„Széles a Balaton vize…,”- avagy kicsit másképp a “magyar tengerről”… Gondolták volna, hogy a közkedvelt Balaton közel 10-12 ezer éves? Magyarország és egyben Közép-Európa legnagyobb tava. A tó úgy keletkezett, hogy kb. 30-35 ezer évvel ezelőtt a Föld kőzetburkában található kisebb kőzetlemezek elmozdulásának következtében a térségben süllyedékek, medencék jöttek létre, melyeket ellepett a víz.

a balaton

Hattyúk és vitorlás

Legnagyobb táplálója a Zala folyó. Mivel a tónak állandó, természetes kifolyója nem volt, vízszintje az idők során erősen ingadozott. Felszíne az eredetihez képest a beletorkolló vízfolyások feltöltő munkája következtében jelentősen csökkent. A víz magasságát ma a Sió-zsilippel szabályozzák, mely a Sió-csatornán keresztül levezeti a vízhozam egy részét.

Gárdonyi Géza: A Balaton

Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre,
égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton!
Arcát a hold benned elmélázva nézi,
s csillagos fátyolát átvonja Tihanyon.
Leülök egy kőre s elmerengek hosszan
az éjjeli csendben az alvó fa alatt.
Nem is vagyok tán itt, csupán csak álmodom:
Balatont álmodom s melléje magamat.

A tó adatai:

Hosszúság: 79 km
Átlagos szélesség: 7,7 km
Legnagyobb szélesség: 12,7 km (Balatonaliga – Balatonalmádi)
Legkisebb szélesség: 1,3 km (a Tihanyi-félszigetnél)
Terület: 594 km2
Partszakasz hossza:195 km
Átlagos mélység: 3 m
Legmélyebb: 12,5 m (Tihanynál)
Legsekélyebb: 0,5 – 0,8 m (déli part, a parttól 300m-re)
Vízmennyiség: 1,9 milliárd m3
Tengerszint feletti magasság: 104 m

Hegyestű – Káli-medence

A víz színe alkáli-sókban való bősége miatt zöldesszürke. A sekély tó hőmérséklete gyorsan követi a levegőét, nyáron általában meghaladja a 20 °C-t, sőt meleg napokon a 27 °C-ot is eléri. A déli oldal kiválóan alkalmas fürdőzésre, és bár az északi oldalon hirtelen mélyül, itt is biztonságosan kialakított strandok sora várja a nyaralókat. A tó vizét a kis mélység miatt az északról érkező erős szelek könnyen mozgásba hozzák, melyek akár kétméteres hullámokat is kelthetnek.

A Balaton már a XVIII. századtól kezdve a hazai társasági élet egyik központja. A szélesebb rétegeket érintő fürdőzés a XIX. sz. második felében indult meg, de nagy népszerűségre az első világháborút követően tett szert, amikor a trianoni békeszerződés következtében elveszített tengeri és hegyvidéki üdülőhelyek vendégkörét kárpótolta. A tó a fürdőzésen túl halállományának köszönhetően a horgászni vágyók számára is vonzó helyszín.

Balatonedericsi kilátás

A táj és az élővilág

A Balaton vidékén szőlőskertekkel ékesített dombok, hosszú ideje szunnyadó vulkánok, megkövesedett lávaoszlopok, hűs árnyékot nyújtó erdők, üde ligetek, virágzó mezők, bársonyos rétek váltakoznak egymással.

A botanikai és földtani értékeket, az erdők különleges állatvilágát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park óvja. Ennek a része a páratlan madárvilága miatt védett, természetvédelmi területté nyilvánított kis-balatoni mocsár. A kápolnapusztai bivalyrezervátum betekintést ad a korábban kihalásra ítélt, a Kárpát-medencében őshonos bivalyok életébe.

Történelem, kultúra, folklór

A vidék ősidők óta folyamatosan lakott, s ezért szinte minden történelmi korból találhatók itt emlékek. Várak, várromok, középkori templomromok, csodálatos kastélyok álmodnak a múltunkról. Felsorolásra érdemesek: a tihanyi bencés apátság, a nagyvázsonyi Kinizsi vár, a Keszthelyen található Festetics-kastély sok műemléket, látnivalót kínál. Az épségben fennmaradt balatoni tájházak is őrzik a folklórt.

