A II. világháború után Magyarországon egypárti, kommunista diktatúra alakult ki. Hosszú idő után, 1990-ben voltak újra szabad választások, amelyet a Magyar Demokrata Fórum nyert meg, így vezetője, Antall József lett a rendszerváltás első miniszterelnöke. Hihetetlenül nehéz helyzetben vette át az ország irányítását, és munkáját súlyos betegsége is akadályozta. Rövid ideig vezethette az országot, és így tevékenységének utólagos értékelése sok problémát vet fel.

antall jozsef

A fiatal Antall József (Fotó: antalljozsef.hu)

Antall József 1932. április 8-án született Pestújhelyen (mely később Budapest része lett) ősi kisnemesi családból. Édesapja, id. Antall József jogász volt, de aktív szerepet vállalt a politikai életben is. Egyik alapítója volt a Független Kisgazdapártnak. A világháború alatt minisztériumi titkárként komoly része volt zsidó polgárok megmentésében, és ezt a tevékenységét a háború után Izrael Állam is nagyra értékelte.

Antall József 1942-től a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, ahol 1950-ben tehetett érettségi vizsgát. Ezt követően az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatója lett magyar-történelem szakon. Tanári diplomája mellett levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést is szerzett.

Szakdolgozatát Eötvös József kulturális munkásságáról írta, és stílszerűen 1955-től az Eötvös József Gimnáziumban kezdte tanári pályáját. Dolgozott a Magyar Országos Levéltárban és a Pedagógiai Tudományos Intézetben is. Fülepp Klárával kötött házasságából két gyermeke született, György és Péter.

Életében meghatározó szerepe volt az 1956-os forradalomnak.

Október végén megkezdődött a régi, hagyományos pártok újjászervezése, és Antall Józsefnek nagy része volt a Független Kisgazdapárt újbóli megalakulásában. Tevékenysége miatt a forradalom leverése után letartóztatták, rövid ideig börtönben volt, majd 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumban kapott állást. 1959-ben ellenzéki magatartása miatt eltiltották a tanári pályától.

Egy ideig könyvtárosként dolgozott, és részt vett a Magyar Életrajzi Lexikon szerkesztésében. Szakterülete a híres orvosok életútjának kutatása volt. Az 1970-es években a diktatúra némileg enyhült, így Antall József számára nagyobb lehetőség nyílt tudományos munkásságához. 1974-ben kutatóként dolgozott a Magyar Orvostörténeti Múzeumban, majd az intézet igazgatóhelyettese, később főigazgatója lett. Ő szerkesztette az Orvostörténeti Közleményeket.

antall jozsef

1974 után lehetőséget kapott nyugati utakra is, melyek során több egyetemen tartott előadásokat. A Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke lett. A ’80-as években már világossá vált, hogy az egypárti diktatúra súlyos politikai és gazdasági válságba került. Ellenzéki szamizdatok jelentek meg, amelyek követelték Kádár János távozását, szabad választásokat és a politikai rendszer átalakítását.

Több ellenzéki szervezet alakult meg, mint például a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége vagy a Fiatal Demokraták Szövetsége. Megkezdte tevékenységét az Ellenzéki Kerekasztal is, amelynek munkájában Antall József is részt vett. A Kerekasztal feladata volt a rendszerváltás feltételeinek, folyamatának kidolgozása.

Magyarország történelmében fordulópontot jelentett az 1989-es év.

Kádárt leváltották az MSZMP főtitkári posztjáról, Pozsgai Imre pedig bejelentette, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés zajlott. Szimbolikus jelentőségű volt Nagy Imre és társai újratemetése, ami a rendszerváltozás kezdetét jelentette. A korábbi ellenzéki mozgalmak pártokká alakultak, és néhány régi párt is újjászerveződött (Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Szociáldemokrata Párt). Az MSZMP a Magyar Szocialista Párt nevet vette fel. Megkezdődött a felkészülés az 1990-es szabad választásokra. Az MDF 97%-os szavazataránnyal Antall Józsefet választotta elnökévé.

A választásokon hat párt jutott be a parlamentbe: az MDF, az SZDSZ, a Kisgazdapárt, a FIDESZ, a KDNP és az utódpárt MSZP. A legtöbb szavazatot az MDF kapta, de nem sikerült abszolút többséget szereznie az országgyűlésben. A második legnagyobb párt az SZDSZ lett, így adva volt egy esetleges nagykoalíció létrehozása is. Az SZDSZ sok választót megtévesztett harcos, antikommunista kampányával, de Antall előtt világos volt, hogy ez csak üres szólam, valójában a hatalmat akarják (ezt később be is bizonyították, amikor 1994-ben koalícióra léptek az MSZP-vel). Így az MDF a Kisgazdapárttal és a KDNP-vel kötött szövetséget.

Parlamenti bemutatkozás (Fotó: parlament.hu)

Antall József miniszterelnökként hihetetlenül nehéz örökséget vett át.

