Önemlékezés gyakorlataim 13.3 – Szeptember: Energia, idő, szabadság – A tudatosság szintjei – Elmélkedések Bátorfi Andrea Csend és tér. Út az áramló élethez c. könyvének fő fejezetei mentén…
Könyv’élkedés = számomra fontos könyvek gondolatai mentén való elmélkedés
CSEND ÉS TÉR – Út az áramló élethez – Elmélkedéseim a könyv fő- és alfejezetei mentén
Szeptember: Energia, idő, szabadság – A tudatosság szintjei
- Élet, ami erőfeszítésbe kerül. Az ébredés előtti tudat szintje.
- Az átmenet: keresés és utazás. A nyiladozó tudat szintje
- Az áramló energia. A léttudat felismerése.
……
Saját élmények:
- Élet, ami erőfeszítésbe kerül. Az ébredés előtti tudat szintje.
Idő – Időtlenség
Úgy 25 éve a Yesterday című Beatles dal volt az ébresztő hang a karórámon, amit be tudtam állítani úgy, hogy az első ébresztés után vissza tudjak egy kicsit aludni és öt percenként újra és újraébresszen.
Történt egy reggelen, hogy az újraébresztéskor korábbi időpontot mutatott az órám, mint az első időpontban…
Netán a “tegnap”/”yesterday” zenéje okozta ezt az időparadoxont?!
Számomra ennek azért üzenete volt. Attól kezdve az IDŐ került a fókuszomba, no és ettől kezdve nem viselek karórát. Az időt próbálom kivonni a megoldóképleteimből. Így manipulálni tudom a számomra kiszabott időt. Le tudom lassítani, és fel tudom gyorsítani.
A Csíkszentmihályi Mihály fémjelezte Flow vonatára szálltam fel nem sokkal ezután. A nagyobbik fiam ekkor tette fel a kérdést, hogy miért van az, hogy gyorsabban telik az idő, ha valami olyanban veszünk részt, amiben jól érezzük magunkat, és lassabban, ha nemszerem munkát végzünk… Az egyik önemlékezés gyakorlatom erről a Flow-gyakorlatról szól.
Önemlékezés gyakorlataim 13.3
Ébredés mottóm:
“A lelkiség, spiritualitás azt jelenti: tudatára ébredés. A legtöbb ember, noha nem tud róla, szunnyad. Szunnyad születésekor, szenderegve él, szunnyadva házasodik, álmában nevel gyermekeket, szunnyadva hal meg, anélkül, hogy valaha is felébredne. Sohasem érti meg a szeretetteljes és gyönyörű voltát annak a dolognak, amit emberi létnek nevezünk.
Tudod, a misztikusok – katolikusok, keresztények, nem keresztények, lényegtelen mi a teológiájuk, nem számít, mi a vallásuk – mindahányan egyöntetűek egy dologban: abban, hogy minden jól van, minden jól van. Noha minden felfordult, minden jól van. Furcsa paradox, bizonyosan. De, tragikus módon, az emberek többsége sohasem látja meg, hogy minden jól van, mert mindnyájan szunnyadnak. Rémálmot látnak. “
(Anthony de Mello)
……
- Az átmenet: keresés és utazás. A nyiladozó tudat szintje.
Senkiföldje – Kulcslyukon át
Úgy huszonöt éve életem nagyon mélypontján egy reggel az gondolat hasított belém, hogy “Mától fogva másképp lesz!”.
Majd pont húsz éve egy kineziólógus barátnőm a jungiánus szellemiségű Symbolon kártyákat mutatott nekem, s fel-felmutatva az izomtónusom változásaiból megállapította, hogy nem a saját életemet élem. Az én életem nagy terepe a Senkiföldje, ezen meditáljak néhány napot….
….
A SENKIFÖLDJE – …. az a határsáv, ahol két különböző minőségű közeg találkozik.
Később a Fénnyel való munkáim során egy haiku-monodráma-diasorozat kerekedett a történetből.
