2018 őszén, szeptember 7-én volt a Kiskunhalason működő József Attila Irodalmi Kör „Cselekvő szeretet” című pályázatának ünnepélyes eredményhirdetése. Három témakör szerepelt a pályázaton, melyek közül két győztesnek ajánlottam fel egy-egy, erre a célra festett alkotásomat. Ezen a díjátadó ünnepségen barátnőm, Sári Katika által megismerhettem a Bibó István Gimnázium igazgatóját, Csorba Imre urat.

Nagy megtiszteltetés volt, amikor felajánlotta, hogy a „csillagászati hónap” alkalmából szívesen kiállítja az alkotásaimat. Nagyon örültem a felkérésnek. A témakört is megbeszéltük: a „Csillagok születése” címmel. Az igazgató úr már akkor jelezte felém, hogy szeretné ezen alkalommal meghívni prof. dr. Horváth Gábort, aki az ELTE Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratórium professzora.

Nagy izgalommal készültem, igazi kihívásnak éltem meg a felkérést, hiszen maga az igazgató úr is fizikatanár, valamint annak idején a diplomamunkáját is csillagászati témakörből írta meg. Még izgatottabb voltam, hiszen szerettem volna egy olyan anyagot összeállítani, amely egyrészt hűen visszaadja az Univerzumban lezajlódó eseményeket, másrészt a csillagok keletkezésétől a születésükig bezárólag megfelelően szemlélteti a látogatók felé ezen csodálatos égi jelenségeket.

Március 4-én került sor az alkotásaim elhelyezésére paravánokon a Bibó István Gimnáziumban, s valóban fantasztikus, felemelő érzés volt számomra, hogy egy ilyen elit iskolában történik az újonnan megfestett sorozatom kiállítása. Egy segítőkész, szeretetteljes fiatalember segédkezett az alkotásaim felhelyezésében, Kollorics Gábor tanár úr, aki rajzot tanít az iskolában.

Már akkor feltűnt nekem, hogy ebben az iskolában nincs fülsiketítő zsivaj, nincs rohangálás, egymást kellő tisztelettel köszöntik a diákok, a felnőttekkel tisztelettudóak, előre köszönnek, udvarias magatartásuk, visszafogott öltözködésük – őszintén szólva – meglepett. Az a fegyelem, ami itt uralkodik, példamutató, példaértékű. Azt gondolom, hogy ez a miliő nagyon hiányzik sok iskolából, máshol egészen mást tapasztaltam.

Itt az az ösztönzés, hogy tanulmányi eredményben, sportban élen járjanak a tanulók. Erre bizonyíték az a szám, amelyben a diákok országos szinten eredményeket értek el. Pár héttel ezelőtt Csorba Imre igazgató úr száz fölött osztott ki okleveleket, díjakat a diákok körében. Úgy gondolom, hogy ez a szám önmagáért beszél. Fontosnak élik meg a diákok, hogy az iskola aulájában történő díjkiosztón minél több diák vehessen át oklevelet, s kezet foghasson az igazgató úrral! Ez is példaértékű, s fantasztikusan ösztönző. A minél jobb eredmény elérése a cél, hogy kiállhassanak a többi diáktársuk elé. Az iskola gyönyörű, s példamutató a rend és a tisztaság is, amelyre a diákok nagyon ügyelnek, hogy így is maradjon.

Ami még nagyon imponált nekem az igazgató úrral történő beszélgetésünk során, hogy fizika szakos tanárként nem szakadt el a tanítástól, sőt… Fizikaszakkört is vezet, s az a szeretet, ami beszélgetésünk során áradt belőle mind az iskola, mind a tanítás, mind pedig a diákok és a tantestület felé, számomra nagyon lenyűgöző és tanulságos volt. Azt gondolom, ez is példaértékű, hiszen ez plusz feladat a sok igazgatói teendője mellett, mégis áradt belőle a hivatástudat és a vezetői képesség. Csodálatos érzés volt ebben az iskolában tartózkodni, a nyugalom, a tisztelet áradt minden zugából.

Mindezek után megismerkedtem prof. dr. Horváth Gáborral, az ELTE (Fizikai Intézet Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratórium) professzorával, s ez volt az est fénypontja, mert előadásával teljesen lenyűgözött. Előadásának címe: „Égi jelenségek polárszűrőn át”, valamint „Lagrange égimechanikai porszívója és Kordylewski porholdja”. Az előadás számomra nagyon értékes és érdekes volt, hiszen éppen a Professzor úr és tudós kis csapata erősítette meg, hogy ez a porhold igenis létezik, s mérésekkel igazolták a helyét, pontosan meghatározták.

Ezután került sor a festményeim bemutatására előadásos tárlatvezetéssel. Az igazgató úr a felkonferálásában elmondta, hogy „…részesei lehetünk a tudomány és a művészet együtt történő megjelenésének…”.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy fantasztikus tudós után adhattam elő, mutathattam be festményeimet, valóban a tudományra hagyatkozva, a különböző űrteleszkópok által lefotózott képeket tudtam elővarázsolni a látogatók, az érdeklődők számára. Igen, a tudomány segítségét használtam arra fel, hogy nap mint nap a közönség elé táruló képi anyag a művészet erejével kerüljön bemutatásra.

Az előadásom és kiállításom címe: „Az Univerzum rejtélyei”, ezen belül pedig a csillagok kezdetétől a születésükig sorozatot festettem meg. Az előadás és a kiállítás nagyon jól sikerült, pozitív volt a visszhangja is. A csillagászati hónap alkalmából sok látogató nézte meg a tárlatot a vendégkönyv bejegyzései szerint is. Ami számomra nagyon jó érzés volt, hogy a diákok élménnyel beszéltek a kiállításról, amely egy fiatalember interjújából is kiderült.

Nagyszerű érzés töltött el, amikor a helyi magáncsillagászati objektum tulajdonosa, Balogh István és fia a jelenlétével megtisztelt bennünket. Nagy örömmel ismerősként üdvözölhettük egymást, s az előadások után az általuk a Bibó István Gimnáziumnak ajándékozott űrteleszkóp segítségével, amelyet a gimnázium sportpályáján állítottak fel, szemlélhettük a több millió csillagoktól ragyogó esti égboltot. Ezen csillagszemlélődés során láthattuk a Marsot, a Holdat és krátereit, az Orion-ködöt. Nagy köszönet ezért Balogh Istvánnak és fiának, akik által a diákok és érdeklődők számára láthatóvá válhat a tiszta égbolt csodálatos varázsa.

Itt köszönöm meg Csorba Imre igazgató úr meghívását, dr. Horváth Gábor professzor úr véleményét, felkérését, hálás vagyok Kollorics Gábor tanár úrnak a segítségéért az alkotások felrakásában, s örülök minden látogatónak, akik megtisztelték a kiállításomat. Mindezeken felül hab a tortán, hogy jövőre is meghívást kaptam, azaz 2020-ra a Föld napja alkalmából.

 

N. Sebestyén Katalin

 

 

Hozzászólások