Könyvajánló hónapról-hónapra – Iván Péter hangoskönyv-szerkesztő novemberi könyvajánlója. Elbeszélők a Novecento utcából – Moravia, Buzzati, Calvino. A Novecento, azaz a 20. század olasz irodalmárainak mindennapi kenyere volt a novella.

konyvajanlo

Gyakran regényírás helyett is a kisepikai formákat részesítették előnyben, és a lehető legnagyobb műgonddal csiszolgatták a kis terjedelmű szövegeket. Így nem csoda, hogy irodalmi eseményszámba ment, ha egy-egy neves író új elbeszélés-gyűjteménnyel jelentkezett. Ezen a héten kolumnistánk az Európa Zsebkönyvek három válogatáskötetébe lapozott bele.

Alberto Moravia: Gyilkosság a teniszklubban

Alberto Moravia (1907-1990) korai elbeszéléseinek legjavát 1952-ben „Racconti” címmel két vaskos kötetben adta közre, a gyűjtemény pedig ugyanabban az évben a legmagasabb olasz irodalmi elismerést, a Strega-díjat is elnyerte. A „Gyilkosság a teniszklubban” ebből a bőséges termésből válogat. Szerencsés a címválasztás, jól mutatja, mi foglalkoztatta a szerzőt leginkább hosszú irodalmi ténykedése során.

A bűn, a deviancia, a normától való elhajlás minden novellában főszerepet kap, néha csupán apró hazugságok, szélhámosság, érzéketlen bánásmód formájában, de az ártó szándék, a vérszomj is gyakran uralja a történeteket. Feloldozás, bűnhődés viszont sosincs, az elbeszélő mindig egy olyan ponton fejezi be szövegeit, ahonnan lefelé és felfelé is vezethet út. Moravia otthonosan mozog hősei, az unatkozó nagypolgárok, elszegényedett márkinők, kisvállalkozók, prostituáltak és félszeg egyetemisták római közegében. Önmarcangoló vagy éppenséggel fellengzős karakterei, nyegle dialógusai már az olasz mozi nagy pillanatait idézik.

Az 1927-ben született címadó novella mélyen elgondolkodtatja az olvasót. Napjainkban az Európai Unión belül Olaszországban folyik a legtöbb eljárás olyan fiatal férfiak ellen, akik készakarva leitatott, bedrogozott vagy más módon védekezésképtelenné tett embertársukat csoportosan megkínozták, megerőszakolták vagy meggyilkolták. Van, ami száz év alatt sem változik…

Dino Buzzati: Hajtóvadászat öregekre

Dino Buzzati (1906- 1972) olvasmányos novelláiban különös, baljós, időnként természetfölötti elemekkel játszik, de írásai sosem teremtenek új világokat. A korabeli Milánó utcáin, lakásaiban átlagemberek sürögnek-forognak, csak körülményeik, állapotuk vesz váratlan fordulatot menet közben: a feleség szárnyat növeszt, a gyerektársaságba keveredett városlakót egy játéknyíl sebez halálra, a szerelmes férfi csalfa kedvese tenyeréből eszi a mérget.

A Szerző idejében még újdonságnak számító műanyag holmikról pedig kiderül, hogy váratlan, álnok térfogatváltozásra képesek. A gondolatébresztő szövegekben a magyar olvasó nem ritkán némi Örkényes zamatot is felfedezhet.

Buzzatit műveiben elsősorban az idő múlása foglalkoztatja, s az időnek az emberekre gyakorolt járulékos hatásai: a létharc, a fogyatkozó élet, a növekvő távolságok, az elmúlás. „Hét emelet” című mesternovellájának ördögien alamuszi fondorlatai által kiváltott döbbenetünk, s általában a levegőtlenség, kiúttalanság érzete sokáig bennünk ragad. Buzzatit tanácsos nyitott ablaknál olvasni.

Italo Calvino: A Hold-leányok

Ez az apró termetű, tipikusan mediterrán fizimiskájú emberke a második világháború utáni olasz irodalom ezermestere, mindenese, gondnoka volt. A mai napig sok írótársa próbálja utánozni, de ez lehetetlenség. Calvino (1923-1985) zavarba ejtően okos, játékos, kreatív irodalmi polihisztor, akinek különleges logikai attrakcióit csak csodálni, élvezni lehet, utána csinálni nem.

„A Hold-leányok” gazdag rálátást nyújt az életműre: közread egy szakajtónyit a Calvino partizán-élményeiből táplálkozó neorealista elbeszélésekből, közli a nagyvárosba szakadt erdőkerülő, Marcovaldo kalandjainak legjavát. A szerző tudományos-fantasztikus szövegkísérleteiből is mutat néhányat, a kötetzáró „Monte Christo grófja” pedig már a matematikai narratíva egyik legeredetibb példánya.

Alakjai iránti végtelen szimpátiája, mítoszteremtő képessége és bűvös-varázsos prózája segítségével Calvino valóban képes olvasóját egy másik dimenzióba, egy alternatív és nagyon élhető valóságba átemelni.

Pedig kortársaihoz hasonlóan ő is egy várható atomháború árnyékában élte mindennapjait, s a rohamtempóban iparosodó Olaszország aggasztó jelenségei is rossz érzésekkel töltötték el, ezeknek ad hangot a kötet két kisregényében. A városra telepedő szmogfelhő és a periférián élő kisemberek életterét elborító apró hangyák egyetemes szimbólumai a megfogalmazhatatlan, folyton jelen való nyugtalanságnak, ami a mai olvasóban talán ugyanúgy, ha nem erősebben ott rezonál, mint a múlt.

Iván Péter – Könyvajánló hónapról-hónapra – Elbeszélők a Novecento utcából – Moravia, Buzzati, Calvino – ’23. november

 

Forrás

Hasonló cikkeink