Klotz Mária neve sokak számára ismerősen cseng, hiszen gyakorló és elméleti pedagógiai tevékenysége mellett újságíróként, lapszerkesztőként jegyzi a média világa. Az irodalomban pedig folyamatos minőségi jelenlétével magára vonja az olvasók figyelmét. Műveiben az ihlet ölelkezik a mesterségbeli tudással, az átélt világ és a képzelet rendjével. Így válnak írásai – az ő szavaival élve – a „lelki virágzás” élményévé.

klotz maria

Újságírói pályafutásod mellett szépírói munkáid is ismertek. Hogyan kezdődött írói, költői tevékenységed?

Amióta megtanultam a betűvetést, azóta írok. Természetesen nem komoly dolgokra gondolok, hanem feljegyzésekre, naplóírásra, vázlatokra, firkákra. Később ezekben már felbukkant egy-egy rím, vershez hasonló közlés. Általános iskolában remek magyartanárom volt, aki felfigyelt fogalmazásaimra, és mindig az osztály előtt felolvasta azokat. Nagyon jólesett, és motivációt, biztatást adott a továbbiakhoz.

Először az íróasztalfiókomban tartogattam a verseimet, prózáimat, mert nem bíztam abban, hogy másokat is érdekel. Az újságírás nagy lendületet adott, mert cikkeim, interjúim másoknak is tetszettek. Ezért bátorságot éreztem ahhoz, hogy az olvasóknak is megmutassam irodalmi merengéseimet, és jelentkezzem néhány irodalmi közösségbe. Ezekben találtam igazán magamra.

Prózai és verses formában egyaránt megszólalsz. Vers vagy próza? Mi volt előbb? Melyik közlési forma áll hozzád közelebb?

Mindkettő nagyon közel áll hozzám. A prózai műfajokban sokrétűbben ki tudom fejezni magam, gördülékenyebben ömlenek belőlem a szavak. Ott nem annyira kell figyelni a kötöttségekre, csak néhány műfaji szabály betartására. A terjedelem sem köti meg a kezemet, szabadon szárnyalhatok. A versek írása során a rövidség és a tömörítés miatt jobban kell érvényesülnie egy-egy verstani jellegzetességnek. Gondolok itt rímekre, szóképekre, ismétlésekre, jelzős szerkezetekre stb., viszont elvontabban, szabadabban lehet szárnyalni. Kedvelem a szabadversben való alkotást is, de nálam mindenben fellelhető azért egyfajta formai rend. Egyszóval mindkettőt szeretem. Verset talán többször írok, de prózai műfajokban is kifejezem magam.

klotz maria

Költeményeid különféle hangulatok, érzelmek, gondolatok kifejezői. Játék is nyelvünk eszközeivel, gazdag képalkotással fűszerezve. Számtalan témát megénekelsz. Említs néhányat!

Érzelmek, gondolatok, hangulatok, impulzusok nélkül nem érdemes írni, mert nem lesz hatásos, ütős. Kell egyfajta motivált háttér, egy bizonyos lelki töltöttség, irodalmi affinitás ahhoz, hogy kijöjjenek az emberből a gondolatok. Befogadónak kell lenni a különféle külső hatásokra, és mindig nyitott szemmel kell járni a világban.

Cél az, hogy meglássuk a Teremtő által alkotott szépségeket, hogy aztán ezeket lelkünkbe engedve valamilyen formában újra megjelenjenek vers vagy próza formájában. Ez egy adok-kapok folyamat, hozzáadva persze az alkotó adottságaival, belső rendjével, világképével.

A magyar nyelv igen sokrétű, szerteágazó, rendkívül gazdag tárházzal rendelkezik. Élvezet szavaival „játszani”, egymás mellé helyezni, örülni, hogy kijön belőle valamilyen szóvirág, szókép, rímekkel tűzdelt mondanivaló. Témából nincs hiány, csak fel kell emelni, ezért a lelki kitárulkozás sem marad el.

Leggyakrabban az emberrel kapcsolatos érzelmekről, hatásokról írok. De fellelhetőek a természettel kapcsolatos észrevételeim, felfedezéseim is írásaimban. Szeretek gyermekkorom élményeiről merengeni, de fontos számomra a léttel, a körülöttünk levő világgal kapcsolatos gondolatvilág is. Minden érdekel, ami az életemmel kapcsolatos, ami meghatározza a napjaimat.

