Az Albertina – egy világgyűjtemény születése” című kiállítás a múzeum gyűjteményében rejlő mesterműveket mutatja be a történelem változó és izgalmas folyamatait ölelve át: a Mária Terézia korabeli udvari barokktól kezdve az amerikai és európai forradalmi éveken keresztül, egészen a Bécsi kongresszus utáni konzervatív monarchia újbóli megerősödéséig. A bécsi Albertina megalapítóinak, Mária Krisztina főhercegnő és Albert Kázmér szász–tescheni herceg életének különböző állomásain keresztül mutatják be Drezda, Róma, Párizs, Brüsszel és Bécs vezető szerepét a művészetek és a politika terén. A látogatók bepillantást nyerhetnek a gyűjtők és műkereskedők sokrétű hálózatrendszerébe, az európai nemesség feudális életébe, valamint a felvilágosodás előzményeinek politikai és szellemi iránykeresésébe is. A gyűjtemény éke Albrecht Dürer híres akvarellje, a Nyúl, amely 1502-ből származik.

 

Egon Schiele: Önarckép (1912)

Egon Schiele (1890–1918), a XX. század egyik legradikálisabb osztrák művésze, egy szokatlan kiállítás középpontjában áll, amellyel a bécsi Múzeumi Negyedben található Leopold Múzeum hódol a kivételes művész emléke előtt. A „Schiele újrafelfedezése. Egy művész és műgyűjtői” címmel induló kiállítás annak a művésznek az alkotásait mutatja be, aki a Leopold Múzeumot világhírűvé tette. A tárlaton mintegy 40 festmény, több mint 180 akvarell és grafika, számos fénykép, valamint több mint 200 levél és kézirat tekinthető meg.

Ennek az egyedülálló Schiele-gyűjteménynek a létrejötte a XX. század osztrák és nemzetközi művészetének egyik legizgalmasabb fejezete. A kiállítás vezérfonalát Egon Schiele műveinek bemutatása képezi, mégpedig olyan időrendi sorrendben, ahogyan azokat Rudolf Leopold beszerezte, illetve megvásárolta. Ezen keresztül nemcsak a gyűjtő életébe, a kulturális élet sajátos kapcsolatrendszerébe, valamint érdekes kultúrtörténeti fejtegetésekbe nyerhetünk betekintést, hanem Egon Schiele 1945 utáni újrafelfedezésének sikertörténete is feltárul a látogatók előtt.

© Wien Museum

 A Bécs Múzeum az Experiment Metropole – 1873: Bécs és a világkiállítás című tárlattal emlékeztet arra a radikális átalakulásra, amelyen a város keresztülment, a városfal 1860-as években történő lebontását követően. A gyors ütemben fejlődő város jó úton járt ahhoz, hogy nagyvárossá nője ki magát, az ipari forradalom volt az egyik legdinamikusabb időszak, amelyet Bécs valaha is átélt. A körgyűrű, a Duna-szabályozás vagy a vízvezetékrendszer kiépítése mind óriási beruházások voltak, amelyek a várost és a benne élők életét alapjaiban változtatták meg. Az 1873-as Bécsi Világkiállítás volt az első, amelyet német nyelvterületen rendeztek, és ez volt az addigi legnagyobb is. A Práterben 200 pavilont építettek fel, valamint a Rotundát (a világ akkor legnagyobb kupolájával büszkélkedő körtemplomot), amelynek Bécs egyik ismertetőjegyévé kellett volna válnia. Csaknem 6 millióan látogattak el a világkiállításra, nem sokkal a megnyitást követően azonban összeomlott a tőzsde, amelynek következtében korai véget értek az élénk fejlődés és növekedés évei.

 

  • Az Albertina – egy világgyűjtemény születése, 2014. március 12.–június 29., Albertina, Albertinaplatz 1, 1010 Bécs, www.albertina.at
  • Schiele rediscovered. Egy művész és műgyűjtői, 2014. március 21.–szeptember 1., Leopold Múzeum, Múzeumi Negyed, Museumsplatz 1, 1070 Bécs, www.leopoldmuseum.org
  • Experiment Metropole – 1873: Bécs és a világkiállítás, 2014. május 15.–szeptember 28., Bécs Múzeum, Karlsplatz, 1040 Bécs, www.wienmuseum.at

 

Forrás: Osztrák Idegenforgalmi Hivatal

2013. október 28.

Hozzászólások