, és szülei nagy gondot fordítottak a nevelésére. A fiatal herceg azonban 1031-ben meghalt, valószínűleg vadászbaleset áldozata lett, egy vadkan ölte meg.

István uralkodásának végén a legnagyobb problémát a trónutódlás jelentette. Mint ismeretes, a legközelebbi rokont, Vazult a király alkalmatlannak találta az uralkodásra. Vazul valószínűleg merényletet kísérelt meg az uralkodó ellen, ezért megvakították. Ezután merült fel István nővére fiának, Orseoló Péternek a neve, mint lehetséges utód. Valószínűnek tűnik, hogy Pétert Gizella is támogatta.

István 1038-ban halt meg. Péter méltatlan utódnak bizonyult, hamarosan nagyon népszerűtlen lett az országban. Az özvegy királynéval is hálátlanul bánt, birtokait elvette és Veszprém várában őriztette. Pétert 1041-ben elűzték, de az új király, Aba Sámuel sem bánt másként Gizellával.

Amikor Péter a német-római császár segítségével újra visszatért, Gizella elhagyta Magyarországot, valószínűleg 1041-ben. A passaui kolostorba vonult, ahol hamarosan főnökasszony lett. (Egyes magyar források szerint Veszprémben maradt, és itt is temették el 1050 körül. Erre semmi bizonyíték nincs.)

Kolostori életéről kevés adatunk van. Német forrásokból annyit tudunk, hogy rendtársai körében nagy tiszteletnek örvendett. Halálának pontos dátumát nem ismerjük. Passaui sírfelirata szerint 1095-ben halt meg, ami teljes képtelenség, mert eszerint 115 évet élt. Történészek szerint a feliratban összekeverték a két utolsó számot (1059). Ezt látszik igazolni, hogy a sírban talált csontváz anatómiai vizsgálata egy 75 év körüli nőre utalt.

Gizella történelmi szerepéről azt mondhatjuk el, hogy méltó társa volt első királyunknak, és nagy szerepet játszott a kereszténység megszilárdulásában Magyarországon. Ennek ellenére boldoggá avatását csak 1911-ben kezdeményezték.

Híres magyar nők 2. – Gizella királyné

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1974)
33. Salkaházi Sára (1899-1944)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)

Illusztrációk: Antalffy Yvette

Hires Magyar Nők – kalligráfiái video

A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com (A könyv ára 3.000 Ft.)

Hasonló cikkünk:

Hangulatos könyvbemutató a Híres magyar nőkről