Az ókor nagyjai 16. – THALÉSZ görög filozófus és asztronómus (i. e. a VII. sz. vége – VI. sz. eleje) – Examiosz és Kleobuliné fia, előkelő milétoszi család sarja, a “hét görög bölcs” egyike. Életének első felében élénken részt vett a politikai életben. A fenyegető perzsa hatalom ellen az ión városok szövetségét szorgalmazta, és segítséget nyújtott Kroiszosznak a Kürosz elleni hadjáratában. Állítólag eltérítette a Halüsz folyót az útjából, hogy a lüdiai sereg átkelését megkönyítse.

thalesz
Később Thalész megengedhette magának,hogy csak a tudománynak éljen.

Emellett szól az is, hogy mint legtöbb milétoszi kereskedő, sokat utazott, és különböző vállalkozásokba is sikeresen fektette a pénzét. Mindez nem csak a tudomány felé fordulását segítette, de egyben annak irányát is megszabta.

Részletkutatásai ugyanis a görög kereskedők gyakorlati szükségleteiből indultak ki. Asztronómiai ismereteire elsősorban a hajózásban volt szüksége, ebben a Babilóniában felhalmozott adatokra támaszkodott. Ezen adatok felhasználásával ért el sikereket (naptárreform, az i.e. 585 május 28-i napfogyatkozás előre jelzése).

A mérnöki gyakorlatból nyert, főleg az egyiptomi ismeretek általánosításával a geometria megalapítójává vált (távolságszámítás, háromszögelés stb). Mint a természetfilozófia megteremtője elsőként alkotott egységes elméletet a világ rendszeréről. Tanítása szerint minden létező alapja a víz, amelyből a világ lett, és amelybe visszatér.

Világképében a föld egy lebegő korong a vízen, és a fölötte lévő levegőbúra határán az égitestek ugyancsak úsznak. Bármennyire is naiv eme felfogás, a modern tudomány nagyra értékeli Thalésznak azt az erőfeszítését, hogy a mindenség egészére érvényes elméletet próbált megalkotni.

thalesz
A Thalész-tétel a geometria egyik legkorábbi eredetű tétele.

Nevét a milétoszi Thalészról kapta. A Thalész-tétel lényege: Ha vesszük egy O középpontú kör AB átmérőjét, valamint a körvonal egy tetszőleges (A-tól illetve B-től különböző) C pontját, akkor az ABC háromszög C csúcsánál lévő γ szöge derékszög lesz.

A piramisok magasságának kiszámítására szolgáló módszert Thalész fedezte fel, mégpedig úgy, hogy megmérte árnyékukat abban az időpontban, amikor árnyékunk hossza egyenlő testünk magasságával…

A piramis által vetett árnyék hegyéhez botot tűzve kimutatta, hogy a napsugár érintése következtében két háromszög keletkezik, s hogy a két árnyék (a piramisé és a boté) úgy aránylik egymáshoz, mint a piramis és a bot (magassága).

Thalész állította elsőnek, hogy a Holdat a Nap világítja meg.

thalesz

Rengeteg idézetet is kapcsolnak hozzá, amelyek talán mind a mai napig megőrizték aktualitásukat.

“Tanuld és tanítsd a jobbat!”
“Ne külső szépségeddel tündökölj, hanem a tetteid legyenek szépek!”

Forrás1 
Forrás2 – G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998. A fordítás alapjául szolgáló kiadás: G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: The Presocratic Philosophers Second Edition, Cambridge University Press, Cambridge, 1983. ISBN 963-7978-99-2

Kép1

Kép2 

Kép3 – slideplayer.hu

 

Kiss Zoltán

A sorozat korábbi cikke magazinunkban

 

Hozzászólások