Még mindig 50 ezer szovjet katona állomásozott az ország területén, a gazdaság pedig a szakadék szélén állott. Az infláció 30%-os volt, az államkassza üresen tátongott, és a ’70-es, ’80-as években súlyos államadósság halmozódott fel. Várható volt a munkanélküliség gyors növekedése is. Emellett a korábban kommunista irányítás alatt álló média ellenséges volt az új kormánnyal szemben. Ennek feltűnő jele volt, hogy a Magyar Televízió nem közvetítette egyenesben az új országgyűlés megalakuló ülését és a miniszterelnök eskütételét.

Antall József első miniszterelnöki beszédében kormányát kamikaze kormánynak nevezte, ezzel is utalva az előtte álló, szinte megoldhatatlan problémákra. Ugyanakkor kijelentette, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát, jelezve, hogy szoros kapcsolatokra törekszik a határon túli magyarokkal. Kormányát úgy alakította meg, hogy abban a volt állampárt tagjai nem vehettek részt (annak ellenére, hogy Kohl német kancellár is azt javasolta neki, hogy a korábbi külügyminiszter, Horn Gyula maradjon meg a posztján).

Az újonnan megválasztott Antall-kormány (Fotó: MTI)

Egyik első feladat a gazdaság talpraállítása lett volna.

Néhány közgazdász javasolta, hogy kérjük a korábbi kommunista állam által felvett óriási kölcsönök visszafizetésének elengedését. Ez viszont azzal járt volna, hogy a továbbiakban Magyarország nem számíthat külföldi hitelekre. Így a kölcsönöket továbbra is törlesztettük. Másik nagy probléma az úgynevezett spontán privatizáció volt, melynek során a korábbi pártvezetők fillérekért jutottak hozzá az állampárti tulajdonokhoz, és óriási vagyonokat harácsoltak össze. Ezzel a korábbi elit átmentette gazdasági hatalmát, ami lehetővé tette számára, hogy később a politikai hatalmat is visszaszerezze.

A belpolitikában is súlyos nehézségek merültek fel. A reformokhoz több olyan új törvényre volt szükség, amihez kétharmados többség kellett az országgyűlésben. Ezzel a kormány nem rendelkezett, így Antall József kénytelen volt alkut kötni a legnagyobb ellenzéki párttal, az SZDSZ-szel. A kompromisszum értelmében a szabaddemokraták adták az új köztársasági elnököt Göncz Árpád személyében. Göncz a miniszterelnök régi ismerőse volt, az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték, de kegyelmet kapott. Antall József azt remélte, hogy jól tudnak majd együttműködni, de ebben csalódnia kellett. Göncz Árpád mindvégig akadályozta a kormány munkáját, és saját pártja érdekeit képviselte.

antall jozsef

Antall József és Göncz Árpád (Fotó: pestihirlap.hu)

Már 1990 októberében kirobbant az egyik legnagyobb belpolitikai válság, a taxisblokád.

Ezt megelőzően Antall Józsefről kiderült, hogy súlyos nyirokrendszeri megbetegedésben szenved, amit meg kellett műteni, így a blokád idején kórházban volt. A blokádot közvetlenül az váltotta ki, hogy a kormány jelentősen megemelte a benzinárakat, ami az energiaellátás szempontjából megkerülhetetlen volt. Ezt már az előző, Németh Miklós által vezetett kormány is tervezte, de végül utódjára hagyta a népszerűtlen intézkedést. Október 24-én taxisok százai zárták le Budapest főbb útvonalait, majd az akció vidékre is átterjedt, és sok vállalkozó csatlakozott hozzá. Néhány napra gyakorlatilag megbénult az ország, és ellátási nehézségek is jelentkeztek. Mint az később kiderült, a miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter nem tudta megfelelően kezelni a helyzetet.

Ma már biztosra vehető, hogy nem spontán megmozdulásról volt szó. A háttérben a legnagyobb ellenzéki erő, az SZDSZ állt, és célja a kormány megbuktatása volt. Ezt jelzi az is, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök nem volt hajlandó kiadni egy, az országot megnyugtató nyilatkozatot. Sőt, egyértelműen a törvénytelen megmozdulást támogatta. Végül, három nap után, hosszabb tárgyalásokat követően sikerült kompromisszumos megegyezést kötni, és a blokád véget ért.

Az eseményeknek azonban nagy hatásuk volt az ország hangulatára. A kormány sokat vesztett népszerűségéből, amit az is súlyosbított, hogy az emberek többsége azonnal javulást várt a rendszerváltozástól. Azt gondolták, hogy máról holnapra beköszönt a nyugati életszínvonal, amit természetesen az örökölt gazdasági csőd lehetetlenné tett. Sokan elvesztették munkahelyüket, életszínvonaluk csökkent, így kezdett kialakulni egyfajta nosztalgia a „gulyáskommunizmus” hamis képzete iránt.

George Bush amerikai elnököt fogadta Antall József Budapesten (Fotó: wikipédia)

Külpolitikai téren Antall József nagy sikereket ért el.

