1848-49-ben Bányai Júlia mellett egy másik magyar nő tüntette ki magát azzal, hogy férfiruhába öltözve honvédtisztként küzdött a magyar szabadságért. Lebstück Mária végigharcolta szinte az egész szabadságharcot, hősiességéért kitüntették, és többször meg is sebesült. A háború végére főhadnagyi rangot ért el.

lebstuck maria

Lebstück Mária honvédegyenruhában

Lebstück Mária 1830-ban született Zágrábban jómódú kereskedőcsalád gyermekeként. 13 éves korától Bécsben élt nagybátyja, Simunich Boldizsár házában. A nagybácsi magasrangú katonatiszt volt, és nagy hatást gyakorolt a fiatal lányra, aki már akkor kezdett vonzódni a katonai pályához.

1848 márciusában kitört a bécsi forradalom. Mária Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz, és hősiesen harcolt a jogászok csapatában. A barikádharcok alatt fejsérülést szenvedett. 1848 novemberében a császári sereg leverte a forradalmat, ezért Mária Magyarországra menekült, és csatlakozott a honvédsereghez.

Karl néven először a magyarországi német légióban szolgált, majd a tiroli vadászzászlóaljhoz került. Végigharcolta a téli felvidéki hadjáratot, és kitüntette magát a híres branyiszkói csatában. 1849. február végén részt vett a vereséggel végződő kápolnai ütközetben. Megsebesült, és itt derült ki, hogy ő tulajdonképpen nő. Ennek ellenére Dembinszki tábornok, a magyar sereg parancsnoka hadnaggyá léptette elő.

A kápolnai csata idején kezdődött kapcsolata Jónák József tüzérőrnaggyal, akivel már Bécsben találkozott. Mária ezután a Miklós-huszároknál szolgált, és főhadnagyi rangot kapott. Buda várának visszafoglalása közben hősiesen harcolt jövendő férjével együtt. A győzelmet követő ünneplésen vőlegénye kérésére már női ruhában jelent meg. A történet érdekessége, hogy a magyar főparancsnok, Görgei kémnek nézte, és halálra akarta ítélni. Mária tiszttársai azonban közbenjártak érdekében, így Kossuth nemcsak szabadon bocsátotta, hanem tiszti rangját is visszaadta.

lebstuck maria

Lebstück Mária 1840-ben készült fényképe után

Buda visszavétele után Mária házasságot kötött Jónák Józseffel. Jellemző, hogy még lakodalmuk sem volt békés, egy ellenséges csapat támadt a vendégekre. Mária későbbi elmondása szerint férjével az ablakon keresztül volt kénytelen elmenekülni.

1849 augusztusában a magyar honvédsereg letette a fegyvert. Mária férje a szabadságharc előtt a császári seregben szolgált tüzérhadnagyként, ezért Haynau katonaszökevénynek tekintette. Így a hadbíróság halálra ítélte. Édesapja közbenjárására az ítéletet életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatták. (Egyes források szerint 16 évi börtönre.) Az ítélet miatt a férj kérésére Máriával a házasságukat felbontották.

Mária maga is börtönbe került, és az aradi börtönben szülte meg Pál nevű fiát. Miután kiszabadult, szülőhelyére, Horvátországba távozott. Az itteni ellenséges környezet miatt hamarosan Győrbe költözött. Itt 1851-ben házasságot kötött Pasché Gyula festőművésszel, aki korábban szintén a honvédseregben szolgált. A házasság harmonikusnak bizonyult, és a házaspárnak leánya született, Antónia. A békés időszaknak hamarosan vége szakadt, mert Mária férje és leánya is váratlanul meghalt. 1870-ben Budára költözött. Időközben első férje, Jónák József kegyelmet kapott, és anyagilag támogatta Máriát és fiát. Azonban 1875-ben a börtönben szerzett betegségében meghalt.

A támasz nélkül maradt Mária szegénységben élt. Franciát tanított, és mosónőként dolgozott. Végül az országos honvédegylet nyugdíjat utalt ki számára. 1880 után Újpesten lakott, és csak otthon viselt női ruhát, egyébként honvédegyenruhában járt. Jellemző történet róla, hogy amikor bátyja anyagi segítséget ígért neki, ha megtagadja múltját, de ezt nem csak visszautasította, hanem karddal támadt testvérére.

lebstuck maria siremleke

Lebstück Mária síremléke

Újpesten haláláig nagy tiszteletnek örvendett. Nem sokkal halála előtt találkozott Jókaival, és elmondta az írónak élete történetét. Jókai ezt több cikkben és egy novellában feldolgozta. Mária 1892-ben újpesti otthonában halt meg.

A Megyeri úti temetőben nyugszik. 1935-ben egykori házának falán emléktáblát helyeztek el, és szép síremléket emeltek tiszteletére. Családja a fényképét, kardját, honvédegyenruháját a Budapesti Hadtörténeti Múzeumnak ajándékozta.

A hős asszony nevét ma is utca őrzi Újpesten. Huszka Jenő zeneszerző operettet írt róla, melyet Mária főhadnagy címmel még ma is nagy sikerrel játszanak.

 

Weninger Endre

 

Kapcsolódó cikkünk:

Szilágyi Erzsébet, Mátyás anyja – Híres magyar nők

 

 

Hozzászólások