Pázmány Péter (1570 – 1637) Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros. A magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.

pazmany peter

Pázmány Péter imája

(A szöveget korabeli helyesírással közöljük.)

Örök mindenható Isten,
látod a’ mí tudátlanságunkat,
[a]kik nem tudgyuk, mit,
és mi módon kellyen kérnünk.
A’ mí szivünk tétovázo álhatatlansága-is,
nyilván vagyon elötted.
Te azért, Uram, ki mindeneket
jobban végezhetsz,
hogy-sem mí tudnók érteni,
vagy kérni: önts belém
a’ könyörgésnek lelkét,
[a]mely a’ te Hiveidben,
kimondhatatlan fohászkodásokkal
szokott könyörögni.
Nyisd-meg Uram, az én ajakimat,
hogy az én nyelvem
dicsírje szent nevedet:
és ne csak nyelvemmel,
hanem szívemmel-is
tisztellyem Felsé-gedet:
A’ mi Urunk JESUS Christus-által.
Amen.

Pázmány Péter volt a magyarországi katolikus megújulás lelke ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó útján folytatott hitvitáival. Ezekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá formázott nyelv hatalmas ereje nyilvánult meg.

Kosztolányi Dezső a magyar próza atyjának nevezte. A nyelv nagy ismerőjeként gyakran élt a barokk stílus díszítő elemeivel. Körmondatait nyelvi bonyolultságuk ellenére is tisztáknak, áttekinthetőeknek és érzékleteseknek tartották realisztikus képeik és közmondásszerű megállapításaik miatt.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkünk:

Reviczky Gyula Miatyánkja – Híres emberek imája

 

 

Hozzászólások