,,Az igazi csoda a barátság, valódi, emberközeli kapcsolat, amikor csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő. (Müller Péter)

Vajon Erika életében mennyire fontos a barátság? Milyen családi háttér volt a védőbástyája? Van-e megosztani való gyermekkori élménye? Tud-e olyan dologról mesélni nekünk, amelyről még soha nem nyilatkozott? Ezekről faggatom a közkedvelt költőnőt.

perika01

Müller Péternek igaza van: ám a csodát, a valódi barátságot nehéz megtalálni. Ez mindig így volt, de a jelenlegi rohanó világ, a mai élettempó egyre kevesebb alkalmat ad a kapcsolatok fenntartására. A barátságok csak akkor maradnak meg, ha ápoljuk őket s odafigyelünk egymásra, máskülönben úgy járunk, mint az öntözetlen virágok, melyek lassanként elszáradnak. Az emberek zárkózottabbak lettek. Einstein jóslata sajnos beteljesülni látszik: „Attól a naptól félek, amikor a technológia meg fogja haladni az emberi kapcsolatokat”. Ettől tartok én is.

Az életre szóló barátságok – tapasztalataim szerint – gyakran már gyermekkorban megköttetnek, de az életkor előrehaladásával – gondolom, hogy nem kell megmagyarázni, hogy miért – sajnos csökken a barátok száma. Így vagyok vele én is, de néhány „igazi” barátom ma is van még. Igyekszem megbecsülni őket. Szarvason születtem, de életem első felében sokat költözködtem. Az ország több részén éltem már. Családi hátterem igencsak labilis volt. A harminc évvel ezelőtt kötött házasságom hozta a stabilitást. A férjemnek köszönhetem, hogy túléltem egyetlen fiam halálát és azt, hogy még élek. Általa kerültem Békéscsabára, és azóta is ebben a kedves városban lakom.

perika7

Gyerekek között

Milyen iskolát végeztél? Mi volt a polgári foglalkozásod?

Érettségi után felsőfokú óvónőképzőt végeztem, tehát óvónői képzettségem van. Negyven éves koromig aktív óvó néni voltam, amire ma is nagyon büszke vagyok. Tisztelem a pályájukat hivatásnak tekintő óvónőket, hiszen (már nem emlékszem, hogy kitől származik a mondat, de igaz) „az óvónő univerzális zseni, akinek szinte mindenhez értenie kell”.

Nyugdíjba vonulásod után hallottad meg a hárfa zenéjét vagy már korábban is írtál verseket?

Már gyermekkoromtól kezdve mondogattam majd írogattam verseket, de senki nem figyelt fel rám. Minden napomról naplót vezettem, de az iskolai ötös fogalmazásokon kívül más irodalommal kapcsolatos sikerélményem nem volt. Később könyvmoly lettem, talán annak köszönhetem, hogy humán érdeklődési köröm a körülmények ellenére megmaradt. Ezeknek a tényeknek az ismeretében biztosan kiderül, hogy miért kerültem oly későn „rivaldafénybe”. Végigjártam az összes lépcsőfokot.

perika2

Könyvbemutató, dedikálás Békéscsabán

Szeretném, ha felsorolnád a könyveid megjelenésének idejét és címét.

Először „fizetős” antológiákban, irodalmi folyóiratokban jelentek meg a verseim. Ezeket 11 önálló kötet követte.

Önálló köteteim:
•    Mindörökké mosoly – versek (Accordia Kiadó, 2005)
•    Verselhetek (Móra Kiadó 2007, 2008)
•    Szeretőim a szavak – új versek (Accordia Kiadó, 2009)
•    A nyakatekert zsiráf – gyerekzetek (Magánkiadás, 2010)
•    Túlhordott ölelés – Irodalmi Rádió – net kötet (2010)
•    Csupa csiga – gyerekzetek (Timp Kiadó, 2011)
•    Zabfalók – gyerekzetek (AB-ART Kiadó 2012)
•    Másodvirágzás (AB-ART Kiadó 2013)
•    BoldogságBolt – gyerekzetek (AB-ART Kiadó 2014)
•    Színházikó – gyerekzetek (AB-ART Kiadó 2014)
•    Autóparádé – leporello (AB-ART Kiadó 2014)

Megzenésített verseim: Két gyermekversem hallható a Palinta Társulat Három holló CD-jén (2009), ezt követi két önálló CD tizenkét-tizenkét verssel: az Esőtánc (2010) Dafna & Avraham Ben-Yakov s a Szélforgó (2012) Antovszki Tamás zenésítésében, előadásában. Kiadás előtt áll A rekedt kakas című CD, amelynek gyerekzeteit Hevesi Imre előadásában hallhatjuk.

perika9

Ünnepi Könyvhét – Gyerekek között

Hogyan jöttek a gyermekversek?

