„Ki a Tisza vizét issza, annak szíve vágyik vissza.” – A Tiszáról – másképp – A Tiszát a legmagyarabb folyónak tartják. A Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik Ukrajnában, Kárpátalján, Rahó közelében, majd érinti Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia területét.

A Tisza forrása Kárpátalján (Fotó: tisza-forrás.hu)

Ez a folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik. Kelet-Magyarország területének jelentős része a Tisza vízgyűjtő területén helyezkedik el, Észak-Magyarország és az Alföld vízrajzának meghatározó eleme. A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km², vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 769-830 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is. A torkolatnál ez az érték 792-1050 m³/s.

A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, ami Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások. Trianon előtt a folyó a forrástól a torkolatig magyar földön haladt.

A Tisza

Én vagyok a magyarság
Csöndes, nemes folyója,
Kevély, heves folyója,
Anyám csupán ez ország
És ringatóm e róna. /Juhász Gyula/

a tisza

A Tisza Szatmárnál (Fotó: szatmártour.hu)

Több kisebb sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. De a szabadságharc után csak jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg. Pietro Paleocapa (a Pó folyót is szabályozó mérnök) irányította. Az eredményeként a folyó hossza 962 km lett, emellett született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. Az ár a szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz 780 km lett.

A folyó szabályozását elsőként megtervező Vásárhelyi Pált (1795–1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905, ifj. Mátrai Lajos) Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, ami 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. (Ezt 2006. április 21-én sikerült „felülmúlnia” a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén.)

a tisza

A Tisza-tó újonnan átadott kilátója (Fotó: Aktív Magyarország)

Átlagos mélysége 1 m és 5 m közötti, de a Felső-Tiszán egyes helyeken 20 m-nél mélyebb részek is előfordulnak. A Tisza magyarországi szakaszát is három – az előbbiekkel azonos névvel illetett – részre tagolják. A Felső-Tisza megnevezés az országhatár és Tokaj közötti szakaszra vonatkozik, a Közép-Tisza Tokaj és Tiszaug közöttire, az Alsó-Tisza pedig Tiszaug és a déli országhatár közöttire. A Tisza torkolata Szerbiában van.

Tisza-tó

Az 1975-ben átadott Kiskörei-víztározó nemcsak a vízszint szabályozására szolgál, hanem az aszályos időben igényelt vízpótlást is szolgáltatja. Ezen túl a keletkezett Tisza-tó egyike lett Magyarország legnépszerűbb turistacélpontjainak, mivel a hasonló jellegű Balatonnál lényegesen olcsóbb, és a zsúfoltság is kisebb. A hossza 27 km, a területe 127 km², az átlagos vízmélysége 1,3 m, a legmélyebb pontja 17 m. Mintegy 43 km²-nyi sziget is található a tóban. Jó minőségű kerékpárút várja a vendégeket.

a tisza

A Tisza és a Bodrog találkozása Tokajnál (Fotó: ncl.hu, himesudvar.hu)

Érdekességek

A Tisza mente bőséges népdaltermése méltán híres szépségéről, gazdagságáról. Aki hallott már énekszót, amelyet a Tisza az alkonyat csendjében visszhangzik, nem felejti el soha. Ha megkérdeznék, milyenek is a “tiszás” dalok, először is a folyót emlegető dalszövegek jutnának eszünkbe, amik olyan bőséggel özönlenek, akár a Tisza áradása.

Sej, a Tiszának mind a két partja sáros, / Közepibe fehér hattyú lëszállott, / Két szárnyával széjjelveri a habot, / Sej, most tudtam mëg, hogy a rózsám elhagyott.
1.
Volt énnékëm édësanyám, de má’ nincs,
Mer’ elvitte a szëgedi nagy árvíz.
Kilenc napja már, mióta halászom,
Nagy az árvíz, könnyeimtől nem látom.

2.
Kihalásztam édësanyám kendőjét,
Zöld selyëmmel kivarrattam a szélét,
Közepibe búbánatot rakattam,
Hej, Istenëm, de árvának maradtam! (Felsőhegy, Szabóné Puskás Mária (41). Burány Béla, 1954.)

Tiszadob, Andrássy-kastély (Fotó: tiszadob.info)

Irodalmi alkotások is szép számmal születtek a Tiszáról.

Ady Endrétől Zsirai Lászlóig tart a névsor, Csokonai Vitéz Mihály után Kölcsey Ferenc következik. Juhász Gyula Tisza-verseit meg kellett válogatni, a szegedi költőt oly gyakran megihlette a folyó. De talán nem mindenki számára ismert: Levél Szegedre címmel Weöres Sándor is írt a Tiszáról. “Jó barátom, Ilia Miska,/ a sásfonásnak mi a titka?/ A tápai szatyorért hála, édesanyád keze munkája”.

Várkonyi István az 1999-es tiszai árhullám emlékére verselt: “S néztem a Tiszát – döbbenten – mikor vize vadul áradt:/ szennyet sodort, s hullámai/ szaggatták a védőgátat.” Jáki Ferencet a 2001-es árvíz rahói pusztítása ihlette meg, Orbán Istvánt a tiszai ciánkatasztrófa.

S vannak a klasszikusok: “Nyári napnak alkonyulatánál/ Megállék a kanyargó Tiszánál/ Ott, hol a kis Túr siet beléje,/ Mint a gyermek anyja kebelére” – írta Petőfi Sándor kiskőrösi születésű költő. “Jöttem a Gangesz partjairól,/ hol álmodoztam déli verőn,/ A szívem egy nagy harangvirág/ S finom remegések: az erőm./ Gémes kút, malom alja, fokos,/ Sivatag, lárma, durva kezek,/ Vad csókok, bambák, álom-bakók,/ A Tisza-parton mit keresek?” – ezzel a verssel került be Ady Endre a Tisza-antológiába.

A Tisza Szegednél (Fotó: mtu.gov.hu)

Mondások a folyóról:

Isten éltessen sokáig, míg a Tisza ki nem szárad bokáig.
Oly’ rég volt, hogy akkor még a Tisza is másfelé folyt.
Nehéz egy korttyal az egész Tiszát benyelni.
Szereti, mint a tiszahátiak az árvizet.
Tiszát lehetne vele rekeszteni.

Ahol a Tisza a Dunába ömlik (Ljasuk Dimitri fotója)

Rengeteg szépséget, látnivalót rejt nem csak a víz, hanem a környéke is. Mit is érdemes megnézni?

– Tarpai szárazmalom /fejújított/
– Szatmárcseke, csónakos, fejfás temető /600 műemlék jellegű csónak alakú fejfa /
– Tokaj /az aszú szülőhelye /
– Tiszadob, Andrássy kastély /4 bejárat, 12 torony, 52 szoba/
– Poroszló /interaktív bemutatóhely a Tisza élővilágáról/
– Mártély, Ártéri tanösvény /tájvédelmi körzet, vizes élőhely, 2.6 km-es séta/
– Szeged, belváros /Dóm, paloták, zsinagógák, gasztronómia/

Van, amit még eddig nem láttak? Valamelyikhez kedvük támadt? Kikapcsolódnának Magyarországon? Míg szép az idő, hosszúak a nappalok, érdemes ezek közül a turisztikai gyöngyszemekből választani.

 

A kisfilmen a tiszavirágzást örökítették meg.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

A szerző Dunáról szóló cikkét ITT olvashatjuk

 

Hozzászólások