Majd 1964-1968 között a Katona József Gimnáziumban tanult és tett érettségi vizsgát. 1986-1990 között a budapesti Zrínyi Miklós Katonai Akadémián folytatta tanulmányait. Ma nyugdíjas alezredes. Akadémiai tanárai biztatására kezdett el kutatással és írással foglalkozni. Szolgálata idején polgári és katonai folyóiratokban jelentek meg írásai és fotói.

Önálló kötetei:

•    Kecskemét és a hadak, a honfoglalástól az I. világháborúig (Kecskemét, 2003)
•    Mi-2 típusú könnyűhelikopterek alkalmazása a magyar hadseregben 1982-2000 (Kecskemét, 2003)
•    Kecskemét helyőrség története 1948-2004 (Kecskemét, 2004)
•    Katonai kitüntetések a magyar történelemben (Kecskemét, 2004)
•    Könnyűhelikopterek Mi-1, Ka-26 története a magyar haderőben 1961-1990 (Kecskemét, 2005)
•    A kecskeméti katonai repülés története a kezdetektől a Gripenig 1913-2006 (Kecskemét, 2006)
•    Életem és katonai pályám (Kecskemét, 2007)

SZÜLEIM HÁZASSÁGA

Apámék az 1930-as évtized végén Felsőszentkirályon laktak, anyámék pedig Borbáson. A kiterjedt Szentkirálypuszta Felső- és Alsószentkirályra tagolódik. Két pusztai templommal rendelkezik 1901 óta. A tanyavilágban mintegy 2000 ember lakott. 1952. január 1-jei hatállyal lett önálló község. A templomok mellett az 1950-es években kezdődött a falu építése, mely a ’60-as-’70-es években teljesedett ki. Jelenleg a szentkirályi lakosok fele a tanyákon él, a másik része pedig a községben. Ott található a világhírű Szentkirályi természetes ásványvíz.

1938. február 19-én anyám barátnőjénél, Csík Zsuzsanna névnapi ünnepségén ismerkedtek össze a szüleim. Az akkori első találkozásból életre szóló szerelem lett. A szerelmes fiatalok szüleik beleegyezésével 1941. november 20-án polgári házasságot kötöttek. Két nap múlva a kecskeméti Nagytemplomban egyházi szertartás mellett fogadtak örök hűséget és kitartást egymásnak. A lakodalomban hetven fő vett részt. Az egyházi esküvőre hat lovaskocsival utaztak a vendégek. A lagzi nagyapámék Felsőszentkirály 6. szám alatti, bérelt földön lévő tanyáján volt. Ezt követően apámék beköltöztek a szomszéd tanyába az 5. szám alá, mely Sváb Kovácsbirtok volt.

A nagyszülők megfelelően kiházasították szüleinket. Apám két lovat, kocsit és megfelelő mezőgazdasági eszközöket, anyám pedig a szükséges kelengyét kapta indulásként. Édesapám famíliája református, édesanyám pedig római katolikus vallású volt. Az 1941. november 20-án Kecskeméten kiállított, ma is meglévő Családkönyv 5. oldalán található bejegyzés szerinti megegyezés folytán a születendő gyermekek valamennyien az anya római katolikus vallását követik. Egyébként a Kenyeres és Bognár dinasztia duplán kötötte össze a családokat. Apámék esküvőjét követően, egy hét múlva frigyre lépett anyám testvére, Bognár József és apám húga, Kenyeres Erzsébet, 1946-ban pedig az ikrek József és Éva. A mi tanyánk 12,5 km-re volt Kecskeméttől. A régi Szolnoki út mellett helyezkedett el. Egyformán távol volt Kecskeméttől, Nagykőröstől, Kocsértól és Tiszakécskétől.

Szüleim házasságából négy gyermek született: 1942-ben Dénes, 1943-ban István, 1946-ban Mária és 1957-ben Zsuzsanna. Én 1942. szeptember 8-án kedden, Kisboldog-asszony napján este 9 órakor születtem Felsőszentkirályon, a tanyánkban. Ugyanis a bábaasszony kijött segíteni anyámnak a szülésben. 1942. szeptember 20-án Kecskeméten keresztvíz alá tartottak a katolikus vallás szertartása szerint. A születésemkor Kecskeméten anyakönyveztek, mert abban az időben Szentkirályon még nem volt önálló közigazgatási hivatal. A következő évtől lett a település központjában közigazgatási kirendeltség, ahol különböző hivatalos ügyeket is lehetett intézni.

Szüleink 25 hold bérelt földön gazdálkodtak 1941-1961 közt a Sváb Kovács-birtokon elég nehéz anyagi körülmények között. A terjedelmes földterület művelése és a ház körüli jószágok ellátása meg a született kicsi gyermekek gondozása, nevelése sok-sok munkával járt. A legnagyobb megpróbáltatást azonban a hamarosan kitörő második világháború okozta.

Nagy L. Éva
Forrás: Üzen a Homok

Hozzászólások