A reformkor hazánk történetének egyik meghatározó időszaka volt nemcsak a politikai életben, de nemzeti kultúránkban is. Fontos változás zajlott le a magyar oktatásügyben, ekkor szerveződtek meg az első leánynevelő intézetek. Ebben a munkában úttörő szerepet játszott Leövey Klára és barátnője, Teleki Blanka grófnő.

leovey klara nonevelo

Leövey Klára 1821-ben született Máramarosszigeten Leövey Károly beregi földbirtokos és Szathmári Eszter gyermekeként. Édesapját korán elvesztette, de édesanyja nagy gondot fordított nevelésére, ami hamar felkeltette érdeklődését a színjátszás és a zene iránt. 1836-ban alakult meg a máramarosi jótékonysági egylet, melynek munkájában Klára aktív részt vállalt. Itt is bizonyította, hogy nagy tehetsége van a színjátszáshoz és az énekléshez.

1842-ben Pestre költözött, és egyik barátnője, báró Sztojka Klára otthonában lakott. Ekkor alakult ki igazi vonzódása a nevelés tudományához. Később életre szóló barátságot kötött Teleki Blanka grófnővel. Teleki Blanka Pesten nőnevelő intézetet alapított, amelynek Leövey Klára lett egyik meghatározó személyisége.

Ekkor formálódott ki benne a nemzeti eszme és a hazaszeretet iránti olyan erős érzés, amely az egész életét végigkísérte. Az intézetben együtt tanított Vasvári Pállal (Teleki Blanka titkolt szerelmével és a márciusi ifjak egyik radikális vezetőjével), aki nagy hatással volt Klárára.

1848-ban kitört a magyar forradalom, amelynek Klára mindvégig lelkes híve volt. Amikor az osztrák csapatok elfoglalták a fővárost, Teleki Blankával együtt követték a magyar kormányt Debrecenbe. A szabadságharc alatt mindketten áldozatos munkát végeztek a sebesült honvédek ápolásával.

A szabadságharc bukása után Klára Pestre költözött. Nemzeti érzelmeit ekkor sem tagadta meg, és volt honvédek segélyezésével foglalkozott. A bécsi rendőrség arról is tudomást szerzett, hogy összeesküvőkkel tartott kapcsolatot. A házkutatás során kompromittáló leveleket és Kossuth-bankókat találtak nála, ezért 1851-ben Teleki Blankával együtt letartóztatták. A hadbíróság ötévi várfogságra ítélte (barátnője 10 éves börtönbüntetést kapott). Később a barátnők a hírhedt Kufstein várába kerültek, ahol embertelen körülmények között tartották őket fogva.
leovey klara nonevelo

Leövey Klára – Józsa Judit szobra

1856-ban Klárát szabadon bocsátották, de könyörgött, hogy engedjék meg neki, hogy barátnőjével maradjon. Ez természetesen nem volt lehetséges, és ezután 1859-ben visszatért szülőföldjére. Itt nevelőnőként dolgozott, majd nőnevelő intézetet létesített.

Ez olyannyira sikeres volt, hogy leányiskolává alakult, amelynek Leövey Klára lett az igazgatónője. Az iskolában a nevelést a nemzeti eszme hatotta át, ezért nem sokáig működhetett. 1861-ben a kormány bezáratta.

Klára újra találkozott Teleki Blankával, akivel 1861-ben Párizsba utazott. Itt barátnője a következő évben meghalt, valószínűleg a börtönévek következményeként. Klára ezután emigráns magyar családoknál dolgozott nevelőnőként.

1865-ben hazatért Erdélybe, és a Teleki család gyermekeit nevelte. Felébredt benne az újságírás iránti vonzalom. Cikkeit először a Máramaros című helyi folyóirat számára írta, de később írásai pesti lapokban is megjelentek. Ahogy akkoriban mondták, nem engedett a 48-ból, és hű maradt a forradalom eszméihez.

Nem fogadta el a kiegyezést, és Deákkal szemben Kossuth-ot támogatta. 1894-ben, Kossuth halálakor cikket jelentetett meg, amelyben felszólított a nagy politikus emlékének ápolására.

1897-ben szerencsétlen baleset áldozata lett, egy omnibusz halálra gázolta. Budapesten ravatalozták fel, de végső nyughelye szülőhelyén, Máramarosszigeten a református temető lett.

Leövey Klára a magyar neveléstörténet egyik első kiemelkedő alakja volt. Nevét több középiskola őrzi, például Budapesten és  Pécsett.

 

Weninger Endre

Kapcsolódó cikkünk:

Híres magyar nők – Teleki Blanka grófnő

 

 

Hozzászólások