A Rákóczi-szabadságharc egyik legismertebb hőse Vak Bottyán volt. A kuruc hadsereg vezetői többségükben a főnemesek közül kerültek ki, Bottyán ebből a szempontból kivételt jelentett. Rákóczi hadseregének legtehetségesebb tábornoka volt, aki a köznép körében legendás népszerűségre tett szert.

Dörre Tivadar rajza Vak Bottyánról

Bottyán János 1643-ban született, valószínűleg Esztergomban. Kisnemesi családból származott, ami döntő volt későbbi pályafutása során. Nem részesült komoly nevelésben, lovász lett a jezsuiták Nagyszombat melletti birtokán. Ez nem elégítette ki ambícióit, és hamarosan a katonai pályát választotta. A kor a törökellenes háborúk befejező szakasza volt. 1664-ben érték el a törökök egyik utolsó sikerüket, amikor elfoglalták Érsekújvárt, a végvári rendszer egyik kulcsfontosságú erődjét.

Bottyán vitézségével kitüntette magát a törökök elleni harcokban, különösen a portyák során. 1683-ban hadnaggyá léptették elő. Nagy hírnévre tett szert Érsekújvár ostroma alatt. Állítólag fogadást kötött tiszttársaival, hogy álruhában behatol a várba, és ledobja az imára hívó török papot, a müezzint a minaretről. Meg is tette, és csak élete kockáztatása árán sikerült kimenekülnie a várból.

Továbbra is sikeresen harcolt a törökök ellen. Ott volt 1683-ban Esztergom visszafoglalásakor, ami után lovassági főhadnagynak nevezték ki. 1685-ben a budai pasa megpróbálta visszafoglalni Esztergomot. Az ostrom visszaverésében Bottyánnak vezető szerepe volt. 1686-ban a legfontosabb esemény Budavár visszafoglalása volt. Az ostrom során Bottyán ismét kitüntette magát vitézségével. Ezt követően Lotharingiai Károly seregében harcolt a délvidéki csatákban, és vitézségi aranyérmet kapott. Valószínűleg részt vett a nagyon véres szalánkeméni csatában is, ahol Badeni Lajos döntő győzelmet aratott az ellentámadást megkísérlő törökök ellen. Az egyik csatában Bottyán elvesztette az egyik szemét, ami miatt később jól ismert nevét kapta (Vak Bottyán).

Sikerei elismeréseként Kecskemét-Cegléd-Nagykőrös katonai parancsnoka lett. A törökök 1697-ben próbálták meg utoljára visszafoglalni Magyarországot. Ezt a kísérletet Savoyai Jenő verte vissza Zenta mellett aratott döntő győzelmével. Bottyán ezekből a harcokból is kivette a részét.

Bottyán beveszi Sopront (Ismeretlen alkotó munkája)

A törökök elleni háborúk 1699-ben értek véget a karlócai békével. Ezután Bottyán esztergomi kastélyába vonult vissza. Még 1669-ben vette feleségül az özvegy Lakatos Juditot, aki révén hatalmas vagyonra tett szert. Mint földbirtokos nagy tiszteletnek örvendett, a szegények jótevőjeként tartották számon. Innen származik, hogy később a köznép Jó Jánosnak nevezte. A család eredetileg luteránus volt, de Bottyán katolikus lett, és támogatta az egyházat. Alapítványt is létesített a piaristák nyitrai iskolája számára.

1701-ben tört ki a spanyol örökösödési háború, amelybe a Habsburgok a franciák és a bajorok ellen harcoltak. Eleinte Vak Bottyán is a nyugati hadszíntéren harcolt, majd amikor 1703-ban elkezdődött a Rákóczi-szabadságharc, csapatával a Felvidékre vezényelték. Zólyomnál került szembe a Bercsényi által vezetett kuruc fősereggel. Itt Bottyán a török háborúban kialakult vitézi hagyományok szerint párviadalra hívta ki az ellenfél legbátrabb harcosát.

A kihívást a nálánál csaknem 40 évvel fiatalabb Ocskay László fogadta el, és a pisztolypárbajban mindketten megsebesültek. Bottyán kapott súlyosabb sebet, és Zólyom várában ápolták. Ezalatt tárgyalásokat kezdeményezett Bercsényivel, és ennek következtében átpártolt Rákóczihoz. A fejedelem tábornokká nevezte ki, és megtette a dunántúli kuruc csapatok főparancsnokává.

1704-ben Bottyán elfoglalta Érsekújvárt, és a vár főkapitánya lett. Részt vett a kurucok számára szerencsétlenül végződött nagyszombati csatában, majd ezt követően többször betört Morvaországba. A kurucok a koroncói csata után elvesztették a Dunántúlt, de 1705-ben Bottyán itt indította meg legsikeresebb hadjáratát. Visszafoglalta a tartományt, és Szentgotthárdnál győzelmet aratott a császári sereg felett. Rákóczi kinevezte a Dunántúl katonai parancsnokává. Katonái és a köznép körében nagyon népszerű lett, mert szigorú fegyelmet tartott, és megtiltotta a falvak fosztogatását. 1707-ben sikeresen megvédte a Dunántúlt a túlerővel támadó császári csapatok ellen.

Az idősödő tábornok a felesége halála után, 1707-ben újra megnősült, és elvette a nálánál jóval fiatalabb Forgách Juliannát. Gyermekei nem születtek, így hatalmas vagyonát később mostohagyermekei örökölték.

1708 fordulópontot jelentett a szabadságharc történetében. A francia-bajor szövetségesek már korábban vereséget szenvedtek a nyugati hadszíntéren, és Trencsénnél a kuruc fősereg is elvesztette a döntő ütközetet. A vesztes csata után Bottyán a bányavárosok katonai parancsnoka lett a Felvidéken, de a háború menetén már nem tudott változtatni. 1709-ben Tarnaörsön halt meg. Halálát valószínűleg nem az országban pusztító pestisjárvány okozta, hanem agyhártyagyulladás végzett vele. Gyöngyösön katonai pompával temették el a Ferences rend templomában.

Vak Bottyán szobra Budapesten a Kodály-köröndön (Fotó: Göröntsér Vera)

Vak Bottyán a Rákóczi-szabadságharc legjobb parancsnoka volt, aki végig hűséges maradt a fejedelemhez. Nevét az egész országban intézmények, utcák, terek őrzik. Katonái körében hihetetlen tisztelet övezte, amit olyan filmek is megörökítettek, mint az ötvenes években készült népszerű Rákóczi hadnagya.

 

Weninger Endre

(A Magyar hősök, hadvezérek című sorozat egyik előző írása ITT olvasható a Montázsmagazinban.)

 

 

Hozzászólások