Május 21-én a Krúdy Kör vendégei voltak a kecskemétiek: Kökény Éva költő a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének is tagja, Almási Zsuzsanna akvarellfestő pedig a Montázsmagazin festménypályázatainak lebonyolításában segít, zsűrizik, valamint cikkeket ír a magazinba. Örömmel vettünk részt a Zila Kávéházban történt bemutatkozásukon. 

zila11_05_21

 

Almási Zsuzsi és segítője, Bíró Ernő kecskeméti festőművészek már a délelőtti órákban elkezdték a csaknem 50 akvarell elrendezését a Zila Kávéház emeleti Galériájában, amelynek eredménye egy pazar kiállítás lett. A rendezvény 16.30-kor kezdődött, amelyre sok kedves ismerős érkezett.  Bevezető gondolatokat Király Lajostól, a Krúdy Kör elnökétől és Zila Edittől, a Kávéház és Krisztina Cukrászda  tulajdonosától hallottunk. A rendezvényt Kanizsa József, a Krúdy Kör titkára vezette.

 

zila0013_05_21

Kanizsa József előbb Almási Zsuzsanna festőművészt és festészetét mutatta be az által, hogy kérdéseket tett fel a pályájára vonatkozólag. Zsuzsa kb. öt évvel ezelőtt kezdett el festeni, az akvarell lett a kedvence. Szappanos István festőművész óráira járt, nála tanulta meg az alapokat. Alkotótáborokban tökéletesíti művészetét. Már volt egyéni és több csoportos kiállítása is. Festményeinek vidám színei pozitív üzenetet hordoznak, örömet csalnak a szívbe-lélekbe. Nincs olyan nap, hogy Zsuzsi ne festene, ez az éltető eleme. Termékeny festő, sok kész műve van. A Zila Kávéház Krisztina Cukrászda Galériája falán lévő festmények is megvásárolhatók.

 

zila4_05_21

 St. Martin előadóművész, zeneszerző

Az est második részében Kökény Éva költőt mutatta be Kanizsa József. Közreműködött Ujvári Ferenc versmondó, a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének tagja, az Irodalmi Kávéház vezetője, Tárkányi Imre  író, költő, a Krúdy Kör tagja, a Magyar Kultúra Lovagja, St. Martin előadóművész, zeneszerző.

 

Régi képek

Bojtos fotóalbum.
Sárgult fakó képek.
Elébem szaladnak
a régi emlékek.

Néhány fotón anyám
ünneplő ruhában,
hófehér hajával,
szelíd mosolyával.
Rózsalugas előtt,
napraforgó mellett,
angyalarcú anyám
bár állnék melletted!

Fotók. Nézlek. Nehéz.
A lélek. Nehezül.
A szív. A lélegzet.

 

Kanizsa József kérdéseire válaszként Éva elmondta, hogy nagyon fontos számára a családja, a fiai és unokái, és több versét is nekik írta. Hálásan köszöni a segítségüket, a biztatásukat.

 

zila10_05_21

 

Fiaimnak, unokáimnak

Láttam őket!
Az esküvőre készülőket,
szerelmes férfiakat és nőket, az egymást szeretőket.

Láttam őket!
Az elhagyott férfiakat és nőket,
szívükben fagyott emléket préselt virágként őrizőket.

Láttam őket!
Örömben-bánatban együtt öregedőket,
reszketeg, hű szeretőket, az egymást sírig kísérőket.

Láttam őket!
A temetőkben sírókat, a párjukat vesztőket,
vigasztalan bánatukkal sírokon gyertyát égetőket.

S vajon látom-e felnőni őket?
Fiaim lányait, fiait, – a már meglévőket, s a még megszületőket?
Egek Ura! Légy őrzőjük! Időm véges, most kell rád bíznom őket!

 

zila1_05_21 

Első versét a zenehallgatás inspirálta, amely nagy hatással volt rá. Egyébként is nagy szerepet játszik életében a zene. St. Martin zenéje hatására is íródott egy vers, a Jerikói rózsa című.

Jerikói rózsa
(St.  Martin: Sivatagi tánc)

Elbűvölő melódia
sohasem hallottam
szemem lehunyva
magamban suttogom:
repíts, repíts zene,
repíts el messzire,
el a sivatagba,
át a nagy falon
hol homokot hord a
sivatagi szél –
és rólad  mesél.