Először „csak” felnőtteknek szóló verseket írtam, majd a fiam halála, azaz 1997 után fordultam újra a gyerekek felé, az általam gyerekzeteknek nevezett versekkel abban reménykedve, hogy legalább mások gyermekeinek örömet szerzek.

Erikám, úgy látom, hogy szinte minden rendezvényen, legyen az távol vagy közel, részt veszel. Kedves párod, hogyan fogadja a távollétedet?

A férjem eleinte nem szerette, hogy „kiadom magam”, de ma már igencsak büszke rám, és mivel jogosítványom nincs, minden író-olvasó találkozóra, gyermekműsorra ő visz el, segíti a munkámat.

perika3

Könyvbemutató Budapesten, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

Békéscsabán milyen kulturális élet folyik?

Békéscsaba kulturális élete példamutató. Szinte az egész ország a Kolbászfesztivál által ismerte meg a várost, de nincs olyan hét, hogy valamilyen rangos kulturális program ne lenne nálunk. A teljesség igénye nélkül: van négy kórusunk, két szimfonikus zenekarunk, két rádióadónk, színi tanodánk, szabadegyetemünk és városi televíziónk. Itt található a Munkácsy Múzeum és az Emlékház, valamint a Meseház. Békéscsabán tevékenykedik a Bárka szerkesztősége. Gyakorta rendez író-olvasó találkozókat a Körös Irodalmi Társaság és havonta ismétlődnek a Békéscsabai Irodalmi Esték. A most újjáépített főtéren ingyenes kulturális programok várják az érdeklődőket: nyáron Városházi Esték, ősszel a Zenit és sorolhatnám még tovább.

perika13

Bárka-est, Békéscsaba

Mivel a Polgármesteri hivatal dolgozója voltál, így tudnak arról, hogy van egy kiváló tollú költőjük.

Kilenc évig dolgoztam a Polgármesteri Hivatal oktatási osztályán úgy, hogy a közvetlen munkatársaim sem tudták, hogy verseket írok. Amióta nyílttá vált a titok, azóta velem együtt örülnek a sikereimnek.

Bizonyára lokálpatrióta vagy, mert láttam a honlapodon, hogy a városotok lapjának is helyet szorítottál. Avagy más kötődés miatt van fent az újság?

Ha a Mérleg újságra gondolsz, akkor ebben a kéthetenként megjelenő békéscsabai lapban – szintúgy, mint a Békés Megyei Hírlapban rendszeresen hírt adnak a város, illetve a megyei eseményekről, így velem is számos alkalommal készítettek riportot.

perika11

Torony-találkozó Nyíregyházán

Irodalmi munkásságodért milyen elismeréseket kaptál eddig?

Irodalmi munkásságom kezdetén (pályázatok által) több amatőr irodalmi díjat nyertem. Először harmadik, majd második, azután első helyezéseket értem el. Elég sok oklevelem van. Igazi, szakmai elismerést tavaly, tehát 2013-ban a Másodvirágzás könyvemért kaptam a Körös Irodalmi Társaságtól. 2014. október 10-én pedig a gyermekirodalomban végzett tevékenységemért, verseimért a Békés Megyei VOSZ irodalmi Príma díjjal lepett meg.

perika6

Az Irodalmi Príma-díj átvétele

Mióta vagy a 7torony tagja? Kérlek, mesélj az ott született barátságokról!