A festői szépségű sváb községben, Pilisszentivánon élsz. Gondolom, ez a varázslatos táj mindmáig hat a költészetedre?

Igen, Pilisszentivánon nőttem fel, és családommal jelenleg is itt élek. Valóban csodálatos település, egyfajta ékszerdoboz a Budai-hegyek lábánál. Európa Diplomás Terület, a pilisi len otthona. Már gyermekkoromban is sokat kirándultunk szüleimmel a természetben, megmásztuk a Zsíros-hegyet, a Nagyszénást, sétáltunk a Slötyihez (bányató) és a Jági-tóhoz. Ezek az élmények nyilván megmaradtak bennem, és az írásaimra is hatnak, bennük is fellelhetők.

Nincs csodálatosabb, mint amikor reggel kinézek az ablakon, és látom az átalakuló természetet, érzem a körülöttem levő világ csodáit. Ezekből szemezgetek, és azokat igyekszem gyöngyökké fűzni. Jó alkotási terület is, mert nyugalom, csend van. Mindezek mellett – ha nyüzsgésre vágyom – fél óra alatt a fővárosban lehetek.

Mit jelent számodra az írás? Belső kényszer? Az önkifejezés eszköze?

Az írás mindennapjaim részévé vált. Amióta ráéreztem hatékony varázsára, azóta egyfajta belső kényszert is érzek, hogy a bennem feltornyosult szikrák kitörjenek. Bármilyen hatás ér, kibuggyan belőlem. Kiírom magamból minden gondomat, bajomat, fájdalmamat, de ugyanígy örömömet, boldogságomat, pozitív élményemet, emelkedett állapotomat is. Egyfajta lelki terápia számomra. Igen, az önkifejezés eszköze lett, hiszen néha hiába fogalmazok megadott témákra, zenére, képre, szavakra, mégis magamat adom, saját bensőm fejeződik ki a sorok mögött.

Imádom ezt az alkotási folyamatot, mert lelki virágzást okoz. Sok-sok léleksziromból merítkezem, de a végére összeáll a lelki virágcsokor, amelyet vagy befogad az olvasó, vagy nem. Igyekszem a lélekre hatni, hiszen akkor éri el célját egy-egy vers vagy próza. Általában este írok, a frissen írt darabjaimat még egy éjszakára félreteszem és általában még reggel lelket lehelek beléjük.

Úgy tudom, prózáidban a gyermekkori élmények is megelevenednek, de főként a német nemzetiségi lét problémáit mutatod be. Ez utóbbi téma egyfajta identitásbeli kötődés, elkötelezettség?

Német nemzetiségi származású vagyok, ezért a nemzetiségi lét, szokások, hagyományok, gyermekkoromban megélt élmények gyakran jelennek meg verses és prózai írásaimban. Német nyelven is alkotok, mert fontosnak tartom, hogy ezeket a témákat így fejezzem ki. Kettős identitásúnak vallom magam: német gyökerekkel rendelkezem, de ugyanúgy magyarnak is érzem magam. Mindkét kultúrát – magyarországi német és magyar – magaménak vallom, ezek alapján neveltem gyermekeimet, és így is élek. Úgy gondolom, ettől a kettősségtől csak gazdagabb lettem. Büszke vagyok mindkettőre.

klotz maria

Számos helyen publikálsz, könyveid jelentek meg, antológiák jegyzik neved. Hol találkozhatnak az olvasók írásaiddal?

Első önálló verses- és prózakötetem a Litera-Túra Művészeti Kiadó gondozásában jelent meg, Fent és lent címmel (2018). A könyv eddig három kiadást élt meg. Az Irodalmi Rádió által kiadott következő könyvem az Apeva-cserepek címet viseli (2019). A huszonkét témára felfűzött apevák olvasása nem folyamatosan ajánlott, hanem csupán egyet-egyet kiemelve érdemes elmélázni a tartalmukon.

A Litera-Túra Kiadó gondozásában látott napvilágot a Szerelmes napló című verseskötetem (2019). Miért éppen a szerelemről szólnak ezek a lírai villanások? Ennek oka maga a szerelem érzése, amely időnként a mennyekben szárnyal, néha szúrós fájdalmat okoz. A könyv második kiadását a Kalamáris Kiadó látta el (2020).