Megkezdődött a Szovjetunió felbomlása, és Magyarország elsőként ismerte el hivatalosan a balti államok függetlenségét. A helyzetet bonyolította, hogy még mindig jelentős szovjet haderő állomásozott Magyarországon. Antall József már 1990-ben javasolta a Varsói Szerződés feloszlatását, amit a tagországok egy része kételkedve fogadott, de a szovjet pártfőtitkár, Gorbacsov támogatott. A Varsói Szerződés hivatalosan a tagállamok prágai konferenciáján, 1991. július elsején jogutód nélkül megszűnt. Ugyanarra a sorsra jutott a szocialista országok korábbi gazdasági szervezete, a KGST is.

Hazánk 1991 júniusában nyerte vissza teljes függetlenségét, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot. Ezzel véget ért a több mint 45 évig tartó megszállás.

A helyzet azonban ekkor még meglehetősen ingatag volt. A Szovjetunióban a régi pártelit nem volt hajlandó elfogadni a reformokat. 1991 augusztusában a tábornokok egy részének támogatásával puccsot kíséreltek meg, hogy visszaállítsák a korábbi politikai rendszert. Ez sikertelen volt, köszönhetően a moszkvai első titkár, Borisz Jelcin kemény fellépésének. Jelcint ezután a Szovjetunió helyén létrejött Oroszország elnökévé választották. Jelcin 1992-ben Magyarországra látogatott, és megállapodott Antall Józseffel a kapcsolatok normalizálásában. Az orosz elnök bocsánatot kért a magyaroktól az 1956-os szovjet katonai beavatkozásért.

antall jozsef

(Fotó: AFP/Boris Horvat)

A belpolitikai helyzet azonban Antall József számára tovább romlott. Pártjában a szakadás jelei mutatkoztak. Csurka István drámaíró radikálisabb politikát követelt, és több követőjével együtt kivált az MDF-ből. A koalíció partner kisgazdák vezetését Torgyán József ragadta magához, aki keményen kritizálta a kormányt, és „a harag napja” néven kormányellenes tüntetést szervezett. Ezt követően a kisgazdák egy csoportja felmondta a koalíciót.

Továbbra is gondot jelentett a média ellenséges magatartása.

Ennek vezetői beosztásukhoz még a pártállamban jutottak. Antall József megpróbált új médiatörvényt elfogadtatni és új embereket kinevezni a rádió és a televízió élére, de ez a köztársasági elnök ellenállása miatt meghiúsult. A elnök jogköre volt ugyanis az új vezetők kinevezésének aláírása, de ezt Göncz mindvégig elutasította.

Tovább fokozódott az MDF népszerűségvesztése. A pártállamtól örökölt problémákat rövid idő alatt nem lehetett megoldani, ezt viszont az emberek többsége nem volt képes megérteni. Ők csak a napi gondjaikat látták, a problémák gyökerét nem. Ebben a helyzetben Antall József betegsége nemcsak kiújult, hanem egyre súlyosabbá vált. 1993-ban már életmentő műtétre, csontvelő átültetésre volt szükség. A műtétet egy német klinikán hajtották végre Kölnben. A miniszterelnök állapota átmenetileg javult, de 1993 novemberében influenza fertőzést kapott, ami végzetesnek bizonyult. 1993. december 12-én meghalt. Halálának hírére emberek ezrei gyújtottak gyertyát a parlament épületénél.

antall jozsef

Antall József síremléke a Fiumei úti sírkertben – Melocco Miklós szobrászművész alkotása (Fotó: wikipédia)

Antall Józsefet a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra.

Emlékét országszerte több szobor őrzi. Művét nem tudta befejezni, a rendszerváltás folyamata megtört, és 1994-ben, a választások után visszatért a hatalomba az utódpárt MSZP. Nem lehet eldönteni, hogy Antall József képes lett volna-e ezt megakadályozni. Utólag tevékenységét sok szempontból kritizálják, szemére vetik, hogy nem történt meg a régi kommunista bűnösök felelősségre vonása. Nem akadályozta meg, hogy a régi pártelit átmentse gazdasági és politikai hatalmát. Így a rendszerváltás befejezetlen maradt.

Mindez igaz, de figyelembe kell venni, hogy Antall József olyan helyzetben vette át az ország irányítását, amikor tevékenységét sok minden korlátozta. Ha a parlamenti beszédeit, külföldi konferenciákon elhangzott előadásait olvassuk, egy felkészült, nagy formátumú politikus képe jelenik meg előttünk. Tragédiája az volt, hogy egy 45 éves kommunista diktatúra által gazdaságilag, morálisan és politikailag tönkretett országot vett át. Tevékenységét még jobban akadályozta súlyos betegsége és a rendszerváltó pártok széthúzása. Műveltsége, intelligenciája, széles látóköre egy más helyzetben kiváló miniszterelnökké tette volna.

 

Weninger Endre

A Magyar miniszterelnökök című sorozatunk korábbi cikke 

 

Hozzászólások