A várháborúk időszakának legveszélyesebb éve 1552 volt, amikor két nagy török sereg próbálta összeroppantani a magyar védelmi rendszert. Ennek az évnek Eger viadalán kívül a másik kiemelkedő eseménye Temesvár hősies védelme volt. Itt Losonczy István várkapitány egy hónapig állt ellen a török túlerőnek.

Losonczy István főnemesi családból származott. Kortársaihoz hasonlóan részt vett a kor belháborúiban és a török elleni harcokban. A két király (Ferdinánd és Szapolyai) közötti küzdelemben Szapolyai pártján állt, ami miatt Ferdinándnál sokáig kegyvesztett volt. Buda eleste és az ország három részre szakadása után már Ferdinánd híve volt.

1542-ben a király megpróbálta visszafoglalni Budát, de a viszonylag kis sereg kudarcot vallott. Ebben a hadműveletben Losonczy is részt vett. 1547-ben már Nógrád megye főispánja, ami azt bizonyítja, hogy sikerült elnyernie az uralkodó bizalmát.

1540-ben feleségül vette az ugyancsak főnemesi családból származó Pekry Annát, a korábbi országbíró özvegyét. A házasságból két leánya született, Fruzsina és Anna. Az utóbbit Balassi Bálint tette híressé. Ő volt a költő reménytelen szerelme, akihez szerelmi költészetének első ciklusát, az Anna-verseket írta.

1551-ben az Erdélyt kormányzó Fráter György kísérletet tett az ország egyesítésére. Támogatására Ferdinánd sereget küldött Erdélybe az olasz zsoldosvezér, Castaldo vezetésével. Ezzel a sereggel tartott Losonczy is, de az egyesítési kísérlet végül elbukott Fráter György meggyilkolása miatt. Losonczy 1551-ben Temesvár kapitánya lett, és Temes megye főispánjává nevezték ki. Kulcsszerepe lett a déli határ védelmében, és több győzelmet aratott a portyázó török csapatok felett. Ebben az évben Szokolovics Mehmed beglerbég nagy sereggel ostrom alá vette Temesvárt, de Losonczy sikeresen visszaverte a támadást.

Balassi Bálint

1552-ben nagy török hadjárat indult Magyarország ellen. Északon Ali, budai pasa serege elfoglalt néhány kisebb várat (Nógrád, Drégely), míg a török fősereg Ahmed pasa vezetésével délről támadt. Losonczy számított erre a támadásra, és megpróbálta Temesvárt felkészíteni a védelemre. Segítséget azonban keveset kapott, különösen nagy problémát jelentett a lőporhiány. A várkapitány saját pénzén fogadott zsoldosokat. Felesége, Pekry Anna zálogba tette az ékszereit és birtokaikat, hogy lőport tudjon vásárolni, de ez később kevésnek bizonyult.

Az 1552 augusztusában kezdődő ostrom idején Losonczynak 2300 katonája volt, ezek közül 1300 magyar, a többi spanyol és német zsoldos. Velük szemben óriási túlerő állt, Ahmed pasa seregét 50 ezer főre becsülhetjük. Ennek ellenére a védősereg nyolc rohamot is visszavert. Ezután véres küzdelem indult a külső vár stratégiailag fontos pontja, a víztorony ellen. A harcban elesett Mendoza, a spanyol zsoldosok bátor vezére. Végül a törökök mintegy 3000 halott árán elfoglalták a tornyot, és Losonczy a megmaradt katonáival a belső várba vonult vissza.

A védők helyzete reménytelenné vált. Elfogyott a lőpor, fogytán volt az élelem és az ivóvíz. A korábban jól harcoló spanyolok parancsnokuk halála után elvesztették harci moráljukat, és követelték Losonczytól a vár feladását. A várkapitány így kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni a törökökkel, akik szabad elvonulást ígértek a vár népének. Losonczynak nem volt más választása, mint elfogadni ezt az ajánlatot.

Temesvár 1551-ben

A kivonulás eleinte rendben zajlott, de azután a janicsárok kezdték kiragadni a tömegből a nőket és a fiatalokat. Amikor Losonczy apródját, Tomory Endrét is elragadták, a parancsnok védelmére kelt. Véres harc kezdődött, amelyben a védősereg nagy részét a törökök lemészárolták vagy fogságba ejtették. Losonczy súlyosan megsebesült, és amikor Ahmed pasa elé vitték, annak szemére hányta szószegését. A pasa lefejeztette, és fejét diadaljelvényként Konstantinápolyba küldte. A törökök számára a hitetleneknek tett ígéret megszegése nem számított bűnnek.

A vár hősies védelmét Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte. Losonczy neve később feledésbe merült, mert az egri diadal elhomályosította a temesváriak küzdelmét. A vár védelme azonban történelmünk egyik dicsőséges eseménye, és Losonczy Istvánt a török elleni harcok kiemelkedő hőseként tarthatjuk számon.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások