A Duna Európa leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.

Jégzajlás a Dunán

Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér.

A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója.

10 országon halad át (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna), vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak…

Neve az elfogadott álláspont szerint a protoindoeurópai nyelv *dānu szavából ered. E kifejezés tartalma a nyelvészek szerint folyó, folyóvíz stb. Az oszét nyelv don szava ugyanezt jelenti. Ismert legkorábbi nevei: Danubius, Danuvius, illetve Donav, Dunav.

A Duna alapvetően meghatározta, és hasonlóvá tette e népek történetét, mivel táplálékforrásként, kereskedelmi útvonalként, illetve természetes akadályként működött a folyó. A rómaiak i. e. 29 és 10 között foglalták el a Duna jobb partját. A későbbiekben a folyó (legfelső szakaszát leszámítva) részét képezte a Birodalom természetes határának, amely körül erődök és hadivárosok jöttek létre a barbár népek ellen való védekezés céljából. Ilyen jelentős erődvárosok voltak Vindobona (Bécs), Aquincum (Budapest), Singidunum (Belgrád).

a duna

Az esztergomi Bazilika és a Mária Valéria híd, ami összeköti Szlovákiát és Magyarországot

Az első hidakat is a rómaiak építették a folyón, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. A Dunán átkelve Dacia provinciát is elfoglalták a rómaiak, ahol értékes aranybányákat találtak. Ám mivel a terület természetes határral nem rendelkezett, védelme nehézkes volt, így 271-ben a gótok foglalhatták el. 1000 körül a Duna környékén három új államalakulat: Csehország, Magyarország és Bulgária jött létre.

A Német-római Császárság területén pedig egyre nagyobb szerephez jutottak a határ menti területek, azok közül is leginkább az Osztrák Hercegség. A létrejövő államokat a környező nagyhatalmak (Német-római Császárság és Bizánci Birodalom) nem nézték jó szemmel, és megpróbálták elfoglalni, s ez Magyarország kivételével sikerült is.

A 11. század közepére a Duna környékének államszervezetei nagyrészt stabilizálódtak, a felső szakasz a Német-római Birodalom, a középső szakasz a Magyar Királyság, az alsó szakasz a Bizánci Birodalom fennhatósága alá kerül. A folyó alsó vidékén az oszmán törökök kezdtek portyázni. Az oszmánok ellen több hadjáratot is indítottak a magyar királyok. Az első ilyen csatát Zsigmond vívta 1396-ban, majd Hunyadi János jutott el a folyó mentén egészen Várnáig a hosszú hadjárat során.

A Duna és a Száva összefolyása Belgrádnál

Ám a törökök lényegében folyamatosan hatoltak a folyón felfelé. 1456-ban, majd 1521-ben Nándorfehérvárt, 1526-ban Budát, 1529-ben Bécset ostromolták meg. Birodalmuk a 16. század közepére egészen Esztergomig terjedt ki. A 17. század végén indult meg a török ellenőrzés alatt lévő területek visszafoglalása, amely elsőként a magyar Duna környéket jelentette. Erre az időszakra jellemző, hogy a felszabadult Duna mentét – a kiirtott magyarság után – délszlávok népesítették be.

1830-ban indult az első gőzhajó a folyón, 1831-től pedig már menetrendszerűen is. A személyszállítás mellett az áruszállítás is fokozódott, egyre jelentősebb ipari központok alakultak ki a folyó partján. A hajózás megkönnyítése érdekében szükség volt a folyó szabályozására, amit bár már a 18. században megkezdtek, nagyrészt csak az 1870-es évekre lett kész, a Vaskaputól felfelé.

