A II. világháború után Magyarországon a népbírósági perekben három korábbi miniszterelnököt ítéltek halálra és végeztek ki. Ezek egyike volt Imrédy Béla, aki pályafutása során többször hajtott végre jelentős fordulatot. Nemzetközileg elismert pénzügyi szaktekintélyként indult, majd miniszterelnök lett. Egyre inkább a szélsőjobboldal felé tolódott, és a háború végén a németek melletti végső kitartást támogatta.

imredy bela

Fotó: wikidata.org

1891-ben született Budapesten. Apja, Imrédy Kálmán gazdasági szakember volt, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének vezérigazgatója és udvari tanácsos. A család német származású kereskedőcsalád volt, a Heinrich nevet 1845-ben V. Ferdinánd király engedélyével változtatták Imrédyre.

Imrédy Béla katolikus hitben nevelkedett, és vallásos meggyőződését élete végéig megőrizte.

Budapesten a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd azt követően jogot tanult. Jogi diplomáját 1913-ban szerezte. Érdeklődése hamarosan a pénzügyek felé fordult, és ezen a területen kimagasló tehetségnek bizonyult. Sokat köszönhetett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, Weiss Fülöp támogatásának. Pénzügyi karrierjét átmenetileg megszakította az I. világháború, amelyben önkéntesként, több fronton teljesített szolgálatot. 1918-ban tartalékos huszárfőhadnagyként szerelt le.

Házasságot kötött Nelky Irénnel, és három gyermekük született, Tamás, János és Andrea. Imrédy véglegesen elkötelezte magát a pénzügyi pálya mellett, és 1918-ban szakvizsgát tett. Kivételes képességei lehetővé tették számára a gyors és sikeres karriert. 1921-ben már minisztériumi titkárként dolgozott. Hamarosan a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének főtitkára lett. Ezt követően 1926-ban az új Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese, majd igazgatója lett. Már ekkor kezdte kiépíteni jelentős nemzetközi kapcsolatait.

Forduló volt életében, hogy 1930-ban megismerte Gömbös Gyulát.

Így közvetlen kapcsolatba került a politikai élettel. Gömböst 1932-ben a kormányzó miniszterelnöknek nevezte ki, és Imrédy nagy segítséget nyújtott neki politikai programjának, a Nemzeti Munkatervnek a kidolgozásában.

A kormányban megkapta a pénzügyminiszteri tárcát. Nemzetközi gazdasági konferenciákon vett részt, és jó kapcsolatokat alakított ki nyugat-európai pénzügyik körökkel, elsősorban a londoni City-vel. De sokszor tárgyalt a német gazdasági vezetővel, Schachttal is. Kapcsolatainak köszönhetően került 1935-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe.

1936-ban, Gömbös halála után Darányi Kálmán alakította meg az új kormányt. Imrédynek ezután is nagyon fontos feladatai voltak. Az új miniszterelnök kinevezte tárca nélküli gazdasági miniszternek. Ebben a minőségben kulcsszerepe volt a győri program pénzügyi alapjainak kidolgozásában. A programot Darányi 1938-ban jelentette be, és ebben 1 milliárd pengőt irányoztak elő a hadsereg fejlesztésére. Ez már a háborús készülődés jele volt.

imredy bela

Fotó: wikipedia.org

1938-ban jelentős változások történtek az európai politikában.

Márciusban Hitler megvalósította az Anschlusst, vagyis Németország és Ausztria egyesítését. Ez azt jelentette, hogy Magyarországnak közvetlen határa lett a Harmadik Birodalommal. A magyar konzervatív politikusok, élükön Bethlen Istvánnal, féltek a németek növekvő befolyásától hazánkban. Ennek több jele is volt, például az, hogy a kormány megkezdte az első zsidótörvény előkészítését. A konzervatívok hatására Horthy leváltotta Darányit, és Imrédyt nevezte ki miniszterelnökké, aki jó kapcsolatokkal rendelkezett Nyugat-Európában.

