Talán furcsának tűnik, hogy a Magyar hősök, hadvezérek című sorozatot egy főpappal, Csák Ugrin kalocsai érsekkel indítom, de a középkorban nem volt ritka, hogy püspökök vagy érsekek magánhadsereget tartottak, és időnként fegyvert kellett ragadniuk. Így volt ez a 13. században élt Ugrin érsek esetében is, aki egyházi méltósága mellett vitéz katona is volt. Hazája védelmében hősi halált halt a mongolok ellen vívott tragikus végű muhi csatában.

 

Csák Ugrin szobra Kalocsán

A 13. században a Csák nemzetség az egyik legnagyobb magyar főnemesi család volt. A főpap a család szerémi (Dél-Magyarország) ágából származott. Fiatalságáról nagyon keveset tudunk. A középkorban a főnemesek ifjabb fiukat adták papi pályára, aki nem örökölhette az ősi földbirtokot. Valószínűleg Ugrin esetében is ez történt. Későbbi pályafutása arra utal, hogy széles látókörű, művelt ember volt, aki tanulhatott a híres itáliai egyházi iskolákban is. Ezt bizonyítja, hogy 1217-ben már királyi kancellár volt II. András király udvarában.

Kancellári tisztségét 1217 és 1219 között töltötte be. Arra az időre esett II. András Szentföldre vezetett keresztes hadjárata. Ugrin elkísérte királyát erre a vállalkozásra, ami azt bizonyítja, hogy már rendelkezett katonai tapasztalatokkal. Azok bővítésére a keresztes hadjárat során kevés alkalma nyílott, mert a király semmiféle látható eredményt nem ért el. Tudjuk, hogy II. András csak vonakodva indult el a Szentföldre a pápa hosszú éveken át tartó sürgetésére. A hadjárat a királyi kincstár kimerülését eredményezte.

Hazatérése után Ugrint 1219-ben III. Honorius pápa püspökké szentelte. A király kalocsai érsekké tette, így a magyar egyházi hierarchia második méltósága lett. Ebben a tisztségben maradt 1241-ben bekövetkezett haláláig. Közben tevékeny részt vállalt az 1222-es Aranybulla előkészítésében és kiadásában. Ezt a dokumentumot tekinthetjük az első magyar alkotmánynak, még akkor is, ha a felelőtlenül uralkodó király nem tartotta be az ebben foglalt ígéreteket.

II. András uralkodása alatt a királyi hatalom meggyengült, az országban nagy volt a káosz, de Csák Ugrin érsek példás rendet tartott egyházmegyéjében. Nevéhez fűződött a kalocsai székesegyház átépítése, Bács városában pedig kórházat és szegényházat létesített. Ő szervezte meg a szerémi püspökséget. Kalocsai érsekként egyik fő feladata a Balkánon terjedő eretnekség elleni harc volt.

Az Aranybulla

A 13. században különböző eretnek mozgalmak terjedtek Európában, amelyek ellen a pápák kíméletlen harcot hirdettek. Boszniában és Dél-Magyarországon a bogumil eretnekség jelent meg. Ugrin aktívan vett részt az ellenük folyó fegyveres harcokban. Várakat építtetett Boszniában, és kitüntette magát vitézségével és bátorságával. Később együtt harcolt az eretnekek ellen IV. Béla király öccsével, Kálmán herceggel.

1230 és 1235 között újra királyi kancellár volt. Ezután támogatta IV. Béla a királyi hatalom megszilárdítására irányuló politikáját. Forrásaink viszont arra utalnak, hogy nem helyeselte a kunok betelepítését Magyarországra. Attól tartott, hogy csak látszólag lettek keresztények, és megőrizték pogány szokásaikat. Béla ugyanakkor számított a kunok katonai segítségére a mongolok ellen.

IV. Béla király szobra

A mongolok 1240-ben már közvetlenül fenyegették Magyarországot. Kijev bevétele után vezérük, Batu kán levélben szólította fel a magyar királyt, hogy tegyen neki alattvalói esküt, mert különben elpusztítja az országot. Ugrin érsek Rómába készült az egyházi zsinatra, de a király visszahívta, mert számított a katonai tapasztalataira és vitézségére a mongolok ellen.

