Több éve elmúlt már, mikor is olyan jó helyet találtam a karácsonyfa-díszeknek, hogy évekig nem kerültek elő. Akkor szorult helyzetemben, életemben először sütöttem mézeskalácsot, hogy valamelyest tompítsak Zember rosszalló tekintetén. Ő a felelőse ugyanis a karácsonyfa feldíszítésének, mert akkor én már nagy sürgés-forgásban vagyok a konyhában.

fitoica5

Na, szóval, akkor úgy gondoltam, csak azért is legyenek díszek a fán, igaz, nem a csili-vili gömbök, a jégcsap alakú égők, mert azok a Bermuda háromszögnek estek áldozatául. (Férjuram elég gyakran emlegeti a Bermudát, ha valami eltűnik nálunk. És hajaj, egyre több minden eltűnik!)

Mindezt csak bevezetőnek szántam, magyarázatnak arra, miért is vált szokásommá és elengedhetetlenné a mézeskalács sütése. Ma már megvannak az elveszett karácsonyfadíszek is, ám semmiért ki nem hagynám ezt az élményt! Mert kérem szépen, ez alkotás! Úgy is mondhatnám, hogy művészet. Pont ugyanaz a sürgető, kicsit feszült érzés hatalmasodik el rajtam karácsony közeledtével, mint mikor muszáj megírnom valamit.

Nos! Már éppen itt az ideje a sütésnek. Megvásároltuk a mézet, finom aranysárga akácméz várakozik a polcon. Sorakoznak a mézeskalács fűszeres zacskók. Ezt készen vásárolom, nekünk bevált. Liszt, cukor, tojás, margarin mindig akad itthon. Az a jó, hogy szakaszosan lehet a munkát elvégezni, napokra beosztva. Az én jól bevált receptemet írom most le. Valahonnan kaptam, vagy találtam a neten, már nem tudom. Tény, hogy többféle receptet kipróbáltam az évek során, de családom tagjai, és főleg unokáim ezt szeretik a legjobban. Ez nem az a puha mézes változat. Sütés után kemény, szép sima a teteje, és nagyon jól ki lehet díszíteni. Karácsonyfadísznek kiváló, és ropogtatni sem utolsó dolog. Én annyit készítek, hogy szinte egész évben rájárnak a kicsik (ha jól el tudom dugni magunk elől).

Szóval a recept, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek:

Hozzávalók:
25 dkg cukor
25 dkg margarin
50 dkg méz
Ezeket egy lábasban összemelegítem. Nem forralom fel, csak legyen jó meleg, folyós.

1 kg lisztet, 2 mézeskalács-fűszerkeverékkel, 2 kk szódabikarbónával, 2 tojással, és a kihűlt masszával összegyúrom.  Nagy adag lesz, én ennek is a többszörösét készítem.
Erre a napra nem is jut több tennivaló, mert a masszát beteszem a hűtőbe és egy egész napig állni hagyom.

A következő reggel frissen ébredve (két kávé után), kezdődik a nagy munka, a sütés!
Úgy szoktam, hogy kiveszek egy jó maréknyi adagot a hűtőből, a többit ott hagyom.
Gyúródeszkán vékonyra nyújtom, és a kedvenc formákkal kiszaggatom. Sütőpapírral kibélelt tepsi(k)be helyezem őket szép sorjában. Jobb, ha van segítségünk, pláne, ha ilyen ügyes kezű kis unokák sürgölődnek körülöttünk!

mezes_fito1

Ilyenkor sütés előtt már kiélhetjük a kreativitásunkat, díszíthetünk kedvünkre! Diót, zizit, mákot, színes cukorkákat tehetünk rá, nagyon jól mutat. Én legtöbbször a tetejüket tojással megkenem, és zsupsz a sütőbe! 180 fokon, 5-6 perc alatt elkészülnek. Így néznek ki:

mezes_fito2

Ha minden begyúrt anyag már kisült, akkor ismét pihenőre veszem a dolgot. A harmadik művelethez hangulat kell! Karácsonyig megjön az is. Ha egyszer hozzákezdek a díszítő hadművelethez, akkor képes vagyok egyfolytában éjfélig is „alkotni”. Ezt szeretem a legjobban!

Ehhez tojásfehérje és porcukor kell. Egy fehérjét elkezdek kavargatni(nem felverni, csak főzőkanállal szép, nyugodtan, egy irányba, körben) és adagolom hozzá a porcukrot. Meglepően sokat felvesz. Keverem, keverem, adagolom, adagolom mindaddig, amíg olyan állagú nem lesz, hogy a kanalat kiemelve belőle fonalat képez a massza. Na, ekkor jó! Előkapok egy kisméretű nejlonzacskót, belekanalazok annyit, hogy bekötve marokba tudjam fogni, kiharapok az egyik csücskéből egy picike darabkát, épp csak annyit, hogy vékony szálban tudjam nyomni belőle a fehér csíkot. Kényelmesen elhelyezkedem az asztalnál, és jöhet az alkotás!

Bal kézben a díszítésre szánt alak, jobb kezemben a zacskó és kedvemre díszítek. Ha megtelt a mellettem lévő gyúródeszka késztermékkel, akkor beviszem a szobába, ott már az asztal fehér abrosszal takarva várja a száradni akaró gyönyörűségeket. Másnapra a díszítés száraz, ilyenkor gyorsan el kell csomagolni mindet, és megfogadni, hogy csak karácsonykor vesszük elő! Különben kezdhetjük a munkát elölről! Az enyéim ilyenek:

mezes_fito3

S ha még mindig van kedvünk, időnk és energiánk, ugyanebből a tésztából készíthetünk mézeskalács házikót is. Ennek elkészítésében csak a képzeletünk szab határt. Nekem most ilyen sikerült:

mezes_fito4

Mindenkinek békés, boldog karácsonyt kívánok!
Tóthné Filus Ica

Hozzászólások