Imrédy Béla kinevezésében az is szerepet játszhatott, hogy 1938-ban zajlott Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus, így a katolikus Imrédy megfelelő kormányfőnek tűnt. Politikai szempontból fő feladata az lett volna, hogy lazítson az egyoldalú német orientáción, és szorítsa vissza az erősödő nemzetiszocialista, szélsőjobboldali mozgalmakat. A későbbi nyilaskeresztes párt vezetőjét, Szálasi Ferencet le is tartóztatták, és háromévi börtönre ítélték.

Ugyanakkor néhány nappal Imrédy kormányfői kinevezése után a parlament elfogadta az első zsidótörvényt. Ez sokkal mérsékeltebb volt, mint a nürnbergi törvények Németországban, és a zsidóságot nem faji, hanem vallási alapon határozta meg. A törvény 20%-ban korlátozta a zsidók számát bizonyos pályákon (ügyvédi, újságírói, színészi stb.).

Imrédy ugyanakkor támogatta a keresztény szellemiségű ifjúsági szervezeteket. 1938-ban bevezették a családi pótlékot, emelték a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat. A parlament elfogadta az új választójogi törvényt, amely általánossá tette a titkos szavazást, ami korábban csak a városokban volt kötelező. Ugyanakkor emelte a vagyoni és műveltségi cenzust, amivel csökkentette a választásra jogosultak számát.

Folytatódtak a tárgyalások Bledben a kisantant (Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia) képviselőivel. Megegyezés született, melyben ezek az államok elismerték Magyarország egyenjogúságát a fegyverkezésben. Ez a korábbi versaillesi szerződés végét jelentette. Magyarország viszont lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról.

imredy bela

Megalakult Imrédy Béla kormánya (Fotó: Facebook.com)

1938 augusztusában Hitler meghívására magyar kormányküldöttség látogatott Németországba Horthy és Imrédy vezetésével. A német diktátor már akkor tervezte a Csehszlovákia elleni fellépést, és kérte, hogy abban Magyarország is vegyen részt cserében a Trianonban elvesztett területekért. Imrédy ekkor még – hivatkozva a bled-i megállapodásra – visszautasította ezt. A látogatás során a Führer nagyszabású katonai bemutatókkal kápráztatta el a magyar küldöttséget, ami nagy hatással volt Imrédyre, amint ez hamarosan kiderült. Innentől kezdve gyökeres változás állt be Imrédy Béla politikájában.

1938 szeptemberében került sor a müncheni konferenciára, amely döntően befolyásolta az európai hatalmi viszonyokat. A négy nagyhatalom (Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia) Hitler minden követelését elfogadta. A Szudéta-vidék németlakta területeit Németországhoz csatolták. A konferencia határozatának záradéka szerint Magyarországnak és Csehszlovákiának tárgyalásokat kellett kezdeni a vitatott felvidéki területekről. Ahogy az várható volt, a tárgyalások eredménytelenül végződtek, így a két fél nagyhatalmi döntést kért.

1938 novemberében sor került az első bécsi döntésre.

Ebben Nagy-Britannia és Franciaország nem vett részt, így a kérdésben Olaszország és Németország hozott határozatot. A magyar álláspontot az olasz külügyminiszter, Ciano gróf támogatta Ribbentrop birodalmi külügyminiszterrel szemben, így magyar szempontból viszonylag kedvező döntés született. A Felvidék déli része, amelynek lakossága több mint 80%-ban magyar volt, visszakerült az anyaországhoz. A döntést a háború után sok kritika érte, de kétségtelen, hogy igazságosabb volt, mint a trianoni szerződés, amely nem vette figyelembe az etnikai helyzetet.

