AZ ÓKOR NAGYJAI 15. – HÉSZIODOSZ görög epikus költő (i. e. VII. század első fele) – Homérosz mellett a görög költészet kezdetének másik nagy alakja. Homérosz vetélytársa és versenytársa volt. Még szobor is maradt fenn róluk: szemben állnak egymással lanttal a kezükben, mintha mindkettő mondaná a magáét.

hesziodosz

Abból a hamar közismert mendemondából, hogy vetélytársak voltak, azt is ki lehet következtetni, hogy az istenekről, mitológiai történetekről éneklő hősköltészet, az epika kezdete – célja szerint – szintén ismeretterjesztő volt, hogy a hallgatóság megismerje az istenek és félistenek természetét, és képes legyen szeszélyeik ellen védekezni.

Hésziodosz és testvére, Perszész atyjukkal a kisázsiai Kümé városából költözött a boiótai Aszkarába

Az apa halála után Perszész a helyi hatalmasságok segítségével tartotta meg és foglalta el az apja helyét. A szegénységre kárhoztatott Hésziodosznak ez a keserű tapasztalata rányomta bélyegét a legfontosabb alkotására, a “Munkák és Napok”-ra. Ebben a művében tanító célzattal a kisemberek sorsát, életét, munkáit és gondjait örökítette meg. Főként a mezőgazdaság, a földművelés és az állattenyésztés helyes és szakszerű módszereire oktatott.

Másik híres költeménye a “Theogoniában” az istenek és a világ eredetét beszéli el. A görög irodalom első nagy irodalmi műve a világ keletkezésétől az emberek létrejöttéig meséli el a mondai őstörténetet. Ehhez a műhöz kapcsolódtak az ún. “katalógusköltemények”. Ezekben követői a különböző görög nemzetségek és családfájuk történetét írták le.

hesziodosz

Hésziodosz életéről saját maga ad néhány információt és felvilágosítást műveiben. Egyébként csaknem olyan megfoghatatlan személyiség, mint Homérosz. A hagyomány szerint magas kort ért meg. Egyes feljegyzések szerint erőszakos halála volt, testét Lokriszban a tengerbe dobták. Az ókorban a legnagyobb költők közé sorolták, műveit a késő római időkig olvasták és szerették.

Forrás:
  • G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó,
  • Robert Graves: A görög mítoszok. (ford. Szíjgyártó László) Európa Könyvkiadó, Budapest, 1981.

Képek 

 

Kiss Zoltán 

A szerző korábbi cikke a Montázsmagazinban

 

Hozzászólások