Báthori Zsófia olyan nagymúltú történelmi családból származott, amely elsősorban Erdélyben játszott kiemelkedő szerepet. Volt közöttük nagy tiszteletnek örvendő lengyel király is, de voltak hírhedt Báthoriak is, mint például a két rosszemlékű erdélyi fejedelem, Zsigmond és Gábor, vagy Erzsébet, a „csejtei rém” és a boszorkánysággal, vérfertőzéssel vádolt Anna. Zsófia nevéhez semmiféle botrány nem fűződik, de kétségtelen, hogy a kor olyan híres asszonyaihoz képest, mint anyósa, Lorántffy Zsuzsanna vagy menye, Zrínyi Ilona szürke személyiségnek számított.

bathori zsofia

Báthori Zsófia

A Báthori család két nagy ága közül Zsófia a somlyóiból származott. Apja, Báthori András Bethlen Gábor fejedelem üldözése elől Lengyelországba menekült, így Zsófia anyja egy lengyel nemesasszony lett (Zakriska Anna). Bethlen uralkodásának végén a család visszatérhetett Erdélybe, így Zsófia már itt született Szilágysomlyón 1628-ban vagy 1629-ben. Ifjúkoráról keveset tudunk, valószínű, hogy a korabeli főnemesi lányokhoz hasonló nevelésben részesült.

Bethlen halála után I. Rákóczi György lett Erdély fejedelme, aki fiát, ifjabb Györgyöt az egyik legfontosabb katonai pozícióba helyezte, váradi kapitánnyá nevezte ki. Ebben a tisztségében ismerkedett meg Báthori Zsófiával, akihez a fejedelem levelei szerint őszinte szerelem fűzte. Egyes források szerint a két fiatal már 1640-ben eljegyezte egymást, de az esküvőre Zsófia fiatalsága miatt csak 1643-ban került sor.

Az esküvővel kapcsolatban egy komoly probléma merült fel. Az erdélyi fejedelem szigorú kálvinista volt, míg a Báthori család katolikus. Egyes történészek szerint szerelmi házasságról volt szó, de erről a két fiatal levelei nem számolnak be. Mások úgy gondolják, hogy I. Rákóczi Györgynek szüksége volt a befolyásos Báthori családra, különösen annak lengyel kapcsolataira. Mindenesetre a fejedelem azt a feltételt szabta, hogy Zsófiának a házasság után át kell térnie a református hitre.

Az esküvő nagy pompával zajlott a fejedelmi székhelyen, Gyulafehérváron, de egy kis közjáték zavarta meg. A lengyel követ beszámolója szerint Zsófia nem volt hajlandó válaszolni az esketést végző kálvinista püspök kérdéseire. Az esküvő után hat hónapig tartott Zsófia áttérése, de már az előbb említett incidens is arra utal, hogy szívében megőrizte katolikus hitét, amihez élete végéig ragaszkodott.

A házaspár minden jel szerint harmonikus házasságban élt. 1645-ben született fiuk, Ferenc. A források szerint hamarosan második fiuk is megszületett, de még csecsemő korában meghalt. Több gyermekről nem tudunk, bár nincs kizárva, hogy Zsófia többször is terhes volt, de a felnőttkort csak Ferenc fia érte meg.

masodik rakoczi gyorgy

1648-ban II. Rákóczi György minden bonyodalom nélkül örökölte apja trónját, így Zsófia Erdély fejedelemasszonya lett. Férjére nem gyakorolt olyan politikai befolyást, mint korábban anyósa, Lorántffy Zsuzsanna az előző fejedelemre. Fiát, Ferencet már 1652-ben Erdély fejedelmévé választották, de a fejedelmi széket sohasem foglalta el.

Zsófia férje nem folytatta apja megfontolt politikáját. A lengyel királyi címre pályázott, így 1657-ben hadjáratot indított Lengyelországba a svédekkel és a kozákokkal szövetségben. Veszélyes lépés volt, mert a szultán Rákóczit vazallusának tekintette, és követelte a hadjárat leállítását. A fejedelmet szövetségesei magára hagyták, így megalázó békére kényszerült, és hadisarcot kellett fizetnie a lengyeleknek. Ráadásul a szultán ellene küldte a krími tatárokat, akiknek az erdélyi sereg nagy része fogságába került.

Rákóczi csak serege töredékével jutott vissza Erdélybe. Az országot török csapatok támadták meg, és 1660-ban a fejedelem a szászfenesi csatában döntő vereséget szenvedett. Halálos sebet kapott, és Kolozsvárott meghalt. Fia nem örökölhette a trónt, mert a törökök Apafi Mihályt tették meg Erdély fejedelmének.

Az özvegy Zsófia élete további részét főleg Munkácson töltötte. Férje halála után élete végéig gyászt viselt. Az is kiderült, hogy lélekben sohasem lett kálvinista, és fiával együtt visszatért a katolikus hitre. Mindvégig gyűlölte a protestáns prédikátorokat, és felfüggesztette a sárospataki református iskola támogatását. Nagy hatással voltak rá a jezsuiták, különösen Kis Imre páter. Tántoríthatatlanul a Habsburgok híve volt.

Fia, Ferenc házasságot kötött Zrínyi Ilonával, és felesége családja hatására részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. A felkelés vezetőit, Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet 1671-ben felségárulás miatt kivégezték. I. Rákóczi Ferencre is ez a sors várt, de Zsófiának sikerült kegyelmet kieszközölnie a fia számára. Igaz, hogy óriási váltságdíjat, 400 ezer forintot kellett fizetnie, de a vérpadtól megmenekült. Ezt követően születtek Zsófia unokái, Julianna és Ferenc, de I. Rákóczi Ferenc 1676-ban meghalt, amikor lánya még csak négy éves, fia pedig öt hónapos volt.

elso rakoczi ferenc

I. Rákóczi Ferenc

Zsófia kapcsolata menyével, Zrínyi Ilonával eddig sem volt felhőtlen, de ezután tovább romlott. Megkezdődött a kurucok felkelése Észak-Magyarországon, és Zrínyi Ilona beleszeretett a daliás „kuruc király”-ba, Thököly Imrébe. Báthori Zsófia ezt erősen kifogásolta. Egyrészt, mert Thököly kálvinista volt, másrészt több évvel fiatalabb volt Ilonánál. Ezen kívül Zsófia hű volt a Habsburgokhoz, és azt is gondolta, hogy menye meggyalázza fia, Ferenc emlékét.

Báthori Zsófia 1680-ban halt meg Munkácson. Fia mellé temették el a kassai jezsuita templom kriptájában. Unokája, II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban pozitív véleménnyel volt nagyanyjáról, míg mostohaapjáról, Thököly Imréről nagyon sötét képet festett. (Thököly és Zrínyi Ilona 1680-ban házasodtak össze.)

Báthori Zsófia Erdély fejedelemasszonyaként nem alkotott maradandót. Sem a politikában, sem a közéletben nem volt aktív. Nem gyakorolt hatást férje politikájára, de fiára jelentős befolyása volt. Hitéhez és elveihez egész életében hű maradt.

 

Weninger Endre

Kapcsolódó cikkünk:

Híres magyar nők – Zrínyi Ilona

 

Hozzászólások