Ez a zene mágia!
Mintha dévaj nő
kecses fátyol-táncot járna!
E muzsika bája,
mint Jerikó rózsája –
mely élet vizétől
kitárja szirmát –
életre kel,
mint lelkem e zenében
kitárul,
s megleli nyugalmát.

 

zila3_05_21

 St. Martin, Kökény Éva, Almási Zsuzsa, Kanizsa József, Király Lajos (a Krúdy Kör elnöke)

Zsuzsa, a festőművész, és Éva, a költő jó barátságban vannak egymással. Évi verset is írt Zsuzsi egyik festményéhez, ezt saját maga olvasta fel, így köszöntötte a barátot vele.

 

Téli álom pipacsmezőről
(Almási Zsuzsannának)

Színek a palettán, még fehér a vászon,
nem tudod még mi lesz rajta,
tán az éji álom.

Ablaknál állsz. Havazni kezd –
felvillan egy emlék, egy cseppnyi csend –
a távolban egy fekete fakereszt.

Nézed az eget, égen a felleget.
A puha hó lassan mindent betemet,
s már nem látszik a fekete fakereszt.

Jöjjön az álom
jöjjön a látomás
repít a képzelet
színhez színt keversz
repül az ecset
eltűnt a hólepel
pipacsmezőt
pillangót látsz
már a vásznon
épp olyat
mit megálmodtál
vagy ez is csak álom?

Hálásan nézel az ég felé, honnan
millió csillogó hópihe száll – mert érzed,
valaki szelíden vezette ecsetet tartó kezed.

 

zila2_05_21

 

Éva két verses kötetet adott ki eddig családja szponzorálásával. Az első A szívhang című két évvel ezelőtt, a másik a csepp(kő)szív című összeállítás. Ennek előszavát a jelenlévő Antalfy István kecskeméti (44 kötetes) költő, a Kultúra Lovagja írta, és ennek alapján be is mutatta Éva kötetét a közönségnek. Rövid előadást hallhattunk tőle a versek stílusvilágáról, színes szóképeiről, könnyed előadásmódjáról.

 

zila6_05_21

Antalfy István költő, a Kultúra Lovagja

Tűzmadár

Phoenixként fészkeltem
tüzemre fahéj
ágacskákat tettem
fellobbant a láng
én porrá égtem
oda lett illatos  
puha meleg fészkem
de íme jött a feltámadás
új életre keltem
pedig nincs örök életem
de hogy túléljem minden
kavargó érzelmem
az összest felnyaláboltam
s versekbe gyömöszöltem.

Terveiről mesélve Évi elmondta, hogy gyűlnek a versek egy harmadik kötethez, melynek kiadásához nagyobbik fia ígért segítséget. Addig is gyűjtögeti az élményeket, s ha szép szóképek, gondolatok jutnak eszébe, azokat lejegyzi, hogy el ne szökjenek. Különböző témákban születnek versek: a már említett zenei inspirációk hatására, szeretet, istenhit, barátság, család körül keringenek leginkább a gondolatai. De van úgy, hogy hirtelen élmény, látvány, hanghatás csalogatja ki a verset.

zila9_05_21

Isten előtt egyenlők

Mintha imádkozna
összekulcsolt kézzel,
a koldus a földön térdel.

Talán imádkozik,
s nem pöröl az éggel.
Ember, ki a földön térdel.

nem szólt a száj
de beszélt a szem
szemem kereste a
némán esdő szemet
amit tudtam adtam
ennivalót mosolyt
így némi szeretetet
a koldus akkor
megcsókolta
az alamizsnát
nyújtó kezet
én kesztyűmet
lehúzva
megszorítottam  
a jéghideg kezet

Mintha imádkozna,
úgy néz az a szem rám.
Nekem is fáj, mi neki fáj!
(…s mert elrendeltetett, hogy
Isten előtt egyenlők az emberek)

 

zila14_05_21

Sok szép verset hallottunk a versmondó művészek tolmácsolásában, valamint tovább gyönyörködhettünk St. Martin zenéjében és Tálas Ernő, a Svéd Királyi Opera tenorjának énekművészetében. Az est dedikálással és jóízű beszélgetéssel záródott.

Köszönet a Krúdy Körnek a kedves vendéglátásért!

 

 

St. Martin egy szép felvételével zárjuk a beszámolónkat, a dal az est folyamán is elhangzott.

 

Weninger Endréné Erzsébet

 

 

Hozzászólások