FÉNY – ÁRNYÉK
…sötét a színpad
szentjánosbogár fénye
dereng fel hátul…
…dereng fel hátul,
majd megvilágítja a
néma játékost…
…néma játékost,
őt, a pantomimszínészt,
ki gesztusokkal…
…ki gesztusokkal,
grimaszokkal operál,
tükröt tart neked…
…tükröt tart neked,
s a világnak…, de hopp most
dobban a színpad…
…dobban a színpad
hatalmasat, dobhártyát
nem kímélve zúg…
… nem kímélve zúg,
fülcsöngés marad utána,
éles fényszóró…
…éles fényszóró,
hátulról világítja
őt mozdulatlan…
…őt mozdulatlan,
a fülcsöngés változik
sötét árnyékká…
…sötét árnyékká,
fenyegetőn takarja
a nézőteret…
… a nézőteret,
mint hétfejű sárkány…
a fény körbejár…
… fény körbejár,
megáll középen, s legott
játékba fognak…
…játékba fognak,
ő, s az árnyék, egymástól
szabadulnának…
…szabadulnának,
lábaikkal menetelve,
el-elszakadva…
…el-elszakadva,
rövidke időre, de
az árnyék sáros…
…az árnyék sáros,
s ólmos nehezékeként
visszarántja őt…
… visszarántja őt
a síkra, ekkor ugrik
páros lábbal hopp…
… pároslábbal hopp…,
hatalmas zaj, s mocsárba
visszaesés lett…
…visszaesés lett
e kísérletnek vége…
jön következő…
… jön következő
próba, szentjánosbogár
feltűnik újra…
…feltűnik újra,
s szárnyai fény-árnyéka
felemeli őt…
…felemeli őt,
s árnyékától elszakad
végképp, de oh jajj…
… végképp, de oh jajj,
kétségbe ejtő magány
vesz rajta erőt…
…vesz rajta erőt,
s ekkor arccal előre
az árnyékába…
… az árnyékába
zuhan teljes lényével,
s látását veszti…
…s látását veszti,
hosszú percekre sáros
sötétbe ragad…
…sötétbe ragad,
…az őrláng fej tetején
pislákolni kezd…
…pislákolni kezd,
s ő meglátja árnyékát
közvetlen közel…
…közvetlen közel,
átöleli, s a fényben
meghajolva ők…
…meghajolva ők,
a tapsot megköszönik,
tücsökzene szól…
…tücsökzene szól,
s megértem lassan, …de ők
ketten Én vagyok?!…
… ketten Én vagyok?!
…szentjánosbogár-raj jön,
s sötét a színpad…
Egy korábbi verzió: Fény-Árnyék
…..
KULCSLYUKON ÁT
A Kulcslyukon át sorozat darabjai pedig egy baráti társaságban az egyik beszélgetés kapcsán születtek. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az ember az öt érzékszervével oly keveset fog fel a világból, mintha egy kulcslyukon át szemlélné azt. Sőt az egyik barátunk még humorosan azt is hozzátette, hogy a kulcslyukban időnként a kulcs is benne van, …no, akkor aztán még kevesebbet látunk ebből a végtelenből.
……
- Az áramló energia. A léttudat felismerése.
LABIRINTUSJÁRÁS’24
Önemlékezés gyakorlataim 13.3
A szeptemberi Újhold idején jártam végig Bátorfi Andrea vezetésével a piliscsabai Álomvölgyi Labirintust.
„A labirintusok évezredek óta beavatások helyszínéül szolgálnak, hogy az ember megtapasztalhassa valódi énjét, és bepillanthasson a láthatón túli valóságba. A labirintusjáró szertartáson lehetőség nyílik elengedésre, gyógyulásra, a múlttól való feltisztulásra vagy a belső középpont megélésére. S még megannyi más élményre, mindig arra, amire éppen a legnagyobb szükségünk van. Mindezt egy felejthetelen ünnep keretében hasonlelkű emberekből álló közösségben.
Katedrálisok falán vagy padlózatán, tengerpart szélén vagy erdő mélyén megbújva – labirintusok a világ minden táján megtalálhatók. A labirintus nem útvesztő. Benne a járás egyirányú. Nem azért tervezték, hogy eltévedjünk benne, vagy hogy megtévesszen minket. A labirintus nem rejtvény, hanem meditáció. A labirintus bejárása bensőségesen személyes élmény.