A második világháború során a Duna teljes szakasza a tengelyhatalmak fennhatósága alá került, majd az előrenyomuló Vörös Hadsereg szállta meg szinte a teljes folyó-mentét. 1948-ban a Duna-parti szocialista országok megalapították a Duna Bizottságot, amelyhez később Ausztria, 1998-ban pedig Németország is csatlakozott. A Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta a folyó részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai víziútnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér.

a duna

Dunakanyar, Zebegény

Mondák a Dunáról

A Duna jegén választották királlyá Mátyást, de aranykincsek, tragikus szerelmek és szabadsághősök temetője is a Duna. A régi idők és a közelmúlt mondái elkísérik útján.

Thuróczy János krónikájában 1488-ban a legfelségesebb folyónak nevezte a Dunát, amikor a honfoglalás mondáját írta le. A történet szerint a magyar kém egy Duna-vízzel megtöltött kulaccsal, perjefűvel és földdel tért vissza az övéihez, ahol maga Árpád vezér kóstolta meg a vizet – majd eldöntötte, hogy ez a terület megfelelő lesz a magyaroknak, és a folyót Duna atyának nevezte. Egy fehér lovat küldött Árpád Szvatopluknak, és cserébe csak vizet, füvet és földet kért. Ennek a cselnek a segítségével – az ősi babona szerint – jogosan uralhatták az országot.

Legendás roncsokról, kincsesládákról, hirtelen meggazdagodott halászokról suttogtak évszázadokon át a Dunakanyar falvainak lakói. A legendák szerint ezeknek a szerencsefiaknak a hálójába Mária királyné hajóinak aranya került. Történelmi tény, hogy az özvegy királyné a mohácsi csata után hajókon próbálta Bécsbe menteni a kincstárat a törökök elől, és néhány elsüllyedt valahol Esztergom és Pilismarót környékén.

A Dunához köthető szentünk Margit is, aki a Nyulak szigetén – amelyet később róla neveztek el – élt kolostorban. Egy legendába illő tettet, csodát ő is véghez vitt a folyóval. A zárdába látogató szerzetes, fráter Marcellus nem hitte el Margitnak, hogy hatalmas árvíz volt a szigeten, ezért hazugnak nevezte. A szentéletű Árpád-házi királylány erre imádkozni kezdett: a Duna ismét megáradt, és a víz üldözni kezdte a hitetlen atyát.

A ráckevei hajómalom

Költők merítettek ihletet az öreg folyamból. Legismertebb versek : József Attila: A Dunánál; Ady Endre: A Duna vallomása. 
Generációk éltek a folyó mellett a vízi mesterségekből: révész, halász, pákász, vízi molnár, stb… A folyómenti népek népdalokba foglalták a Dunát.

„Duna parton van egy malom, / Búbánatot őrölnek azon ejehaj! / Nekem is van búbánatom, / Odaviszem, lejáratom, ejehaj!” (Kodály Zoltán, Kiskomárom, Zala m.)
„Hej Jancsika, Jancsika, / Mért nem nőttél nagyobbra, / Dunáról fúj a szél. / Nőttél volna nagyobbra, / Lettél volna katona, / Dunáról fúlj a szél.” (Bartók Béla, Felsőireg, Tolna m.)
Szőnyi István festő is vásznára vitte,”Fények a Dunán” c. festményén.

A turistákat klasszikus hajóutak csábítják a folyóra. Lehet rövidebb és hosszabb távot választani. Híres fogás az éttermek étlapján a dunai halászlé.
Ha bármi okból csak sétálni támad kedvünk a folyó partján, sok szép helyet találunk. Szinte választani sem lehet, hogy a Dunakanyart vagy a Margitszigetet, vagy Mohács tájékát részesítsük előnyben. Minden napszakban gyönyörű a széles, méltóságteljes folyamóriás.

Az idén találkoztak már a Dunával a valóságban? Várja Önöket…

Egy tréfás aforizma szerint: A folyó nem más, mint egy tó kirándulás közben.

Egy film a folyóról:

 

Hallgassunk egy kis zenét is! Strauss: Kék Duna keringő

 

 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Fotók: Antalfi-Farkas Erzsébet

 

Hasonló cikkünk:

A Balaton – A magyar tengerről kicsit másként…

 

Hozzászólások