A Hírös Agóra Ifjúsági Otthon, a Montázsmagazin és a Kecskeméti Drámapedagógiai Műhely amatőr versíró pályázatot hirdetett Kecskeméten és környékén élők számára. A 6 szó amatőr versíró pályázat eredményeként a felnőtt egyéni kategóriában Füleki Barbara: Szeretnék ember lenni című verse is elnyerte a zsűri tetszését. A Montázsmagazin ezúttal őt és a versét mutatja be az Íróklub rovatában.

fuleki barbara

Kedves Barbara! Örülök, hogy részt vettél ezen a pályázaton is. A Montázsmagazin tavalyi megmérettetésén is sikerrel szerepeltél, ezért már kicsit ismerjük egymást. De azért ismerkedjünk tovább, azt javaslom. Talán közben be is fejezted a középiskolát? 

Igen, tavaly is részt vettem, és hálás vagyok az újabb lehetőségért. Nem, a középiskolát még nem fejeztem be, azonban az idei az utolsó évem. Továbbtanulás terén a médiában gondolkodom, az vonz leginkább.

Mi ragadta meg a figyelmedet ebben a pályázatban? A 6 megadott szó irányította a témaválasztásodat? Személyes a mondanivalód. Konkrétan szól valakihez vagy általánosságban adsz tanácsot az olvasónak?

Kihívásnak éreztem 6 megadott szót beleépíteni a gondolataimba, és valójában az is volt. A témát viszont nem ez határozta meg. Igyekeztem figyelni a 6 szóra, és nem szem elől téveszteni, azonban az érzéseimre hagyatkoztam. A versnek konkrétan nincs célszemélye. Igyekszem a verseimet mindig úgy alakítani, hogy valamilyen szinten magával tudja ragadni az olvasót. Nem feltétlenül tudunk mind a vers elejétől-végéig azonosulni a mondanivalóval, viszont szeretném, ha valamilyen érzést, gondolatot elindítana az olvasóban akár egy sor vagy egy szó.

Bizonyára sok verset írtál már. Milyen sorsot szánsz nekik? Szeretnéd kiadni őket?

A sok az relatív, de valóban akad egy-két versem. Valójában ezzel különösebben nem foglalkoztam még. Egyelőre nincs tervben, hogy kötetbe foglalom és kiadásra kerül, viszont a későbbiekben nem ódzkodom ettől sem.

Van valaki, aki segít szakmailag a versírásban? Hogyan képezed magad?

Kimondottan egy embert nem tudnék mondani. Viszont a legutóbbi versenyemen, Szekszárdon ismerkedtem meg Kristóffal. Együtt kerültünk a döntőbe, tehát mondhatni ellenfelek voltunk, mégis valahogy kiszúrtuk egymást a másik 20 ember között. Egyrészt Ő az, aki támogat, akitől merek segítséget kérni, másrészt pedig a magyartanárnőm, akivel szinte már-már baráti viszonyunk alakult ki a közös hang miatt.

Emellett, ami számomra még fontos vagy meghatározó tud lenni, az a szívemhez közel álló személyek véleménye. Mivel külső szemlélőként látják, más képet tudnak nekem adni az alkotásomról, hogyan is jelenik meg ez számukra, mennyire sikerül átadnom egy érzést, gondolatot.

Mesélj kicsit a családodról, kérlek! Veled örülnek a versírói sikereidnek?

Hihetetlenül erős a támogatásuk. Minden egyes alkalommal büszkék rám, ha újabb sikert érek el. Édesanyám egyfajta támasz a számomra. Legtöbbször a versenyeimre is elkísér, még ha csak nehezen is tudja elintézni, hogy szabad legyen abban az időpontban. Nyilván minden szülő szerint tehetséges a gyermeke, de valahogy nekem erőt ad, amikor a büszkeség kiül az arcára egy újabb eredményem után. Motivációt jelent számomra.

fuleki barbara

Mi a hobbid, kedvenc időtöltésed? Miben vagy még jó?

Hobbim a strandröplabda, illetve a fotózás. Nagyon szeretek képeket szerkeszteni, emellett papírra vetni a kisfilm ötleteimet. Habár a filmezés is vonz, abba egyelőre nem ástam még bele magam, de azt mondják, “ami késik, nem múlik”.

Kedves Barbara! További sikereket az irodalom terén, és kívánom, hogy szép jövőt építs magadnak!

Köszönöm a jókívánságokat! Remélem, lesz még alkalmam a közeljövőben beszélgetni és részt venni újabb pályázatokon.

 

Füleki Barbara

Szeretnék ember lenni

Szeretnék csend lenni, ráfagyni ajkadra,
-buta gondolat, kedves, állj már a sarkadra.
Szeretnék illat lenni, megpihenni nyakadon,
S ha érzem, szabadon vagy Te és én is,
Szeretnék én lenni, szeretnék szabadon.
Szeretnék remény lenni, szeretném, ha hinnének bennem,
Nem lobognék szeszélyes tűzként minden percben.
Kiskertemben elültetem a legszebb érzelmekből álló rózsát,
Talán tövis sincs rajta, ami megszúrjon, állok majd én alatta egy pár órát.
A rózsám szárán fecskék muzsikálnak serényen,
ők teszik érzelmessé a rózsákat, ők dalolnak a reményen.
Szeretnék én boldog ember lenni, szeretném, ha szeretnének,
szeretnék szeretni, szeretnék ezért mindent megtenni.
Szeretnék ember lenni. És igen, csak ennyi…
De szeretnék, szeretnék az arcodra egy valódi mosolyt csenni.

 

Weninger Erzsébet

 

Kapcsolódó cikkünk:

Bábel Antónia a felnőtt versírók között remekelt

 

 

Hozzászólások