Az interjú első részében Bodnár Márta klinikai szakpszichológussal arról beszélgettünk, hogy mit is jelent pontosan a testvérféltékenység, kezelhető-e, illetve mit tehet a szülő, ha gyerekénél dühös vagy agresszív viselkedést tapasztal. A beszélgetés következő részében szó lesz a testvérek közötti korkülönbség szerepéről, a szorongás csökkentésének lehetőségéről, illetve arról, milyen mesék és szituációs játékok segítenek annak feloldásában.

 

Fotó: SZ S Photo; www.szsphoto.eu

Fotó: SZ S Photo; www.szsphoto.eu

 

A korkülönbség befolyásolja a testvérféltékenységet?

Igen. A 3 évnél kisebb korkülönbségnél erősebben van jelen, mert a személyiségfejlődésnek ebben a stádiumában, az anyától való függetlenné válás még nem alakult ki teljes mértékben. A gyerek még az anyával lelkileg bizonyos szinten egynek érzi magát. Nem él még benne teljesen stabilan a biztos, jó anya képe. Amikorra ez kialakul, akkor az anya ha nincs is folyamatosan jelen,  ha éppen távol van, a gyerek belül “rekonstruálni” képes.

Gyakori tapasztalat, hogy a leválás természetes folyamatát ideiglenesen megzavarhatja a testvér születése, különösen, ha kicsi a korkülönbség. Egy 15 hónapos nagytestvér gyakran  válik ilyenkor szomorúvá és ideiglenesen kapaszkodóvá, míg a 3-4 éves inkább követelőző, nehezen kezelhető lesz egy időre, esetleg visszaáll a szobatisztaság előtti szintre.

Ha megszületik a testvér, mivel lehet csökkenteni a nagyobb gyerek szorongását az anya szeretetének elvesztésétől?

Semmiképp sem szabad azt tapasztalnia a nagyobbnak, hogy kiszorult. Óhatatlanul is sokszor fogja ezt érezni, hiszen kimarad  például a szoptatás intimitásából. Ezt a nagyon erős testi-lelki  kapcsolatot látva a nagyobb is gyakran újra ki szeretné próbálni, szeretne kisbaba lenni anyja ölében.
Jó, ha a nagyokat is bevonják a kicsik körüli teendőkbe, de csak annyira, amennyire ezt ők is szeretnék, hogy ne váljon számukra terhes kötelességgé.

Ne legyen ez az életkorának megterhelő, és ne tegyen  túl nagy felelősséget a vállára.. Ne mondjuk soha, hogy „csak akkor mehetsz el, ha viszed a kis Gusztit is”. Erre még egy 7-8 éves gyerek sem alkalmas. Ha a nagytestvér szeretne, nyugodtan segítsen a kicsi körül, vagy csak játsszon babásat, például meg is szoptathatja a babáját, miközben arról beszélget  az anyukájával, hogy elaludt-e már az ő gyereke, vagy kell-e még büfiztetni, pelenkázni. Ezzel a játékban átélheti az anyai szerepet, gondoskodó lehet, és óhatatlanul olyan csodák részeseivé válhat, amik később beépülnek – ezzel segítve a felnőttkori anyai szerep megvalósulását.

Fotó: SZ S Photo; www.szsphoto.eu

Fotó: SZ S Photo; www.szsphoto.eu

 

Milyen mesék, szituációs játékok segíthetik a gyereket, hogy kevésbé sérüljön a testvére születésével a tárgyvesztés érzése miatt?

A szerepjátékok és a mesék nagyon fontosak a gyerekek életében. Dunnék kutatási eredményei például azt mutatták, hogy már a 18 hónapos kistesó is bevonható a játékba. Minél gyengédebb, minél szorosabb a testvérek közötti kapocs, annál többet játszanak szerepjátékokat, jobban fejlődik a fantáziájuk, képzeletük. A spontán játékban a fantáziájuk segítségével „spontán reparációs (gyógyító) folyamatok is zajlanak a gyerekekben, amikor is újraélhetik a napi eseményeket, frusztrációjukat belegyúrva, vágyaikat megjelenítve. Hol egy pozitív hőst játszanak, hol egy igazán negatívat, egyszer egy boszorkányt, egyszer egy királylányt, minden pillanatban más és más szerepbe bújva. Ha azt látja a szülő, hogy a gyerekei nem tudnak hosszabban együtt játszani, kicsit besegíthet azzal, hogy eleinte finoman moderálja  a szabad játékokat. Segíthet megszelídíteni a gyermek szabályozatlan, tagolatlan agresszív késztetéseit.  Az anya visszatükröz, de már egy finomított, megszelídített formában.

Fotó: SZ S Photo; www.szsphoto.eu

Fotó: SZ S Photo; www.szsphoto.eu

 

A mindennapi fejből, könyvből való közös esti mesélés nagyon fontos a gyerekeknek. Jó, ha ők választhatják ki, miről szóljon a mese. Emellett minden olyan játék segít, amikor a gyerek önfeledten adhatja ki feszültségeit, mint például a bábozás, gyurmázás vagy a rajzolás.
Az a jó, ha ezek a tevékenységek teljesen szabadok lehetnek, azaz nincs elvárás a szülő részéről, hogy  mit  rajzoljon, ha a játék nem „fejlesztést szolgál”, hanem önmagáért való. Minél egyszerűbb dolgokat érdemes a kisgyerekeknek (óvodáskor) adni, olyanokat, ami nem határolja be a képzeletüket (pl. Waldorf babák, egyszerű fakorongok kéreggel együtt építéshez, kertben élőlények felfedezése, papír-viaszkréták – különösen jó a tégla alakú) .

Nem biztos, hogy mindig örömmel veszik azokat a meséket, amelyekben könnyen felismerhető, hogy a valóságban a gyerekek a Mazsolák vagy a kővé vált engedetlen királyfik stb. Ne erőltessük azokat a meséket, amiket nem szeretnek hallgatni, de ha valamelyik mese nekünk már unalmas, de nekik még nem, olvassuk el annyiszor, ahányszor csak kérik. A gyerekek szívesen hallgatják a saját életükből vett meséket.

Zupánné Földeák Borbála

Folytatása következik…

Hozzászólások