A mongolok 1241-ben több helyen törtek be Magyarországra. A fősereg Batu kán vezetésével Pest felé tartott, és módszeresen pusztította az országot. A magyar sereg Pest mellett gyülekezett, és tétlenül szemlélte az ország pusztulását. A bátor Ugrin ezt nehezen viselte el, és sürgette a királyt, hogy vonuljanak a mongolok ellen, és verjék ki őket az országból. Felháborította, amikor egy kisebb portyázó mongol sereg elpusztította Vácot, és lemészárolta a lakosságot. Az érsek csapatával kirontott a pesti táborból a portyázó mongolokra, de azok egy mocsaras területre csalták a páncélos magyar vitézeket, akik közül sokan ottvesztek. Maga az érsek is megsebesült.

Közben sok magyar gyanakodva figyelte a kunokat azzal gyanúsítva őket, hogy összejátszanak a mongolokkal. Meggyilkolták a kunok vezérét, Kötönyt, ezért azok elhagyták az országot, és IV. Béla nem számíthatott rájuk a mongolok ellen. 1241 áprilisában a magyar had végül elindult Pestről, és a Sajó melletti Muhinál találkozott a mongol fősereggel. A közhiedelemmel ellentétben a mongolok nem voltak számbeli fölényben, ennek ellenére IV. Béla, aki kiváló szervező volt, de hadvezéri tehetség nélkül, passzív taktikát választott. Védekezésre rendezkedett be, szekérvárral vette körül a magyar tábort, így kis helyre zsúfolta össze a katonáit, ami később végzetesnek bizonyult. Ugrin érsek helytelenítette ezt, és figyelmeztette a királyt a veszélyekre.

A mongolok 1241. április 11-én éjszaka intézték az első támadást a Sajó hídja ellen, ami ez egyetlen átkelőhely volt a folyón. Ezt Ugrin érsek és a király öccse, Kálmán herceg hősies harcban visszaverték. Olyan súlyos veszteségeket okoztak a mongoloknak, hogy Batu kán már a visszavonuláson gondolkodott. Alvezére, a tapasztalt Szubotáj azonban meggyőzte, hogy a mongol könnyűlovasok máshol is át tudnak kelni a folyón, és így hátba tudják támadni a magyarokat. Azt is észrevette, hogy a magyar tábor szerencsétlenül van megszervezve, és a sok sátor lehetetlenné tette a katonák könnyű mozgását.

A következő mongol támadás még nagyobb erőkkel indult a híd ellen. Az érsek, Kálmán herceg és a johannita lovagok kemény ellenállást fejtettek ki, de a mongol áttörést csak késleltetni tudták. Az érsek és a herceg is súlyos sebet kapott. Közben a magyar sereg nagy része csak vergődött a szűk sátortáborban. A sebesült érsek elkeseredve szidta a királyt és a főurakat a tehetetlenségükért. Ezután visszatért a küzdelembe, és a véres harcban hősi halált halt. A csata másik hősét, Kálmán herceget vitézei kimenekítették a csatatérről, de később belehalt súlyos sérülésébe.

A muhi csata emlékműve

A következmények tragikusak voltak. A bekerített magyar sereg nagy része elpusztult Muhi mezején. Ezt követően a mongolok iszonyú pusztítást végeztek, és az ország lakosságának körülbelül 20%-át kiirtották. Muhi a magyar történelem egyik legnagyobb katonai katasztrófája lett. De a mongolok számára sem volt ez egy könnyű győzelem, komoly veszteségeket szenvedtek. 1242-ben el is hagyták hazánkat. IV. Béla, akit hűséges nemesei önfeláldozóan kimenekítettek a csatából, újjáépítette az országot. Ezért kapta a második honalapító nevet.

A hős Ugrin érseknek természetesen nincs sírhelye. Csontjai sok ezer magyar vitézével együtt ott porladnak Muhi mezején, ahol emlékmű őrzi vitézségüket. Csák Ugrin érsek szobra városában, Kalocsán található. Neve kevéssé ismert, de történelmünk kiemelkedő szereplője volt, aki bátran életét áldozta hazájáért.

 

Weninger Endre

 

 

 

Hozzászólások