Április 11. – A magyar költészet napja. Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.

aprilis 11

József Attila: Önarckép
(részlet)

Dacos, vad erdő sűrű nagy hajam.
Már meggyötörte asszonyujj viharja,
Forró száj baglya néha megzavarja.
Alatta zúg a gondolatfolyam.

József Attila: Töredékek
(részlet)

Tizenöt éve írok költeményt
és most, amikor költő lennék végre,
csak állok itt a vasgyár szegletén
s nincsen szavam a holdvilágos égre.

A magyar költészet napja története

Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve tartottak ilyen ünnepet. A következő költészeti ünnepet 1961-ben tartották. Majd a Magyar Írók Szövetsége javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban döntött az ünnepnap április 11-re való időzítéséról.

aprilis 11

Kezdetben a súlypont a munkásmozgalmi líra volt, később az ünnep egyre inkább eltávolodott ettől. Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott. Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik.

Egyes vendéglátóhelyeken ezen a napon verssel is lehet fizetni a kávéért. Az alábbi szakaszban a valamilyen szempontból különleges eseményeket soroljuk fel.

• 1998-ban a költészet napját tizennégy magyar költő (Bella István, Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Ferencz Győző, Géher István, Kalász Márton, Kántor Péter, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Balla Zsófia) úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút Weöres Sándor Hála-áldozat című szonettjének két-két megadott sorából (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll).

• 2010 óta tartanak versmaratont, ahol száz szerző olvassa fel verseit.
• 2016-ban Iain Lindsay magyararországi brit nagykövet József Attila Tavasz van! Gyönyörű című versét szavalta el egy videóüzenetben. 2019-ben pedig Nemes Nagy Ágnes Iskola című versét adta elő a Baár-Madas Református Gimnáziumban.
• 2020-ban a Covid19-pandémia miatt az ünnepi rendezvények az online térben zajlottak.


József Attila: Óda c. versét hallgathatják meg Latinovits Zoltán kitűnő előadásában.

2021. A magyar költészet napjára készül a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ (SZKKK). Az intézmény szabadtéri kiállítás-sorozata áprilisban a magyar versek előtt tiszteleg, és ezúttal bővített kiadással jelentkezik. A már hagyományosnak számító, a belvárosban felállított tablók mellett az intézmény művelődési házai és közösségi terei is versbe öltöznek mától április végéig.

Április 11-én versek szólnak a rádióban, a tévében

A közösségi oldal hírfolyamában is megjelennek a személyes kedvencek. Az utóbbi években egyre több kreatív program irányítja a figyelmet a költőkre és műveikre. Buszon, villamoson, metrón is olvastak már színészek verseket, de szavalta együtt több száz diák József Attila Ódáját és Nagy László Ki viszi át a szerelmet? című művét.

2019-ben pedig világrekord született, amikor Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész 24 órán keresztül adta elő magyar szerzők műveit: több mint 650 vers hangzott el, az előadás József Attilával kezdődött és Ady egyik versével zárult. Kattintsunk a következő linkre, hogy megismerjük az idei készülődés részleteit!

Így készülődnek Székesfehéron április 11-re, a magyar költészet megünneplésére egy egész hónapon át

Kérdezhetik Önök, kedves Olvasók: miről ismerhető fel a költészet ? Sugallat, nem tanulható, ösztönös képesség. Költészet napja? Seregszemle, annak tudatában, hogy hadsereg sem csak a díszszemle napjára verbuválódik, hanem a seregek ezúttal verset mondanak, verset hallgatnak, verset olvasnak. Tegyék ezt ma Önök is! Hasznos dolgot cselekednek!

A jó versből idézünk a születés, az elmúlás, az esküvő, a névnap, az iskolai ballagás alkalmából. A vers – ahogy az irodalom minden műfaja – gazdagítja a személyiséget és a fantáziánkat, érzékenyebbé és magabiztosabb társalgóvá tesz, bővíti szókincsünket, pihentet, szórakoztat. A vers és annak megtanulása fejleszti memóriánkat.

Nehéz időket élünk! A koronavírus karanténba kényszerít bennünket. Ez a kényszer szülte helyzet lehetőséget biztosít olyan tevékenységek végzésére is, amelyek elviselhetőbbé teszik napjainkat.

Melyek az Önök kedvenc verssorai? Megoszthatják a cikk utáni kommentben!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

A szerző előző, irodalommal kapcsolatos cikke itt olvasható

 

Hozzászólások