A bécsi döntés megerősítette Imrédy Béla helyzetét, amit az is jelzett, hogy változás történt a külügyminiszteri poszton. A mérsékelt Kánya Kálmánt Csáky István váltotta fel. A miniszterelnök úgy gondolta, hogy lehetősége nyílott radikális belpolitikai változásokra. Olyan törvényjavaslatot terjesztett be, ami lehetőséget adott volna, hogy vészhelyzetben a kormányfő rendeletekkel kormányozzon. Ez némileg hasonlított Hitler meghatalmazási törvényére, de arról szó sem volt, hogy Imrédy a fasiszta rendszert akarta volna bevezetni.

Tervét elsősorban a konzervatív politikusok két minisztere, Teleki Pál és Keresztes Fischer Ferenc élesen ellenezte. Több képviselő kilépett a kormánypártból, így amikor Imrédy a parlamentben javaslatot tett a házszabály módosítására, leszavazták. Ez példa nélküli volt a magyar parlamentarizmus történetében, és Bethlen István gúnyosan meg is jegyezte, hogy Imrédy a legalkotmányosabb magyar miniszterelnök, mert ő a parlamentben bukott meg.

A parlamenti viták után Imrédy természetesen lemondott.

Horthy ennek ellenére újra kinevezte miniszterelnöknek, valószínűleg azért, mert a németek ragaszkodtak a személyéhez. Imrédy ezután a német követelések hű kiszolgálója lett. Engedélyezte a magyarországi németek szélsőjobboldali szervezetének, a Volksbundnak a megalakítását, és előkészítette a radikálisabb második zsidótörvényt.

A némethez hasonló tömegmozgalmat indított el a Magyar Élet Mozgalom néven, amelynek szimbóluma a csodaszarvas lett. A mozgalom programjában megjelentek a nemzetiszocializmus elemei. A konzervatívok, elsősorban Bethlen számára Imrédy személye egyre kevésbé volt elfogadható. Horthy is csak egy megfelelő indokra várt, hogy leválthassa a kellemetlenné vált miniszterelnököt. A konzervatív sajtó végül kiderítette, hogy Imrédy Béla egyik dédszüleje zsidó származású volt. Ezért a zsidótörvényt elfogadtató miniszterelnök kénytelen volt lemondani.

Imrédy az ezt követő években reménykedett a hatalom visszaszerzésében. 1940-ben kilépett a kormánypártból, és új pártot hozott létre Magyar Megújulás Pártja néven. Politikájának alapelve a németek melletti végső kitartás volt, de komoly politikai szerepet nem játszott.

1944. március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot.

Hitler megelégelte a konzervatív magyar kormány politikáját, amely akadályozta a zsidókérdés „végleges megoldását”, és megpróbált kapcsolatot teremteni a nyugati hatalmakkal. Imrédy ebben a helyzetben lehetőséget látott a hatalomba történő visszatérésre. A németek valóban őt szerették volna miniszterelnöknek, de kinevezése elől Horthy mereven elzárkózott. Így az újonnan megalakult Sztójay-kormányban Imrédy Béla csak gazdasági miniszter lett. Hamarosan kiábrándult abból, hogy a németek gazdaságilag kirabolták az országot, és visszavonult a politikai életből.

1945-ben nyugatra menekült. Az amerikaiak letartóztatták, és kiadták Magyarországnak. Itthon a Népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte. A halálos ítéletet 1946. február 18-án hajtották végre.

imredy bela

Imrédy Béla a népbíróság előtt (Fotó: wikipedia.org)

Imrédy Béla a magyar történelem tragikus időszakának politikusa volt.

Azóta is vita folyik arról, hogy volt-e akkor Magyarországnak politikai mozgástere, vagy kényszerpályán mozgott. Imrédy mindenképpen a rossz oldalon állt, amikor a végsőkig kitartott a németek mellett. Ezt a döntését utólag nagyon nehéz megmagyarázni, mert egy rendkívül művelt, jól képzett emberről van szó.

 

Weninger Endre

A sorozat korábbi darabja

 

Hozzászólások