Amikor a cirkuszba igyekeztem a “Mit neked cirkusz!” sorozat november 2-i alkalmára,  a kisföldalattin mellettem ült egy vak férfi, ő is odatartott kísérőjével. Éppen azt latolgattam magamban, hogy vajon mit érzékelhet a cirkusz világából egy vak ember, amikor is a porondon a meghívottak között megpillantottam egy vak férfit a vakvezető kutyájával. 

macstuz

Eddig az állatkerten, illetve a cirkuszon kívül a munkára fogott állatok közül a mozgássérülteket segítő kutyákkal találkoztam közvetlen közelről egy, az OORI-ban tartott kutyás bemutatón, négy éve pedig a mozgássérülteknek szervezett újságíróképzésen, az egyik fiatal kerekesszékes osztálytársnőm hűséges kísérő-segítőjeként.

 

„Vannak, akik azt vallják, cirkusz nem létezik állatszámok nélkül, a kisgyerekek például rajongva imádják ezeket a produkciókat. Mások az ellentétes nézőpontot képviselik a kérdésben: az állatokat nem szabad emberek által épített épületekben idomítva mutogatni. Vannak országok, ahol betiltották a közelmúltban az állatszámokat a cirkuszokban. A legtöbben talán a középutas véleményen vannak: lenyűgözi őket ez a fajta különleges partnerség, főleg, ha tudják, megfelelő körülmények között tartják az állatokat, sőt, akadnak olyan idomárok is, akik családtagként élnek együtt az állataikkal.”

 

Az est moderátora megint Fekete Péter, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos volt.

IMG_9101

Az est díszvendégeként pedig az állatos számokkal dolgozó, többgenerációs cirkuszi család két tagját, Richter Józsefet és ifj. Richter Józsefet köszönthettük.

Fekete Péter az olasz oroszlántrénert, Denny Monticot, valamint a macska-és kutyaszámot bemutató Eva Christ  az állatok tréningjéről (nem idomításáról) és az elvégzett munka jutalmazásáról faggatta.

IMG_9081

A pódiumbeszélgetés hozzászólói között állatkert igazgató, illetve szóvivő, valamint etológus, állatvédő, illetve vakvezetőkutya-oktató-tulajdonos egyaránt helyet foglalt.

A Békéscsabai Jókai Színház fiatal művésze, Nagy Róbert A dzsungel könyve című musical egy részletével, valamint egy állatos verssel inspirálta a beszélgetést, Tallián Mariann színésznő-hegedűművész pedig egy Édith Piaf számot adott elő.

Mundruczó Kornél filmrendező, a nemrég nagy sikert aratott, egy egész kutyasereget szerepeltető Fehér isten című film alkotója mesélt a több száz kutyával végzett munkáról. (A 2014-ben bemutatott thriller a kutyák mint elnyomott kisebbség és a magukat felsőbbrendűnek tartó emberek világ végét elhozó harcáról szól, egy kislány, Lili és kutyája, Hagen történetén keresztül.)

cirkuszállat

A Szegedi Állatkert igazgatója, Veprik Róbert  elmondta, hogy vadaspark és állatkert között manapság már nincs különbség. Náluk például 43 hektáron a cél az állatok bemutatása, a természetvédelem, oktatás, kutatás és a szórakoztatás, mindez azonban úgy, hogy az  állat is jól érezze magát. Az ott élő állatok mindegyike állatkerti körülmények között (nem szeretik azt a kifejezést, hogy fogságban) született.

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője kifejtette, hogy a Budapesti Állatkert feladata többek közt az is, hogy a természetben már kihalt fajokat visszavezessék a vadonba, mert – mint megtudtuk – vannak olyan állatfajok, amik már csak állatkertekben fellelhetők, ilyen például az európai bölény.

vakkuty

Kabai Péter etológus szerint az állatok szeretnek tanulni. A fóka-showban a fókák játszva tanulnak.  Fekete Péter a lóversenyzésről is érdeklődött, illetve arról, hogy ez milyen hatással van az állatra. A kérdésre aranyos válasz érkezett: „ A ló is ember. Ha nem foglalkoznak vele, unalmában rossz szokásokat vesz fel. Így a cél a mozgásra serkentés.” Az úgynevezett “étkezési jutalom” kapcsán az etológus elmesélte, hogy állatkerti körülmények között például a gorilla annyit mozog, amennyit muszáj. Hiába a tágas kifutó, ha az ételért nem kell megmozdulnia, így játékokkal veszik rá őket a mozgásra, azzal, hogy kedvenc ételüket felteszik a fa tetejére.

Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora leginkább a  farkasokkal és a veresegyházi medvékkel foglalkozik. Ő nem ért egyet az állatok antropomorfizálásával és láncon tartásával, csak a megfelelő (!) állattartással.

A vakvezető kutyás fiatalember, Fóris Norbert elmondta, hogy évek óta várt erre a kutyára. Az állat pontosan tudja, hogy amikor a vöröskeresztes hám fenn van rajta, akkor szolgálatban van.

kutyukak

A macska-kutya szám befejezésekor bájos jelenetre került sor:  a számban szereplő kutya felmutatta a “vége” feliratot, a tapsot követően azonban hanyatt-homlok eldobta a táblát, s “szerelembe esve” szagolgatta körbe a vakvezető kutyát, aki azonnal viszonozta a közeledését.

Nemrég a nagyobbik fiam olvasott valahol egy kissé utópisztikus példázatot, ami rámutat az ember és az állat kapcsolatának valóságos értelmére:

“Végül ketten maradtak, az ember és a kutya. Az embernek az volt csak a feladata, hogy a kutyát figyelje, a kutyának pedig az, hogy az embert. Az embert…, hogy az ember ne nyúljon a “gépezethez”.

Következő alkalommal, december 7-én a Street Art – Hogyan ér el bennünket a művészet az utcán? címmel folytatódik a “Mit neked cirkusz!” sorozat.

Antalffy Yvette

 

“Mit neked cirkusz!” sorozat előző alkalmairól szóló cikkeink:

Egy kör közepén, avagy a cirkuszművészet újragombolva-újragondolva

A Bolond és az Artistalány

Egyensúly a művészetekben – Mit neked cirkusz!

Hozzászólások