Titokzatos, színes, botrányokkal és pletykákkal fűszerezett éjszakai élet folyt a 20. század első évtizedeiben Budapest belvárosának szórakozóhelyein és magánlakásain. Ennek a korszaknak az izgalmas hangulatát, szereplőit, helyszíneit idézik meg az egyik legismertebb hazai plakáttervező, Faragó Géza munkái. Az alkotásokat egy könnyed tavaszi sétával összekötve, márciustól júniusig ingyen nézhetitek meg a Várkert Bazár Déli panoráma teraszán.

farago geza

A plakát az utca művészete, annak őszinteségével és művészeti igényességével mesél saját korának viszonyairól. Ennek a gondolatnak a mentén válogatták ki a szervezők Faragó Géza plakátművész alkotásait. A művek az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár különgyűjtemény ritkaságaiból származnak.

„A korszak jellemző alkotásai, a hirdetőoszlopokon megjelenő, művészi igénnyel készült plakátok különleges történelemkönyvként nyújtanak betekintést múltunk egyik izgalmas időszakába. S bár a jelenlegi korlátozások miatt a Várkert Bazár szokásos programjait nem tudja megtartani, a biztonsági előírások betartása mellett arra buzdítunk minden érdeklődőt, hogy egy könnyed tavaszi sétával összekötve látogassanak el hozzánk, és tekintsék meg Faragó Géza plakáttervező sokszínű munkáit” – mondta Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese.

Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar festőművész, akvarell-, tempera, pasztell-, grafikus művész. A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok s a színházi díszletek tervezéseiről lett ismert.

farago geza

Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Egy “Hansy” nevű zsokét ábrázoló rajza nagy botrányt kavart. Különösen akkor, amikor kiderült, hogy szabadidejét az ügetőpályán tölti főképp rajzolással. Az iskolából kicsapták.

Ujházy Ferenc tanította rajzolni, majd egy budapesti kékfestőgyárban dolgozott. 1898-ban Párizsba utazott, ahol kezdetben a Colarossi esti tanfolyamát látogatta. Két évig Alfons Mucha, a híres plakáttervező és iparművész műhelyében dolgozott, ahol elleste a plakátkészítés művészeti fogásait. Számos alkalommal kiállított a Párizsi Salonban. 1902-ben visszatért Magyarországra.

farago geza

Két nyáron keresztül Fényes Adolf műtermében festett Szolnokon, majd a kecskeméti művésztelepen Iványi Grünwald mellett dolgozott. Miután visszatért az akkor már világvárosnak számító Budapestre, 1903-tól sorra jelentek meg színházi és kereskedelmi plakátjai, sajtórajzai és karikatúrái, melyek a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum kiállításain is szerepeltek.

Faragó a pesti éjszakai és kávéházi élet közismert alakja volt. Habár a korszak neves mulatói, színházai és kávéházai ma már nem láthatók, a korabeli hangulatból kaphatnak némi ízelítőt az érdeklődő sétálók. Tizenöt évig az Operett Színház tervezője volt. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.

Budapesten telepedett le. Ötletgazdagsága, sajátosan eredeti humorral telített szecessziós stílű plakátjai nagy hatással voltak a magyar plakátművészet fejlődésére. Faragó Géza díszleteket tervezett és karikatúrákat is rajzolt.

1910-1915: Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című balettjét Londonban egy évig játszották.

Legnevezetesebb plakátjai: Gottschlig-rum; Törley-pezsgő (1909); Kerpel-kézfinomító (1910);
Mesterei: Bruck Miksa, Colarossi, Alexandre Delay, Alfons Mucha
Művei közgyűjteményekben
Országos Széchényi Könyvtár
Kiscelli Múzeum
Magyar Nemzeti Galéria
kecskeméti Katona József Múzeum

farago geza

A 25 plakátot bemutató kültéri installációkon a budapesti Várkert Bazárban – a teljesség igénye nélkül – szerepel például a Fővárosi Orfeum, a Holzer budapesti Divatháza, a Törley pezsgőgyár, a megnyílt Corvin Áruház, valamint a Fővárosi Operettszínház Halló Amerika revüjének plakátja is.

Mivel a tárlat szabadtéri, sétának, levegőzésnek is megfelel. Rögtön mosolyt is csal az arcunkra egy-egy plakátfigura, vagy éppen egy másik olyan ismerősnek tűnik… Ha tehetik, ejtsék útba…

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

A cikk írójának egyik előző munkája a Montázsmagazinban

 

 

Hozzászólások