Legújabb verseskötetem, Évszakfüzér címmel, az Irodalmi Rádió gondozásában jelent meg 2020 júliusában. A kiadvány érdekessége, hogy miután több versem adott zene hatására született, ezért a dalok mellé QR-kódot helyeztek el a szerkesztők, így a mobiltelefonos QR-kód olvasóval rendelkező olvasók meg tudják egy kattintással nyitni a dalt a YouTube-on.

A napokban tártam a kedves olvasó elé az Adventi nyitogató (Texte um den Adventskranz) című magyar és német verseket, prózákat tartalmazó kötetemet. Hogy miért foglaltam csokorba adventi írásaimat? Miért nyitogatom az adventi ablakokat? Ez a négyhetes időszak a leginkább érzelmekkel telített, varázzsal, misztikummal, csodával megáldott.

Ezért ezeket a várakozással, készülődéssel átitatott napokat szeretném az olvasó számára még inkább örömtelivé tenni, még inkább lelki impulzusokkal ellátni. Ebben a vírusos időszakban van leginkább szükségünk feltöltődésre, megerősödésre. Ezért minden napra ajánlok egy kis bevezető merengést, egy-két adventtel, karácsonnyal, téllel, gyermekkori élményekkel kapcsolatos szívmelengető verset, prózát magyarul és németül.

Ha csak egy kicsit is hozzájárulhatok ahhoz, hogy barangolásunk során lelki csillagjaink ragyogjanak, akkor már megérte, hogy közösen nyitogassuk az adventi napok ablakait. Kapcsoljuk be a szeretetfényeket, beáradnak azok az ablakokon, megérintik bensőnket!

Tagja vagy több irodalmi csoportnak. Számtalan díj, elismerés jelzi sikereid. Beszélj ezekről is, kérlek!

Igen, tagja vagyok a Verslista, Litera-Túra, Kalamáris, MANE, Irodalmi Rádió, Cserhát Művész Társaság, Pegazus irodalmi köröknek, amelyek egyfajta rendszerességre szoktatnak. Pályázatokat írnak ki, amelyeken indulok, másrészt körükben alkotótársakra találtam, akikkel egy hajóban evezünk és közös az örömünk. A közös programok, irodalmi táborok, találkozók mind terei a közös irodalmi kirándulásoknak. A rendszeres írás fegyelmezettséget, magabiztosságot ad és természetesen sikerélményt.

Az idei évben is számos antológiában kaptam helyet, melyek a következők. Sodrásban 2020, Angyalhangok, Színes szőnyegen lépdel az ősz, Életünk és ihletünk a Covid-19 idején, Kopogtatók visszajöttek – Pegazus könyvek antológia 2020, Lélekhúr antológia 2019, Délibáb antológia 2020, Mi, svábok, Képzeld el folyóirat (Verslista), Új verőfény (MANE), 20 éves a Verslista, Szóhalászok. A Verslista 20. évfordulóján nagy meglepetés ért, ugyanis Kortárs Magyar Irodalomért Díjban részesültem.

A magyar mellett német nyelven is forgatod a tollat. Német szakos középiskolai tanár lévén ez egyrészt adódik végzettségedből, másrészt gyökereidből. Melyek azok a családi kötődések, hagyományok, amelyek meghatározzák identitásod?

Maga a német nyelv ad egyfajta kötődést, identitást a német kisebbséghez. Igaz nem a Hochdeutsch, hanem az otthon tanult nyelvjárás, amelyet sajnos már nagyon ritkán tudok „használni”, mert a fiatalabb generáció már nem beszéli. Még mi határozza meg kötődésemet? Az egész életem, neveltetésem. Szüleimtől – főleg az édesanyámtól – tartást, hitet, szorgalmat tanultam.

Mindig azt mondta: mindegy, hogy mit csinálok, de azt a tehetségem legjavával és szorgalommal végezzem. Ennek próbálok megfelelni mind a hivatásomban, mind pedig az emberi kapcsolataimban. Természetesen az átélt szokások, hagyományok, a gyermekkori élmények is tükröződnek mostani életemben is. A hit szintén nagy szerepet játszik, ugyanis a katolikus keresztény vallásra neveltek. Ezekből az életmozaikokból rakódnak össze a létemet meghatározó irányok, vonulatok, utak.

klotz maria

Hol jelennek meg német nyelvű írásaid?

A Neue Zeitungban és annak irodalmi betétlapjában, a Signale-ban. Valamint a Deutscher Kalender-ben jelennek meg publikációim, verseim, prózáim német nyelven.