Serfőző Attilával a miskolci Irodalmi Rádió alkotótáborában ismerkedtem meg. Sokat beszélgettünk. Ő szervezett be a „Toronyba”, ahol azóta is lakom, bár mostanában ritkán lépek ki a toronyszobámból, ugyanis regényt írok és félrevonultam egy kicsit.
A barátságról a riport elején beszéltem. Meggyőződésem, hogy az interaktív ismeretségek inkább szimpátia alapján kötődnek, az igazi barátságok kialakulásához személyes találkozásokra és próbatételekre van szükség.

Milyen álmaid, vágyaid vannak még, amelyeket szeretnél valóra váltani?

Földön járó, ám gondolatban szárnyalni képes emberke vagyok. Sohasem gondoltam, hogy Príma díjas költő leszek. Kell-e ennél több? – Igen! – Halálom előtt szeretnék megírni egy regényt, és ameddig egészségi állapotom engedi, folytatni fogom a missziót: a versek megszerettetését.

perika14

Erikám! Nagyon szépen köszönöm az interjút. A magam és a szerkesztőségünk nevében kívánok neked erőt, egészséget, töretlen alkotókedvet. Kívánom, hogy minden álmod és vágyad váljon valóra. És szívből gratulálok a most kapott Príma díjhoz.

Én is köszönöm szépen a jó kívánságokat!

Másodvirágzás

Esőért sóhajt a délután
akácok haldokolnak
¬– másodvirágzásuk
öncsalás csupán –
így lobbanunk el
mi is mind a ketten;
nem érlel, csak
aszállyal sújt a nyár,
árnyékká olvad
a fény is lassan bennem,
de szárnyalok talán még
didergő katicabogár…

Mégis nyílik…

Mielőtt elrepednek felhők,
sátrat ponyvázok föléd
s bolygó-távolból vigyázom
képzelt házad küszöbét,

óvnálak: ronggyá ne ázzon
ruhád, sarud, mosolyod,
ne rémítsen villámlás,
s ne fázz, mikor jég kopog,

remélj fényt, még akkor is,
ha alkonyt lehel a világ;
bár e ködben láthatatlan,
mégis nyílik a virág.

Pónifoci

Panni csikópónijának
sajnos nincsen párja,
legelészik kinn a fűben,
de társ nélkül árva.

Bámulja a madarakat,
pillangókat kerget:
– Jöhetne már a kisgazdám,
hogy tegyen rám nyerget! –

Panni most jár iskolába,
rengeteg a tantárgy,
s hogy ne unja magát lova,
vesz neki egy labdát.

A kis paci nyargalászik,
kergeti a gömböt,
addig rúgja a nagy focit,
amíg nem kap görcsöt.

Banánház

Sárga banánokból
építettem házat.
Zöld levélszárakból
tekertem a vázat.
Olyan lett a lakás,
akár a palota.
Makit, a kismajmot
költöztettem oda.
Maki a kényelmet
azonnal megszokta,
ám a finom banán
étvágyát meghozta.
Megette a házat,
ízlett neki nagyon.
Így lett Maki megint
hajléktalan majom.

Csigagyógyásznál

Vízi Gizi csinos csiga,
hibátlan a háza,
hét határnyi pocsolyában
nincs szebb csiga nála.

Jó humorú, szorgos, szerény,
s nagyon vág az esze,
nemrégiben jegyezte el
imádója Ede.

Partra mászik a menyasszony,
napozik egy kövön,
olyan szépen csillog bőre,
ránézni is öröm.

Bámulja a csiga magát,
megpillantja hátát,
s jaj, mit lát a víztükörben:
lyuk csúfítja házát.

Elcsigázva szipog szegény
– Kellene egy doktor! –
Szerencsére éppen rendel
Csigagyógyász Csongor.

Várni kell a rendelőben,
sorszámot kell húzni,
megfejt néhány keresztrejtvényt,
mire be tud csúszni.

Megvizsgálja őt a doktor,
mikroszkóppal lesi.
– Mészhiányos sajnos háza! – ¬¬
mondja Csongor neki.

Patikába siet Gizi,
táskájában recept,
kálciumport kell szednie
kockacukor helyett.

Keserű a gyógyszer kicsit,
de ez most nem fontos.
– Napról-napra forrad a lyuk! –
biztatja az orvos.

Gyúrhatják a csigatésztát,
ügyes csigalányok,
ha ott leszek, három nap csak
csigatáncot járok!

Nagy L. Éva

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

Hozzászólások