A Rákóczi szabadságharcban három kuruc vezér vált legendássá és népi hőssé: Bezerédy Imre, Béri Balogh Ádám és Ocskay László. A fejedelem hadseregében mindhárman a brigadérosi rangig jutottak, ami az ezredesi és a tábornoki rang közötti tisztség volt. Rendkívüli vitézségükkel és vakmerőségükkel tüntették ki magukat Rákóczi brigadérosai.

Bezerédy Imre (egyes forrásokban Bezerédj) 1679-ben született Vámoscsaládon, dunántúli nemesi család sarjaként. Fiatalon katonai pályára lépett, és kapitányi rangban szolgált Eszterházy gróf huszárezredében. Részt vett a franciák elleni harcokban, az 1701-ben megindult spanyol örökösödési háború alatt. Itt is kitűnt vitézségével, majd 1704-ben csatlakozott Rákóczihoz.

A szabadságharc alatt főleg a dunántúli harcokban tüntette ki magát. Híres portyázó volt, aki többször is betört Alsó-Ausztriába. Neve főleg azzal vált híressé, hogy párviadalra hívta ki az ellenség tisztjeit. A legenda szerint 72 ellenséges tisztet ölt meg ezekben a párviadalokban. Nagy szerepe volt a kurucok Győrvár melletti győztes csatájában, ahol a császári parancsnokot, Heister Hannibált is fogságba ejtették.

1706-ban Rákóczi brigadérossá léptette elő. 1707-ben fordulat állt be életében, és titkos tárgyalásokat kezdeményezett Pálffy János császári tábornokkal. Nem tudjuk pontosan, mi vette rá a szabadságharc ügyétől való elfordulásra. Egyes források szerint fiatal felesége, Bottka Mária a labancok fogságába esett (1705-ben kötöttek házasságot), amivel az ellenség zsarolni tudta. 1708-ban a kurucok döntő vereséget szenvedtek a trencséni ütközetben, ami után Bezerédi véglegesen az árulás mellett döntött.

Tervezett árulását tisztjei leleplezték, és a dunántúli kuruc főparancsnok, Eszterházy Antal letartóztatta. Pedig Rákóczi éppen ebben az időben akarta tábornokká kinevezni. Sárospatakra vitték, és hadbíróság elé állították. Rákóczi meg akart kegyelmezni neki, de Bercsényi és a kuruc vezetők ragaszkodtak a halálos ítélethez. Sógorával, Bottka Ádámmal együtt lefejezték. Sírköve a sárospataki Rákóczi Múzeumban található. Legendás fokosát, amivel sok párviadalban győzelmet aratott, a Nemzeti Múzeum őrzi.

Béri Balogh Ádám

A három legendás brigadéros közül ő nem lett áruló, haláláig hűséges maradt Rákóczihoz. 1665-ben született Hegyházkisbéren. 1690-ben feleségül vette Festetics Juliannát, és házasságukból hét gyermekük született. Fiatalkora a török kiűzésének időszaka volt. Katonai pályáját Csobánc várában kezdte, és kitüntette magát a törökök elleni harcokban. 1700-ban Vas megye főszolgabírója lett. A spanyol örökösödési háborúban a császári hadsereg tisztjeként vett részt a franciák elleni küzdelemben.

1704-ben Rákóczi pártjára állt, és Károlyi Sándor dunántúli kuruc seregében harcolt. Bátorságával, vakmerő portyáival legendás hírnévre tett szert. 1706-ban nagy szerepe volt a kurucok győzelmében a győrvári ütközetben. A csatában három fejsebet kapott, de ezt követően folytatta vakmerő portyáit Ausztriában. Rendkívül népszerű volt a nép körében, még lova, Murza is jól ismertté vált. A Tenkes kapitánya című ifjúsági filmsorozatban Zenthe Ferenc a sebesült hőst helyettesítve lett a népszerű kapitány.

1708-ban Rákóczi brigadérossá nevezte ki. Ez az év tragikus volt a kurucok számára, mert döntő vereséget szenvedtek a trencséni csatában. Ezt követően többen elfordultak Rákóczitól, még olyan híres vezérek is elárulták, mint Bezerédy Imre vagy Ocskay László. Béri Balogh Ádám viszont kitartott a fejedelem mellett. 1709-ben ő aratta a kurucok utolsó nagy sikerét Kölesd mellett, ahol legyőzte a császáriakkal szövetséges rácokat.

