Géczy Julianna neve szorosan kapcsolódik Lőcse városához. Jókai híres regénye nyomán a lőcsei fehér asszony néven került be a magyar történelembe. A hagyomány szerint a Rákóczi szabadságharc idején az ő árulása juttatta a várost a németek kezére. A lőcsei városháza épületében látható egy festmény egy fehér ruhás nőről, amint kezével int, hogy a titkos bejárón behívja az ellenséget. Egyesek szerint ez Géczy Juliannát ábrázolja.

garamszeghy geczi julianna

Garamszeghy Géczy Julianna

A fehér asszony 1680 körül született a felvidéki Osgyánban nemesi család sarjaként. Apja, Géczy Zsigmond kuruc ezredes volt, akinek már a Thököly-felkelés idején is jelentős szerepe volt. Juliannát 1700-ban feleségül adták Korponay Jánoshoz, egy Hont vármegyei nemesemberhez, aki tíz évvel volt idősebb nála. A házaspárnak egy fia született, Gábor.

A család életében döntő fordulatot jelentett a Rákóczi-szabadságharc kitörése 1703-ban. Julianna apja azonnal csatlakozott a fejedelemhez, és ő vezette a Csábrág várát ostromló kuruc csapatokat. A dolog érdekessége, hogy az erődítményt az akkor még császárhű Korponay János védte. Úgy tűnik, hogy Julianna közvetített apja és férje között, és ennek eredményeként a vár megadta magát, de a Korponay családnak nem esett bántódása. Julianna férje 1704-ben csatlakozott Rákóczihoz, és a háború végéig hű maradt a fejedelemhez.

A szabadságharc idejéből nem sok információnk van a fehér asszonyról. Mindenesetre 1709-ben már Lőcsén tartózkodott. A város ekkor a kurucok jelentős erőssége volt, amelyet a császári csapatok 1709 novemberében körülzártak. A katonai parancsnok, Andrássy István tábornok a szabadságharc egyik fontos személyisége volt, aki nagy szerepet játszott a kurucok egyik legnagyobb viadalában, a győrvári csatában.

Juliannát Lőcse tette hírhedtté történelmünkben. A hiedelem szerint elárulta a városba vezető titkos bejáratot az ellenségnek, akik így könnyen elfoglalhatták Lőcsét (regényében Jókai is erről a változatról számol be). Rákóczi is azt írta emlékirataiban, hogy Lőcse elestét egyetlen „ledér nőszemély” árulása okozta. Hasonlóan vélekedett a kurucok „híradója”, a Mercurius Veredicus is.

Az esemény azonban nem egészen így zajlott. Azt ténynek tekinthetjük, hogy Julianna szerelmi viszonyt folytatott Andrássy tábornokkal (ezt leveleiben az ostromló csapatok parancsnoka, Löffelholz tábornok is megemlítette). 1710-ben a kuruc szabadságharc már vesztésre állt, ezért Andrássy kettős játékba kezdett. Egyrészt jól szervezte a város védelmét, de ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményezett a megadásról. Ez mindkét fél számára előnyösnek tűnt, mert mind az ostromlók, mind az ostromlottak kezdtek kimerülni az elhúzódó küzdelemben.
a locsei feher asszony

A lőcsei fehér asszony

Úgy tűnik, hogy a tárgyalásokban Juliannának komoly szerepe lehetett. Jól ismerte Löffelholz tábornok magyar feleségét, akivel barátnők voltak. Így a tárgyalások alatt a fehér asszony közvetítőként működött, és továbbította szeretője leveleit az ostromlók parancsnokának. A város végül 1710 februárjában megadta magát.

A titkos bejáró így csak romantikus történetnek tekinthető. Abban, hogy később az árulás története széles körben elterjedt, maga Julianna is közreműködött. Saját szerepét ugyanis felnagyította, mivel komoly jutalomra számított. Ez derül ki a nádorhoz intézett leveleiből, miszerint szolgálataiért birtokadományokat várt. Ezzel fia jövőjét akarta biztosítani. Kapcsolat férjével megromlott, aki sohasem bocsátotta meg neki az Andrássyval való viszonyát.

1711-ben végetért a Rákóczi-szabadságharc. Megkötötték a szatmári békét, amely büntetlenséget biztosított a szabadságharc résztvevőinek. A nemesek birtokaikat is visszakapták. Az új uralkodó, III. Károly 1712-ben jóváhagyta a békekötés feltételeit, amivel hosszú időre biztosította a magyar nemesség és a Habsburg-dinasztia jó viszonyát. Ebben a helyzetben a lőcsei kapituláció jelentéktelen eseménnyé zsugorodott, így Géczy Julianna reményei nem váltak valóra. Semmiféle birtokadományban nem részesült, ami nagy csalódást jelentett számára.

A békét ugyan megkötötték, de még mindig voltak forrófejű kuruc tisztek, akik reménykedtek a harc újrakezdésében és Rákóczi visszatérésében. 1712-ben titkos összeesküvés kezdett kibontakozni, amelynek a bécsi rendőrség is nyomára bukkant. Ebben a helyzetben lépett újra színre a fehér asszony. Felkereste a hadsereg főparancsnokát, Pálffy Jánost, és közölte vele, hogy birtokába került néhány, az összeesküvőknek írott levél.

Felmerülhet a kérdés, hogy a levelek továbbítását miért pont az árulónak tartott Juliannára bízták. Valószínűleg úgy gondolták, hogy a rendőrség éppen ezért nem fog gyanakodni rá. Julianna mindenesetre beszámolt a levelekről Pálffynak, de azokat nem adta át. Később azt állította, hogy elégette őket. Úgy tűnik, hogy a levelek erősen kompromittálták apját, akinek háza az összeesküvők találkozóhelye volt. Julianna védeni akarta apját, és emellett félhetett a kurucok bosszújától is. Lánya figyelmeztetésére Géczy Zsigmond Lengyelországba menekült. Az ellentmondásokba keveredett fehér asszony is megpróbálta ugyanezt, de Pozsony közelében elfogták és bebörtönözték.

1713-ban Győr városában hosszadalmas felségárulási per kezdődött ellene. Julianna vallomásában megismételte azt, amit korábban Pálffynak mondott, de az összeesküvők neveit nem adta ki. A király és Illésházy nádor parancsára a bíróság elrendelte a kínvallatást. A vádlott nemére való tekintettel nem alkalmazták a tüzes vasat, csak a csigáztatást. Ez is szörnyű szenvedésekkel járt, de Julianna nem változtatott a vallomásán. Halálra ítélték, és 1714 szeptemberében Győrben lefejezték.

Géczy Julianna volt az egyetlen nő, aki ebben a korban vérpadon végezte. Sírját sohasem találták meg. Nem volt igazán áruló, tetteit fia iránti szeretetével lehet magyarázni. Alakját a magyar irodalomban Jókai Mór tette halhatatlanná regényével, A lőcsei fehér asszonnyal. Az író adatait barátjától, a történész Thaly Kálmántól szerezte, akinek szakterülete a kuruc kor volt. Jókai sokban ragaszkodott a tényekhez, de az egyébként kitűnő romantikus regény nagy része az írói fantázia szüleménye.

 

Weninger Endre

Kapcsolódó cikkünk a sorozatban:

Báthori Zsófia – Híres magyar nők

 

 

Hozzászólások