Rozgonyiné Szentgyörgyi Cecília egyike volt azoknak a hős magyar nőknek, akik fegyvert is fogtak hazájuk védelmére. Így az egri nők és a szabadságharcban küzdő női honvédtisztek elődjének tarthatjuk. A galambóci csatában tanúsított helytállása és bátorsága mind a kortársak, mind az utókor csodálatát kivívta.

rozgonyine

Pontos születési dátuma nem ismert. Egyes források szerint ez 1398-ban történt. Tudjuk, hogy felvidéki főnemesi családból származik, édesapja Szentgyörgyi Péter gróf volt. Neveltetéséről nincsenek információink, de későbbi pályafutása arra utal, hogy a fegyverek forgatására is megtanították. Ez abban a korban nem volt szokatlan, mert a nők is részt vettek a nagy vadászatokon.

Rozgonyi Istvánhoz ment feleségül, aki Zsigmond király egyik bizalmi embere volt. Külföldön is teljesített diplomáciai szolgálatot, elkísérte uralkodóját a konstanzi zsinatra (1414-1418), amely véget vetett az egyházszakadásnak. Forrásaink szerint a házaspárnak három fia született, János, Imre és István. Az ő későbbi sorsukról teljesen megbízható információink nincsenek.

A kor Magyarország egyik vészterhes időszakának a kezdete volt. Az Oszmán Birodalom átmeneti szünet után felújította támadásait hazánk ellen. Mint ismeretes, Zsigmond király nem volt túl sikeres ebben a küzdelemben. Az elvesztett nikápolyi csata után (1396) inkább arra szorítkozott, hogy a 15. század elején megerősítette a déli határvédelmet, és végvárakat kezdett építeni.

rozgonyine

Hadvezérei közül viszont többen is kitüntették magukat a törökök elleni háborúkban. Közülük egyik legismertebb Rozgonyi István lett, különösen azután, hogy temesi ispánná nevezték ki. A harcokban már valószínűleg akkor is részt vett a felesége. Erre következtethetünk a galambóci ostromból, ahol Rozgonyiné már komoly harci tapasztalatokról tett tanúbizonyságot.

1427-ben a törökök elfoglalták a déli védelmi vonal egyik kulcsfontosságú várát, a Duna partján fekvő Galambócot. Zsigmond, akit eddig inkább nyugat-európai politikája foglalt le, úgy határozott, hogy hadjáratot indít a vár visszavételére. A magyar sereg főparancsnoka Rozgonyi István lett. Felesége úgy döntött, hogy elkíséri férjét a csatába.

Ahogy Arany János írta szép balladájában:

„Gyöngyös arany fejkötőjét
Sisakkal borítja
Karcsú fűzött selyem vállát
Páncélba szorítja.”

Az ostrom 1428-ban kezdődött. A Galambóccal szemben létesített Lászlóvárból a tüzérség indított támadást. A tüzérségi támadásban nagy szerepet kaptak a dunai hadigályák is, amelyek egyikének Rozgonyiné volt a parancsnoka. A csata leírásából tudjuk, hogy az ágyútüzet személyesen irányította. Az ostrom már sikerrel kecsegtetett, amikor megérkezett Murád szultán óriási felmentő serege. A királyt megijesztette a túlerő, így tárgyalásokat kezdett a törökökkel, és végül fegyverszünetben egyeztek meg.

A törökök szavatolták a magyar csapatok szabad elvonulását. Ahogy ez történelmünk során többször is kiderült, a törökök nem tartották érvényesnek a hitetleneknek tett ígéretüket. Megtámadták a Dunán átkelő magyar csapatokat. Zsigmond király védelmét Rozgonyi István látta el, de hamarosan mindketten életveszélybe kerültek. A helyzetet Rozgonyiné mentette meg, aki hadigályájával éppen időben érkezett a helyszínre, és fedélzetére vette férjét és királyát. A király további menekülését Cserni Száva litván katonái fedezték, akik valamennyien hősi halált haltak.
rozgonyine

Galambóc vára – Fotó: Bazsarózsa Facebook oldal

Rozgonyiné nem csak a király életét mentette meg. Ebben a korban a király halála káoszt és anarchiát jelentett volna, ahogy ezt később látjuk Ulászló esetében a vesztes várnai csata után. Ezt sikerült elkerülni, így a hős asszony az országot is megmentette. A csata után a király birtokadománnyal fejezte ki háláját.

A hős amazon későbbi sorsáról sok biztosat nem tudunk. Forrásaink szerint 1436 körül halt meg. Az utókor emlékezete nemzetünk kiemelkedő nőalakjai közé sorolta. Arany János balladája őrzi emlékét, de Jókai Mór is írt róla egy romantikus kisregényt Rozgonyi Cecília címmel.

 

Weninger Endre

Kapcsolódó cikkünk a sorozatból:

Lebstück Mária főhadnagy – Híres magyar nők

 

Hozzászólások