Klissza vára

Splittől 7 km-re északra fekszik. A település legkorábbi említése 852-ből való, amikor a horvát fejedelmek székhelye volt. A vár sokszor gazdát cserélt, magyarok, bosnyákok, Habsburgok, törökök és velenceiek váltották egymást.

Varázslatos tóvidék

A Plitvicei-tavak tórendszere Európa egyik legszebb természeti látványossága, egy erdős hegyek ölelte völgyben terül el. A Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km². A Nemzeti Park területe eléri a 20 000 hektárt.
Rendkívül gazdag növény-és állatvilága van: területén több védett állatfaj, medve, farkas, vidra és erdei fülesbagoly él. A Nemzeti Park 1979-től az UNESCO Világörökségi listáján is megtalálható.

A vadregényes tájat az évezredek során a területet öntöző folyók összegyűlt vize alakította ki: tavak, vízesések, zúgók, források és barlangok tarkítják. A vízesés kőzetének korát 4000 évre becsülik. A Park különleges látnivalói a karsztbarlangok.

A Krka Nemzeti Park 17 km-re található Šibeniktől. A nemzeti park a Krka folyó nagy részét foglalja magában. Számos szikla, vízesés, valamint az itteni különleges állat- és növényvilág miatt igazán érdemes a figyelemre. 18 halfajból 10 a világon egyedül csak itt található meg. 222 madár- és 18 denevérfaj színesíti a park állatvilágát. A területen már az őskorban is éltek emberek, de római és középkori épületeket is feltártak itt. Legértékesebb műemléke egy ferences kolostor, mely egy tó közepén található kis szigeten áll. A nemzeti park busszal, hajóval és gyalog is körbejárható.

Dubrovnik, az Adria gyöngye

Dubrovnik (régi nevén Ragusa) Dél-Dalmácia egyik legszebb kikötővárosa. A Világörökség részének számító óvárossal büszkélkedő város és környéke önmagában is megér egy hosszabb látogatást. A Spitben vagy Trogirban nyaralók egy csodálatos tengerparti autóúton végighaladva érhetik el, igaz, több mint 200 kilométer az út, de megéri a fáradságot.

Egy sziklazátonyon alapították a 7. században a közeli városkából menekülők. A Ragusa elnevezés a zátony nevéből alakult ki, mai neve viszont a szláv dub (tölgy) szóból eredt.
A középkorban tengeri kereskedelmi központ volt, így a Velencei Köztársaság riválisának számított. A 15. és 16. században 40 000 lakost számlált, Európa legnagyobb városai között tartották számon. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, halála után azonban a függőség inkább szövetségesi viszonnyá alakult át.

A város védőszentje Szent Balázs, akiről számos szobor készült a városban, és a legnagyobb templom is az ő nevét viseli.

Verne „Sándor Mátyás” című regénye az 1870/80-as években Ragusában játszódik. Érdekes leírásokat olvashatunk a korabeli város főutcájáról (Stradone – a 300 méter hosszú főutcán ma kávézók és üzletek sora található), rejtett városrészeiről és kikötőjéről, ahol a rejtélyes, Monte Cristo alakjához hasonló tulajdonságokkal felruházott főszereplő szövi a bosszú és a jótékonyság szálait.

A délszláv háborúban jelentős károkat szenvedett a város. Az ostrom által okozott pusztításokról megrázó kiállítás is nyílt.

Az óváros körbejárható a 13-17. század között épített, 25 méter magas és 4-6 méter vastag falakon. Eldugott utcácskák, sikátorok, meredek, hegyre ívelő utcák, lépcsősorok tagolják a várost. Az utcán, a kolostorok kerengőiben narancsfák pompáznak.

A Rektor Palota kiállításai régi bútorokat és a város történetét mutatják be. A Verne regényéből Bujtor István főszereplésével készült filmsorozatban felismerhetőek a dubrovniki helyszínek, többek között a Rektor Palota is, mely egy bankár otthonaként szerepel.

A Trsteno Arborétum a világ legrégibb arborétuma, 1492-nél korábbi. 300 fafajta van benne. 1991-ben a háborúban a 80%-a leégett.

A Dubrovniki öbölben található a 72 hektáros, fával borított Lokrum sziget, ahol a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd is kikötött, miután 1192-ben hajótörést szenvedett.

Dubrovnik legnagyobb temploma a Szűz Mária tiszteletére felszentelt katedrális, mely egy földrengésben elpusztult, 12. századi katedrális helyén épült, de a régészek 7. századi templom maradványait is megtalálták.

A 14. századból való a Szent Klára-templom, az Európában a második legrégibb zsinagóga (a Spanyolországból száműzött zsidók építették), a ferences kolostor és templom, valamint a Domonkos-kolostor és templom.

George Bernard Shaw 1929-es látogatásakor állítólag azt mondta: „Ha látni akarod a földi paradicsomot, gyere el Dubrovnikba”.

Solta szigete

A dalmát szigetvilág szigetei közül kevésbé ismertnek számít Šolta. Splitből indulnak hajók a mindössze 1675 lakosú szigetre, mely Brac szigetétől nem messze, nyugatra helyezkedik el.
Szép fekvésű öblei, tengerpartja és mediterrán növényzete miatt nyáron ideális nyaralóhely a kevésbé aktív pihenés kedvelőinek. A tavaszi hónapokban erre járók azonban inkább Brac vagy Hvar szigetét keressék fel, mivel áprilisi látogatásunk alkalmával meglehetősen kihalt látvány fogadott minket, ritkán járó tömegközlekedéssel. Elsősorban a természeti szépségek dominálnak, látnivaló viszonylag kevés akad a szigeten, a kikapcsolódás viszont biztosított.

További képek:

{gallery}horvat2{/gallery}

Weninger Nóra

Hozzászólások