1710-ben éppen a rácok fogságába esett, akik kiszolgáltatták őt a császári csapatoknak. Rákóczi megpróbálta kiváltani, de sikertelenül. Mivel korábban a császári hadseregben szolgált, ezért felségárulással vádolták. 1711-ben halálra ítélték és kivégezték. Rákóczi Ferenc egyik legtehetségesebb tisztje volt, aki haláláig hű maradt a fejedelméhez.

Ocskay László

A három legendás brigadéros közül az ő pályája a legkalandosabb. Életét Jókai Mór is feldolgozta a Szeretve mind a vérpadig című regényében.
1680-ban született kisnemesi családból a mai Szlovákia területén található Ocskón. Tanulmányait a nagyszombati jezsuitáknál kezdte, de hamar félbeszakította. Már 15 éves korában Pálffy János gróf seregében szolgált huszárként. Részt vett Savoyai Jenő törökellenes hadjáratában, és már ekkor kitűnt vakmerőségével és fékezhetetlen viselkedésével. Azt is tudjuk, hogy valami komoly fegyelmi vétsége miatt büntetésből levágták egyik fülét.

Párbajban megölte egyik tiszttársát (Jókai szerint szerelemféltésből), ami miatt át kellett szöknie a törökökhöz, ahol állítólag áttért a muzulmán vallásra. Később visszatért Pálffy ezredéhez, de hamarosan valami fegyelmi ok miatt újra megszökött, és a francia király szolgálatába állt. XIV. Lajos testőrségének hadnagya lett.

Már a szabadságharc kitörésekor, 1703-ban csatlakozott Rákóczihoz, és nagy szerepe volt a kurucok első komoly győzelmében a tiszabecsi csatában. Ezt követően a fejedelem ezredessé nevezte ki. Kitüntette magát a sikeres felvidéki hadjáratban, elfoglalta Lévát és Selmecbányát. Félelmetes hírnévre tett szert, és a köznéptől a Rákóczi villáma nevet kapta. Zólyomnál párviadalt vívott az akkor még a császári seregben harcoló Vak Bottyánnal, akit súlyosan meg is sebesített.

Ezután vakmerő portyákat hajtott végre, betört Ausztriába és Morvaországba. Állítólag tervbe vette a császár elfogását is, amit majdnem sikerült is végrehajtania. 1705-ben Rákóczi brigadérossá nevezte ki. Amikor a fejedelem felesége engedélyt kapott férje meglátogatására, Ocskay ezrede adta a díszkíséretet.

Ocskay László lefejezése

1708 fordulópont volt vitézi karrierjében. A tragikus végű trencséni csata után titkos tárgyalásokat kezdett Pálffy Jánossal. Meg is egyeztek, és Ocskay – csapatával együtt – átállt a császáriakhoz. Új tiszttársai nem fogadták be maguk közé az árulót, ezért a brigadéros egyre inkább mulatozásba fojtotta a bánatát.

Volt katonája, Jávorka Ádám megfogadta, hogy elfogja és hóhérkézre adja az árulót. Tervét kalandfilmbe illő módon végre is hajtotta, és 1710-ben fogságba ejtette korábbi vezérét, akit Érsekújvárra vitt. A hadbíróság a legszörnyűbb halált szabta ki Ocskayra, a karóba húzást. Ezt végül a kuruc seregben harcoló unokatestvére (más források szerint öccse), Ocskay Sándor kérésére pallos általi halálra változtatták. A kivégzés után jeltelen sírba temették.

Ocskay a kuruc hadsereg egyik legvitézebb tisztje volt, de megbízhatatlan jellemű, amit egész életpályája bizonyít. Ennek ellenére az ő neve is szerepel a híres Rákóczi-nótában:

Hej, Rákóczi, Bercsényi
Magyarok híres vezéri,
Bezerédi! …
Nemzetünknek…
Fényes csillagi,
Ocskay…

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások