Amióta a Mars az ember érdeklődésének középpontjába került, azóta elmélkednek azon, hogy van-e élet a vörös bolygón. Schiaparelli távcsövével például csatornákat vélt felfedezni, és úgy gondolta, hogy a Marson élő értelmes lények a sarkvidékek jegének vizét vezetik a szárazabb egyenlítői részek felé. Ő tehát biztos volt abban, hogy a Marson élet van, sőt értelmes élet. Sokáig hittek ebben. 

 

mars01

 

Azután a fejlett távcsövek és űrszondák korában kiderült, hogy nincsen semmiféle marsi civilizáció. Azonban a tudósok annak lehetőségét nem zárták ki, hogy valamikor volt, vagy esetleg még ma is van élet a bolygón. Persze elsősorban valamiféle baktériumokra vagy egyszerű egysejtű élőlényekre gondolnak. Vajon honnan ez a feltételezés?

A Mars igen részletes űrszondás kutatása során bebizonyosodott, hogy régebben, több milliárd éve, amikor még a bolygó fiatal volt, sok víz volt jelen a Marson. Egy nagy északi óceán borította, valamint egy kisebb beltenger délen, a Hellas medence területén. Ezen túl folyók és tavak is léteztek. A légkör is sűrűbb volt, így az éghajlata kedvezett a folyékony víz megmaradásának. Felhők képződtek és eső hullott alá. Ilyen körülmények között természetes ez a gondolat a kutatók részéről, mivel adva volt minden az élet kialakulásához, így az talán ki is alakult.

Sőt egyesek olyan merész feltételezésekkel élnek, hogy a Marson korábban alakulhatott ki az élet, mert távolabb volt a Naptól, és hamarabb jött létre rajta a folyékony víz, ezért meglehet, hogy egy marsi meteoron utazva az élet csírája onnan került a Földre, ahol termékeny táptalajra lelt. Ez a pánspermia elmélet egyik állítása.

 

mars02

 

Később azután, mivel a Mars csak fele akkora, mint a Föld, a bolygó lehűlése következtében megszűnt az aktív vulkáni működés, és belsejében az olvadt anyag áramlása, így eltűnt a mágneses mező is, mely a nap-szél ártalmas hatásaitól védte. A légkör fokozatosan ritkulni kezdett, az óceánok eltűntek, és a Mars átalakult azzá a száraz és hideg világgá, melyet mi ismerünk. A kutatások kimutatták, hogy az egykori víz nagy része még mindig ott van fagyott állapotban a sarkok jégsapkáiban és a marsi homok alatt óriási gleccserekben.

Felmerül a gondolat, hogy ha valamikor volt élet a Marson, akkor az túlélhette ezeket a drámai változásokat, és talán még mindig ott lehet valahol. Miért gondolják ezt? A Földön is vannak marsi körülményekhez hasonló helyek, például az Antarktisz száraz völgyei, ahol hideg van és szárazság, illetve olyan sivatagok is találhatók bolygónkon, ahol évszázadok óta nem esett eső. Még az ilyen barátságtalan és zord helyeken is van élet. A sivatagokban kövekbe húzódik az élet, ahol védve van. Az Antarktiszon pedig a jég és a homok közötti rétegben, ahol egy vékony olvadt vízréteg van, talált menedékre az élet.

 

mars03

 

A Marson is hasonló a helyzet. Kimutatták, hogy a homok alatt olvadt víz lehet jelen. A mérések pedig metánt mutattak ki a légkörben évszakos váltakozást tapasztalva. Egyesek úgy gondolják, ez az élet jele, mikroorganizmusok termelik ezt a gázt. Ez azonban még nem perdöntő tény. A metán könnyen elbomlik, így állandóan valamilyen folyamatnak pótolnia kell, mely még napjainkban is zajlik, de ez lehet vulkáni utóműködés is, azaz egy az élettől független folyamat.

A szondák mindezidáig kétséget kizáróan nem tudták bizonyítani, hogy van-e, volt-e élet a vörös bolygón. Jelenleg az ESA egyik új expedíciója, az ExoMars kutatja az élet lehetséges nyomait. A tudósok úgy vélik, hogy fontos eldönteni ezt a kérdést, mert ez egy jelentős dolog.

 

mars4

 

Vajon egyedül vagyunk-e a világegyetemben? Ha itt a Naprendszerben a Marson is van élet, akkor az élet gyakori dolog lehet, és nem különleges. Valószínű, hogy akkor más, Naprendszeren kívüli bolygókon is kialakult és burjánzik. Ez pedig felettébb fontos felfedezés lenne.

Fontos dolog az is, hogy az emberiség szeretne egy nap eljutni és megtelepedni a Marson. Ez csak úgy lehetséges, ha sikerül megfelelő életkörülményeket biztosítani a telepeseknek. Víz van bőven, ezt már tudjuk. Emellett azonban számtalan más feltételnek is még jelen kell lennie. A távoli jövőben talán sikerül terraformálni a bolygót, hogy lakható legyen, így megoldódnának az emberiség mind súlyosabb gondjai.

 

mars05

 

Így tehát elmondhatjuk, hogy a Mars kutatása rendkívüli jelentőséggel bír az emberiség jövője szempontjából.

 

Dr. Garzó László

 

 

Hozzászólások