Egy színdarab a magyar filmszinkronizálás utóbbi 25 évéről.

Képkivágás20.1
A szinkronisztikus jelenségek kutatójaként szinkronisztikus üzenet a számomra, hogy a magyar szinkronizálásról szóló Hangemberek darab sajtóbemutatóján én vehettem részt.

Kedvelem a szinkronizált filmeket. A szépen beszélt magyar szó lenyűgöz mind a magyar, mind a szinkronizált külföldi filmekben. A szép férfihang pedig az egyik gyengém.

Magam is kacérkodtam a gondolattal, hogyha nyugdíjas leszek, filmforgatókönyveket fogok írni. Két éve jártam is egy tanfolyamra, hogy a technikai részletekkel is tisztában legyek. S hogy-hogy nem, az agyonsanyargatott és a végére több sebből vérző Bruce Willis főszereplésével készült Die Hard-sorozaton keresztül követhettem végig, hogyan is épül fel a film, az ötlettől a megvalósításig.

 

hangemberek_webkk

Hangemberek

keserédes film-színház két felvonásban

A darabot Imre István ötlete nyomán Albert Péter írta színpadra, melyet Kautzky Armand rendezett. Díszlet és jelmeztervező: Juhász Katalin.

Kevés budapesti színház büszkélkedhet annyi “szinkron sztárral”, mint az Újszínház. Ugye kórusban kiáltjuk, ki kölcsönzi magyar hangját Bruce Willis-nek, Jennifer Aniston-nak vagy Pierce Brosnan-nek.
De miért keserédes a HANGEMBEREK műfaja? Mert egy mély valóságtartalmú (rendszerváltás utáni) tipikus magyar történet, mely pártatlanul meséli el a szinkronstúdiók világának elmúlt 25 évét, édes és keserű pillanatait sok iróniával és humorral, szívbe markoló tanulságokkal. És talán az is magyar sajátossága, hogy nevetni önmagunkon tudunk a legjobban!

 

Képkivágás33

Van mivel dicsekednie a magyar szinkronnak. Előfordul, hogy az amerikai filmes nagymogulok is a magyar szinkronhoz igazítják a filmjeiket, hisz a hangjuk gyakran jobb, mint az eredeti. A “rímhányó” Romhányi József magyar szövegével szinkronizált Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki rajzfilm szereplőit – a két férfit s a két hölgyet – szándékosan eltérő karakterű magyar hangokkal szinkronizálták. Ezt a nem túl bonyolult, de mégis sajátos, magyar csavart Amerikában is bevezették.

Képkivágás17
A magyar szinkron történelme 1935-ban kezdődött, Lakner Artúr “főnökletével” született – akkor a Négy és fél muskétás című film német szövegét magyarították.
A Hangemberek című színmű szakavatott hangemberek műve, s bevezet minket a szinkronizálás elméleti és gyakorlati világába egyaránt. A darabban még az elmúlt 25 év politikai áthallásaira is rátalálunk, hisz a szinkron csak a keret. Valójában a rendszerváltozás utáni társadalmi helyzetekről is szól, csak egy sajátos közegben, a szinkronszínészek és szinkronstúdiók világában.

Képkivágás36

Korábban a 2010-es Magyar Dal napja okán már írtam arról, hogy jó érzéssel tölt el a gondolat, hogy „…vannak dalszövegek, amelyeknek csak magyarul van értelmük. Végre nem kell lefordítani őket. Majd végre amerikaiak bikicsunájozzák a KFT, vagy Cseh Tamás számokat, mint Szarka László, 40 éves ököritófülpösi biztonsági őr az Alphaville együttes Big in Japan című dalát. Legalább olyan bájos lesz.”

 

Képkivágás14

Lám a darab első felvonásában is rátalálhatunk egy bájos idegen nyelvű szófordulatra, amit csak mi magyarok értünk:

„Nem kis malheur (malőr), hanem vis maior” – magyarázkodik a késese miatt a Lux Ádám által alakított Kondár Nándor – Titkár úr.

Jellegzetesen csakis a magyar lelkületet tükröző apró finom színpadképi és jelmez szimbólumokat fedezhetnünk fel a darab folyamán, mely a forgatókönyv „szellemi ingatlanjának” gazdagságát dicséri.

XP7cc1Lf23NVT32nbrEvQ9vXzutyrQYxL4a2IL_lASA=w801-h512-no
Arra a helyzetre gondolok, amikor a színészek a rendszerváltás idején “pártsemlegesen” jártak még el verset mondani a kampányrendezvényekre. A darabban ennek a jelenségnek a szimbolikája a négyféle színű verses dossziéban és a színész egy vállfára akasztott, más-más színű zakóiban és nyakkendőiben jelenik meg.

Képkivágás6

A celluloid filmeken megjelenő élénk “Kodak-piros” színt látom visszaköszönni a színészek ruháján, kellékein és a díszleten, jelezve azt, hogy itt mégis csak a filmezésről szól a darab, méghozzá nemcsak a filmszínházban, hanem az Újszínház Bubik István Stúdiószínpadán is.

Képkivágás37

Bátran ajánlom mindenkinek, de főként a szinkronizált filmet kedvelő színháznézőknek a Hangemberek című színművet, melyet az Újszínház Bubik István Stúdiószínpadán a Színházi Világnapon, 2015. március 27-én mutatnak be.

Antalffy Yvette

Hozzászólások