Salkaházi Sára a XX. századi magyar nőmozgalmak egyik kiemelkedő alakja volt. Egész életében három szilárd elv vezérelte: magyarsága, Istenbe vetett hite és embertársai szeretete. Elveiért a mártírhalált is vállalta.

salkahazi sara boldog

1899-ben született Kassán, osztrák származású családban. Eredeti neve Schalkház Sarolta Klotild volt. Szülei (Schalkház Lipót, Stiller Klotild) származásuk ellenére magyarnak vallották magukat, és három gyermeküket is ebben a szellemben nevelték. Az édesapja korán meghalt, így Sárát és testvéreit édesanyjuk nevelte fel, aki a kassai Schalkház Szálló részvénytársaság igazgatósági tagja volt.

Sára a tanulmányait Kassán végezte, elemibe a kassai Orsolya nővérek iskolájába járt. Mély vallásos meggyőződése már akkor kialakult. Azután tanítónői diplomát szerzett, de később bevallotta, hogy a tanítás nem igazán vonzotta. Hamarosan szakítania is kellett ezzel az életpályával. A trianoni békediktátum elszakította a Felvidéket az anyaországtól. Az új csehszlovák kormány hűségeskü letételére kötelezte a közalkalmazottakat, köztük a pedagógusokat is. A magyarságára mindvégig büszke Sára ezt megtagadta, így el kellett hagynia a pedagóguspályát.

Figyelme ezután az újságírás felé fordult. Cikkeket írt a kassai Esti Újság számára, és más felvidéki magyar lapoknak. Álneve Syphax volt, és könyvkötőként is dolgozott. 1922-ben menyasszony lett, jegyben járt édesanyja egyik ismerősével, egy gazdatiszttel. Jegygyűrűjét azonban visszaküldte, mert úgy gondolta, hogy más hivatása van, nem a házasság.

Egyre többet foglalkozott szociális és politikai kérdésekkel. 1925-ben tagja lett a Keresztényszocialista Pártnak. Az újságírás mellett egy novellás kötetet is megjelentetett Fekete furulya címmel. Életében azonban az jelentett döntő fordulatot, amikor kapcsolatba került a Slachta Margit által vezetett Szociális Testvérek Társaságával. A Társaság tagjai eleinte gyanakodva fogadták Sárát viszonylag modern életmódja miatt. Ő azonban gyorsan alkalmazkodott a Társaság szabályaihoz, és nagy erőfeszítések árán még a dohányzásról is lemondott. 1930-ban pedig letette az esküt, hogy betartja a Társaság alapelveit.

 

salkahazi sara

Egyre nagyobb részt vállalt a karitatív tevékenységekben, segítette a gyermekkonyhákat és a szegényházakat. Főként Kassán és Komáromban dolgozott. Szerkesztője lett a Katholikus Nő című folyóiratnak. Azt tervezte, hogy missziós munkát vállal Brazíliában, ezért 1937-ben Budapestre költözött, és megszerezte a magyar állampolgárságot. A misszióra azonban a világpolitikai események miatt nem került sor.

1941-ben országos vezetője lett a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Szervezetének. A lapszerkesztés mellett gyűléseket tartott, és szegényházak számára gyűjtött. 1943-ban végre sor került IV. Béla király lányának, Margitnak a szentté avatására. Sára erre az alkalomra misztériumjátékot írt Fény és illat címmel, amit az Erkel Színházban mutattak be.

salkahazi sara boldogga avatasa

Salkaházi Sára boldoggá avatása a budapesti Bazilika előtt

1944 a magyar történelem tragikus időszaka volt. Az országot megszállta a német hadsereg, és megkezdődött a zsidóság deportálása. A német befolyás ellen Sára már korábban is tiltakozott. 1942-ben német hangzású nevét Salkaházira magyarosította. A Szövetség Bóbita utcai központjában sok zsidó is menedéket talált, de 1944 végén a nyilasok razziát tartottak, és néhány embert letartóztattak.

Salkaházi Sára nem tartózkodott az épületben, így elkerülhette volna a letartóztatást. Ezt azonban a Szövetség főnöknőjeként méltatlannak tartotta. Társaival együtt a Dunaparton agyonlőtték. A zuglói nyilasperben egyik szemtanú azt vallotta, hogy Salkaházi Sára kivégzése előtt letérdelt, keresztet vetett, és arcát az ég felé fordította.

1972-ben az izraeli Jad Vashem Intézet a Világ Igazai közé sorolta. 2006-ban a Szent István Bazilika előtt Erdő Péter bíboros boldoggá avatta. Ebből az alkalomból Schweitzer József főrabbi is méltatta beszédében Salkaházi Sára tevékenységét. Kivégzésének színhelye 2010-ben kapta meg a Salkaházi Sára rakpart nevet. A Bóbita utcában nevét emléktábla őrzi, a kassai dómban pedig 2013-ban szobrot állítottak tiszteletére.

Tiszteletére 2008-ban felavatták Budapesten az újpalotai boldog Salkaházi Sára római katolikus plébániatemplomot és közösségi házat. Iskolát, teret, alapítványt neveztek el róla itthon is, de a Felvidéken is őrzik az emlékét. Életével nagyszerű példát mutatott az utókor számára. Elveiért, hitéért a mártíromságot is vállalta.

 

Weninger Endre

 

Kapcsolódó cikkünk a sorozatban: 

Slachta Margit (1884-1974) – Híres magyar nők

 

 

Hozzászólások