Zamárdi, tájház

Gasztronómia

A balatoni konyha a tó közelségének köszönhetően gyakran halat tesz az asztalra. A leghíresebb és egyben a legízletesebb halfaj a balatoni fogassüllő, de érdemes megkóstolni a balatoni halászlét, a vörösboros birkapörköltet és a hévízi húsos batyut is! Szomjunkat a Kékkút határában csordogáló friss kékkúti ásványvízzel olthatjuk, de a vidék hangulatához hozzátartoznak a finom borok is.

Események

A Balatonon évről évre egyre több fesztivál, rendezvény gondoskodik a kellemes időtöltésről. Pezseg az élet tavasztól őszig. Szüreti fesztiválok, borhetek, borünnepek várják a borkedvelőket és a mulatozni vágyókat. Nevezetes esemény a minden év július utolsó szombatján megrendezésre kerülő balatonfüredi Anna-bál.

Remek programok várják a Balaton vendégeit nyáron a Művészetek Völgye néven ismert kulturális fesztiválon. A környékbeli lovardák és lovastanyák csikós-, vagy huszárbemutatóval szórakoztatják az érdeklődőket. Nagy népszerűségnek örvendenek a vitorlás- és Balaton-átúszó versenyek is.

a balaton

“Leszállópálya” Tihannyal a háttérben

Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp–Boglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel a Balaton-átevezést.

A legnagyobb magyar tó a népdaloktól az irodalmon át a képzőművészetig egy sor műfaj témája lett. Legismertebbek népdalok: Balaton közepe náddal van kerítve; Balatoni nádas parton három vízirózsa; Balatonnak márványkő a feneke; Balatoni hajóslegény az én szívem párja, Balatoni halászlegény vagyok én…

A magyar festők az 1850-es évektől fedezték fel a tó szépségét. Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Csók István, Egry József, Bernáth Aurél, Mikus Gyula, Brodszky Sándor, Telepy Károly, Iványi-Grünwald Béla száz Balaton-képét ismerjük. A Balaton-vidék történetét, a 19. századi társasági és társadalmi életét anekdotákkal, hiteles történetekkel Eötvös Károly írta meg 1900-ban az Utazás a Balaton körül című alapvető művében.

a balaton

Kilátás a szigligeti várból

Jókai Mór, aki mint füredi nyaralótulajdonos szerette a környéket.. Az arany ember című regényében Jókai így ír a szeszélyes balatoni időjárásról:

„Észre sem veszi a vihart, mely a zalai hegyek felől jő. Gyakran a Balaton vidékén, mikor legcsendesebb a lég, minden előjel nélkül felzúdul ez a sajátszerű orkán; a halászoknak, kik meghallják a fák zúgását a távolban, már nincs annyi idejük, hogy a zalai partra visszasiessenek; a szélcsapás egyszerre felforgatja a hullámot, s a csónakokat beragadja a Balatonba, s kihányja a túlsó partra. S néha félóra múlva már vége van a viharnak; a szélmenyasszony csak egy fordulót akart táncolni. S azután ismét csendes lesz minden.”

Bujtor István színművész az általa kitalált és megformált filmbéli (A Pogány Madonna, Hamis a baba) Ötvös Csöpi nyomozó karakterét is a Balatonra, Balatonfüredre helyezte, ahol Csöpi nyomoz és vitorlázik, mivel a színész maga is nagy kedvelője volt a tónak és a vitorlázásnak.

Még a nyár eleje van. Lehet kovácsolni a terveket, akár aktív, akár passzív pihenés a cél, mindezeket együtt kínálja a Balaton. Fényképezőgépet, napolajat és a pénztárcát otthon ne hagyják! Jó pihenést!

Hajózási lehetőség

Aki olvasni szeretne róla, annak ajánlatunk: Lóczy Lajos: Amit a Balatonról tudni kell (1992)

Egy kis zene a Balatonról

 

 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Fotók: Antalfi-Farkas Erzsébet

 

Kapcsolódó cikkünk

 

Hozzászólások