Kiszámíthatatlan, mi fog történni. Mindannyian mást kapunk a sétától. Mindig azt, amire az adott pillanatban éppen szükségünk van. A labirintus rituális bejárása jelentőségteljes betekintést nyújthat önmagunkba és emberi kapcsolataink működésébe. A labirintus a belső átalakulás eszköze: benne megnyílik az átjáró a mulandó emberi és az időtlen lélek között.” (Forrás: Art&Flow)
Ez a Szent Antal-lánc indult be nálam akkor, melynek materializáltam is egyes részleteit:
labirintus – tórusz – DNS-spirál – adó-vevő – nyereg-lejtő – a labirintus a 3 dimenziós térben
Az alábbi két megállapítás talált rám a labirintusjárást követő napokban:
- A léleknek csak a szemmel látható része a test, a többi része láthatatlan.
- Isten a mi szemünkön keresztül tekint önmagának arra a részére, amely általunk is látható.
Majd a következő asszociációs lánc mentén éltem a szeptembert a gondolataimban:
Léttudat – Viselkedésmintázat – Vanság – Áramló energia – Szinkronicitás – Teremtés – Választásaink – Tudatosság – Szükségeleteink – Teremtőerő – Összefonódás – Integrálás – Istentudat
A minap pedig Bátorfi Andrea beszámolt az október eleji, már esős-szeles labirintusjárásukról, ami korábbi saját borúsabb labirintusjárásaimat juttatta eszembe:
Önemlékezés gyakorlataim 13.3
Mottó: „Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának, minden úgy tűnne fel az ember előtt, amilyen valójában : VÉGTELENNEK” (William Blake)
A játékfilmekben az egyik szimbolikus elem az, amikor elkezd esni az eső, vagy vihar dúl, és veri az eső az ablakot. Ilyenkor következik be a váratlan fordulat, és tisztázódnak a dolgok. Eljön tehát a megtisztulás ideje.
Mindannyiunk „életfilmjében” az idei nyár és most már az ősz is ilyen szimbólumokkal tisztítja meg az látásunkat (az ablakok a szemek a testünk házában) s így a gondolatainkat is.
Az eső, avagy eljön a megtisztulás ideje
Hermann Hesse: Az Üveggyöngyjáték című Nobel-díjas alkotása olyan életrajzokból tevődik össze, melyekben Hesse tetszőlegesen választott korokba és terekbe helyezi a főszereplőt, Joseph Knechtet. A Knecht német név, és így önmagában eléggé beszédes is, magyarul Szolgát jelent. Az egyik ilyen életrajz az Esőcsináló történetét mondja el, melyből egy szakdolgozat is összeállt bennem spirituális tanulmányaim során. Ma újra előszedtem, és egy kicsit szemezgettem belőle. Felfedeztem, hogy van még dolgom vele.
Az Esőcsináló egy apró faluban játszódó történet, amelynek lakói ősközösségben/matriarchátusban élnek. Az Ősanya legfőbb feje a falunak. Ő a felelős a falu sorsáért. Utódlása is leányágon történik. Az Ősanya lánya a Tanító, ki példameséken keresztül tanít.
Az időjárásért, a természetért, a falu rendjéért, az egészségéért egy férfi, az Esőcsináló a felelős. Az ő utódlása mester és tanítvány viszonylatában történik. Afféle táltos, sámán, alkimista, gyógyító ő.
A történet főszereplője Knecht, aki Turu, az Esőcsináló tanítványa lesz, és lányát, Adát veszi feleségül. Turu halála után Knecht lesz az új Esőcsináló. Az Esőcsináló a megérzéseire hagyatkozva végzi munkáját. Mindent a faluért tesz.
A történet kitér, minden szereplő hozzáállására, feladatára, felelősségére, áldozatvállalására is.