Klotz Miklós költő bátyád életművét is feldolgoztad. Megtudhatnánk többet erről a kötetről, a kiadás körülményeiről?

Az első könyvem a Claus Klotz und seine Dichtung címet viseli. Ebben a fiatalon elhunyt magyarországi német költő és kisebbségi politikus bátyám életének és irodalmi munkásságának állítok emléket. A kiadvány első részében életrajzi motívumok szerepelnek, ezáltal komoly kutatómunkát folytattam őseim, gyökereim életéről, tevékenységéről. A második részben írásait elemzem, természetesen a saját, elfogult „testvéri” szemszögből. Nagy örömmel tölt el, hogy a könyvet a nemzetiségi gimnáziumok is használják az irodalmi tanítás során kiegészítő anyag gyanánt.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben végzett pedagógiai tevékenységed kapcsolódik-e az alkotómunkához?

A köznevelés minden oktatási formájában tanítottam már, majd huszonhét évet dolgoztam német referensként, szakértőként, szaktanácsadóként az oktatási tárca mindenkori háttérintézményében. Igaz, a nevük gyakran változott (OKSZI, KÁOKSZI, OKI, OFI, OH). Most is az Oktatási Hivatalban van két szerződésem érettségi és OKTV témában, ahol bizottságokat vezetek. A nemzetiségi iskolák (általános és közép) német nyelv és irodalom részletes követelményrendszerének, vizsgaleírásainak, kerettanterveinek kidolgozását én fogtam össze. Jelenleg is tanítok egy német cégnél, mert nem szeretném, ha elfelejteném a nyelvet. Szeretem a munkámat, amíg bírok, dolgozom.

Klotz Mária dedikál

Mit tudhatunk gazdag újságírói tevékenységedről? Korábban sok lapban publikáltál, jelenleg is egy havilap főszerkesztőjeként dolgozol.

A helyi önkormányzati lap, a Szentiváni Újság munkálatai során kezdtem belekóstolni az újságírás csínja-bínjába, ahol főszerkesztőként tevékenykedtem. Majd elindítottam a Szentiváni Tükör magánlapot, amelyet hét évig támogatás nélkül tartottam fenn. Éreztem, hogy ez a feladat nagyon szerteágazó, szakértelmet igényel, ezért megszereztem az újságírói végzettséget is. A továbbiakban a SzóljMár, a Pátyi Kurír, a Zsámbéki Polgár, a Somlyó lapoknál voltam főszerkesztő.

Utóbbinál az önkormányzat csődbe ment, így kénytelen voltam abbahagyni. Korábban még az Új Katedra pedagógiai havi lapnál a Kottavarázs rovatnak voltam a rovatvezetője. Minden újságírási feladatot nagyon kedvelek. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ezen a területen is kipróbálhattam magam, mert rengeteg értékes emberrel találkozhattam, sok érdekes témáról írhattam, tudósíthattam. Csodálatos évek voltak.

Mondhatjuk, hogy mindennapi kenyered az éneklés és a gitárjáték. Gyermekkorodra vezethető vissza a zene szeretete, vagy később talált rád a dallamok világa?

Gyermekkoromban édesanyám sokat énekelt, csodálatos hangja nagyon hatott rám. Általános iskolás koromban nyolc évig zongorázni tanultam, és egy kicsit furulyázni is. Kórusokban is énekeltem, sőt a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Tánccsoportban sok évig részt vettem. Később a pedagógiai munkám során éreztem, hogy mennyire motiváló, figyelemfelhívó, sőt fegyelmező eszköz egy hangszer. Áhítattal hallgatták a tanulók, ha énekeltem, vagy hangszert vittem be az órára.

klotz maria

Dévai Nagy Kamilla és Klotz Mária

Gitározni mindig is szerettem volna, csak a hivatás és a család mellett elég nehéz volt az effajta vágyam kielégítése. Nagy szerencsémre egy kárpátaljai úton megismerkedtem Dévai Nagy Kamillával. Naponta adott koncerteket, és ezek lélekemelő hatással voltak rám. Így megkérdeztem tőle, járhatnék-e a 25 éve általa vezetett Krónikás Zenedébe. Nagy boldogságomra igent mondott. Ez két éve történt, és azóta tanulok nála gitározni, énekelni. Csodálatos érzés, hogy az ember keze alatt megszólal egy dallam, egy zenei vonulat, sőt még énekelni is lehet hozzá. Maga a mennyország!

