Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660) – Lorántffy Zsuzsanna az egyik legnagyobb erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György felesége volt. Neve szorosan összefonódott a magyar iskolák és a nemzeti kultúra 17. századi fejlődésével. Szobra kedves városában, Sárospatakon látható.

Híres magyar nők 12. - Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony

1600-ban született Ónodon, ahol apja, Lorántffy Mihály Felső-Magyarország egyik gazdag főura volt a várkapitány. 1608-ban a család Sárospatak várába költözött. Sárospatak lett később Lorántffy Zsuzsanna életének legfontosabb színtere.

1616-ban kötött házasságot Rákóczi Györggyel, akinek apja, Zsigmond rövid ideig Erdély fejedelme volt. Látszólag érdekházasság volt, két nagy vagyon egyesítése, de a források egészen mást mutatnak.

A házaspár kölcsönös szeretetben és egymás iránti bizalomban élt 32 évig. Rákóczi György feleségét még végakaratában is a legszebb és legokosabb asszonynak írta le, akivel valaha is találkozott. Öt gyermekük (más forrás szerint hat) közül csak kettő érte meg a felnőttkort, György és Zsigmond.

A kor az európai történelem egyik zavaros időszaka volt. 1618-ban kezdődött a harmincéves háború, ami kezdetben a protestánsok és a katolikusok közötti küzdelem volt. A háborúba az erdélyi fejedelmek, Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György is bekapcsolódtak a protestánsok oldalán. Először Rákóczi mint Bethlen egyik hadvezére vett részt a fejedelem három hadjáratában Észak-Magyarországon, így sokat volt távol feleségétől.

A házaspár állandó levelezéssel tartotta a kapcsolatot, több száz levelet írtak egymásnak. Leveleik az egymás iránti szeretetről és tiszteletről tanúskodtak. Amikor pedig György fiuk született, Rákóczi Bethlen neheztelése ellenére is hazament a feleségéhez.

Férje távolléte alatt Lorántffy Zsuzsanna felügyelte az óriási családi birtokokat, és kiváló gazdaasszonynak bizonyult. Még a hadviseléshez szükséges lőporkészítést és ágyúöntést is irányította. Sárospatakon nagy építkezésbe kezdett, ekkor épült a vár Lorántffy szárnya és a Vörös torony.

1630-ban Rákóczit Erdély fejedelmévé választották, így a család Gyulafehérvárra költözött. A házaspár mélyen vallásos kálvinista volt, mindkettőjük kedvenc olvasmánya a Biblia volt. Rákóczi a kortársaktól a „bibliás őrtálló fejedelem” nevet kapta. Ugyanakkor Erdélyben továbbra is működött a vallási türelem, a fejedelem Pázmány Péter érsekkel is jó kapcsolatot ápolt.

Zsuzsanna maga is részt vett a hitvitákban, támogatta magyar fiatalok külföldi tanulását és új iskolák alapítását. Műveltségét bizonyítja, hogy maga is írt egy kis könyvet Mózes és a próféták címmel. A házaspár kapcsolata továbbra is harmonikus maradt, a fejedelem mindenről tudósította feleségét, és mindig kikérte tanácsait.

Rákóczi György 1648-ban halt meg, és Gyulafehérváron temették el. Ezt követően özvegye végleg Sárospatakra költözött. Itt hozta létre a nagyhírű református kollégiumot, ahova 1650-ben meghívta Comeniust, az Európa-hírű cseh pedagógust. Comenius itt írta meg legtöbb pedagógiai művét, többek között az Orbis Pictust (Ábrázolt világ), amely az első képes tankönyv volt. A cseh tanár javaslatára Lorántffy Zsuzsanna nyomdát is alapított Sárospatakon. Comenius 1654-ben elhagyta Sárospatakot, de munkássága meghatározó volt a kollégium történetében.

Zsuzsanna továbbra is aktívan támogatta az erdélyi iskolákat. Korának híres tudósát, Apáczai Csere Jánost fiával, II. Rákóczi Györggyel szemben is megvédte. 1657-ben Fogarason román tannyelvű iskolát alapított, ami az első ilyen jellegű kezdeményezés volt.

Személyes tragédia is érte, kisebbik fia, Zsigmond fiatalon, 19 évesen meghalt. 1657-ben megpróbálta nagyobbik fiát, a fejedelmet lebeszélni lengyelországi hadjáratáról. Ez – mint tudjuk – tragédiába torkollt, az erdélyi sereg nagy része a krími tatárok fogságába került. Maga II. Rákóczi György néhány hívével haza tudott menekülni, de 1660-ban a török ellen vívott szászfenesi csatában halálos sebet kapott.

Lorántffy Zsuzsanna nem érte meg fia halálát, nem sokkal előtte halt meg, 1660-ban Sárospatakon. Végakaratában kérte, hogy férje mellett, Gyulafehérváron helyezzék örök nyugalomra, de ezt a hadihelyzet nem tette lehetővé. Így menye, Báthori Zsófia a sárospataki vártemplomban temettette el.

Lorántffy Zsuzsanna történelmünk egyik kiemelkedő nőalakja. Történelmi szerepe mellett emberileg is példát mutatott az utókornak. A magyar iskolák fejlesztésében játszott szerepét jelzi, hogy országszerte több iskola viseli a nevét.

Méltó társa volt Erdély fejedelmének, I. Rákóczi Györgynek, akinek uralkodása alatt a fejedelemség aranykorát élte, mert az országban béke volt. Lorántffy Zsuzsanna dédunokája, II. Rákóczi Ferenc pedig történelmünk kiemelkedő alakja lett.

Híres magyar nők 12. - Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1974)
33. Salkaházi Sára (1899-1944)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)

Illusztrációk: Antalffy Yvette

Hires Magyar Nők – kalligráfiái video

A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com 

A könyv ára 3.000 Ft.

Hasonló cikkünk:

Hangulatos könyvbemutató a Híres magyar nőkről