Korábban a KI VAGYOK ÉN? – kérdéskörével foglalkozva sorról sorra dolgoztam fel a magam módján színes mandala-mesékké a történetet, most pedig jöjjön hát – az egyszerűség jegyében -, haiku-kalligráfiákká alakítás. Képeim keretét maguk az esőcseppek adják, melyek alázuhanva a Földet öntözik, s a Nap melegétől friss páracseppek formájában visszaszállnak majd az Égbe, egy Nagy Közös Felhővé összeállva. Onnan újra esőcseppekké válnak, a bennük levő porszemek a Föld-, a víz pedig – az érzések/érzelmek szimbólumaként -, elpárologva végleg az Ég részévé lesznek. (2014.)
Napi hYVószó: Sár – avagy a Sár és a Teremtés összefüggései
A föld anyagai a teremtésben – információ/energia/anyag hármassága
- anyag – határozott szerkezet, rögzíti a benne rejlő információt;
- energia – energia hatására nő az entrópia, azaz az anyagban megnő a munkaképesség;
- információ – nincs tényleges fizikai megjelenése, hatása van, rendezi a folyamatokat;
Az elemek tekintetében a Nap „fúziós reaktorában” még ma is megnyilvánuló Hélium-Hidrogén szintjén találkozunk a Lenni vagy nem lenni állapottal.
Majd anyag/energia állapotokat egyaránt mutató fotonok formájában jut el látványos Aurora Borealis mutatvánnyal a Sarkvidékre, elkápráztatva bennünket a hosszú, hideg, sötét éjszakákban.
Minden további elem ennek a döntésnek köszönheti létét, legalján a leganyagibb Ólommal.
Nem is véletlen tehát az alkimisták vágya ennek a folyamatnak a visszafordíthatóságára, amit csakis belső lelki/szellemi munkával lehet magasabb szinten művelni.
Ahogy Hermész Trisztemitosz is tette. Smaragdtáblája őrzi a receptet:
- Való, hazugság nélkül, biztos és igaz.
- Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd.
- Ahogy minden dolog az egyből származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egyből keletkezett.
- Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.
- Ő a théleszma, az egész világ nemzője.
- Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.
- Válaszd el a Tüzet a Földtől, a könnyűt a nehéztől tudással, szenvedéllyel. Válaszd el a Fényt a Sötéttől, az Éterit az Anyagtól tudással, elkötelezettséggel.
- A földről az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felső és az alsó erőket magába szívja. Az uralmat önmagad és az egész világod fölött így nyered el.
- E perctől fogva előled minden sötétség kitér.
- Minden erőben ez az erő ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja.
- A világot így teremtették.
- Ez az átvitel varázslata, és ennek ez a módja.
- Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világegyetem tudásának mindhárom része az enyém.
- Amit a Nap műveletéről mondtam, befejeztem.
…..
Önemlékezés gyakorlataim 13.3
Az alábbi linken további információ érhető el Bátorfi Andrea: CSEND ÉS TÉR – Út az áramló élethez c. könyvéről. ITT meg is vásárolható.
Korábbi cikkeink Bátorfi Andreával:
Önemlékezés gyakorlataim 13.2 – Könyv’élkedés a Csend és tér mentén – Augusztus
Önemlékezés gyakorlataim 13.1: Könyv’élkedés a Csend és tér mentén – Július
Önemlékezés gyakorlataim 13.0: Könyv’élkedés a Csend és tér mentén – Június
CSEND és TÉR 1.2 – A könyvbemutató után a beszélgetés folytatódik…
CSEND ÉS TÉR – Út az áramló élethez 1.1 – Könyvbemutató
ART&FLOW – CSEND ÉS TÉR – beszélgetés Bátorfi Andreával 1.0
Jelzőtűz vándoroknak – Interjú Bátorfi Andreával
Korábbi Önemlékezés gyakorlataim
Antalffy Yvette
…….
„Az önemlékezésre tett ismételt erőfeszítések a tudatosság magasabb állapotaihoz és az emberiség univerzumban elfoglalt helyének teljesen új megértéséhez vezetnek. Ez a személyes belső küzdelem azért, hogy az ember tanúja legyen saját életének, az a folyamat, amelynek során létrehozza lelkét.” (Robert Earl Burton)