Rátaláltam egy újabb közösségre, ahol jól érzem magam, fejlődhetek, és még esztétikai élményekben is részem lehet. Kamillával sokat koncertezünk, járjuk az országot és az elcsatolt területeket. Most sajnos a járvány miatt ezek kimaradnak. De „lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér” – mondja a mondás, és biztosan így is fog történni.

A tanulást nem fejeztem be, jelenleg online folyik. Általa egy újabb művészeti ágra bukkantam, amely az irodalommal, a fényképezéssel és a zenével együtt hat egymásra és ez csodálatos. Mindegyikben van ritmus, képszerűség, esztétikum. Ezek együttes hatása is érvényesül az írásaimban.

klotz maria   

Végül avasd be az olvasókat jövőbeli terveidbe! Milyen célokat tűztél ki magad elé?

Ahogy már említettem, a napokban jelent meg az Adventi nyitogató című „szeretetbomba” könyvem, és nagy az olvasói érdeklődés iránta. Jövőre szeretnék egy önálló prózakötetet, mert olyan még nincs, és van hozzá bőven anyagom. Még egy verses és egy német nyelvű kiadványt is tervezek.

Születésnapi vázlat című versed gondolatai nyomán kívánom terveid megvalósulását.
Napjaid teljenek munkával, dalolással, felhőtlen boldogsággal, Isten kezén kegyelemmel, egészséggel!
Köszönöm az interjút!

 

Klotz Mária verseiből ízelítő

Adventre hangolódva

Advent első magasztos vasárnapján
Dalok csendülnek fel kedvenc gitárom húrján.
Várakozás meghitt időszaka újra eljött,
Elkezdődött valami mennyeien fennkölt.
Ne tétovázz, kapcsold be a szeretet-fényeket!
Tégy a falra adventi naptárt, nyitogasd a képeket!
Remek alkalom az apró örömszerzésre.
Egy-egy vers is helyet kap feltöltésre.

Hó is lesz talán, lassan hulló, ezüstösen csillogó.
Adventi csend járja át lelkedet, belülről villogó.
Nagyon szeress, légy türelmes, felejtsd el a bánatot,
Gondold át, mit tettél, tarts mély önvizsgálatot!
Oldódj fel, nyílj ki, érezd a feléd áradó kegyelmet,
Légy kedves, nemes, szeretetteljes, sugározz meleget!
Ó, de örömteli, boldog pillanatok ezek, szorítanak áldott kezek,
Daloddal, verseddel, jócselekedettel tégy jót, nyújts kapaszkodót!
Vigyél fényt mások lelkébe, ragyogót, maradandót,
Adventre hangolódva gyújts gyertyát, várd tisztán a Megváltót!

VÁRAKOZÁS

fényes gyertyaláng tánca
zöld koszorú szúrós ága
advent van
álmaink meghitt üzenete
izgalmas várakozásunk kezdete
advent van
testekben lelki béke
életvárás titkos reménye
advent van
telnek a hónélküli hetek
együtt örülök veletek
advent eltelik
árad a szeretet
Megváltó megszületett

 

MEGHITTSÉG

mesés dallammal ringat az éjjel
dúdolva lépked az édesanyám
fájdalmas mosolyát látom a fényben
hallom a hangját, jaj, nagyon fáj

inni édes illatát, fésülni ősz haját
meséjét hallgatni – de vágyom már
ölében ülve várni a csodát
angyalhaj fénye ragyogjon át

 

TÉLI VÁGY

Valami földönkívüli fehérség szállt le a földre,
a tájra, a házra, az erdő sűrűjébe.
El is döntöttem, odaballagok,
madárcsicsergés helyett csendet akarok.
Elértem a tündérkert ezüst fényét,
a fák csodás csipkés képét.
A kis erdei út mutatott irányt,
a domb tetején egy kis őzike várt.
Amikor meglátott, ijedten elszaladt szegény,
számára is a tavasz, a kikelet a remény.
Valami földönkívüli fehérség árasztotta el a tájat,
már érzem is a csendet, a belső nyugalmi vágyat.
Dallama volt a púderhavas némaságnak,
a fákon alvó hó vattás lágyságának.
A lelkem muzsikált, csak úgy lüktetett,
a fehérség a csenddel ölelkezett.

 

Orosz Margit költő

 

A szerző korábbi cikke ITT olvasható a Montázsmagazinban

 

 

Hozzászólások