EL GRECO, a görög, aki krétai. Különleges kiállítás a Szépművészeti Múzeumban – Képeinek igen gazdag gyűjteménye van korábbról a budapesti Szépművészeti Múzeumban, köztük a Bűnbánó Magdolna, az Angyali üdvözlet, a Krisztus az olajfák hegyén és a Tanulmányfej című képek. Ez utóbbit egyesek El Greco önarcképének tartják.

„ Minden olyan portré, amit valódi érzéssel festettek, a művész portréja, és nem a modellé. A modell csak puszta körülmény, alkalom. Nem őt leplezi le a festő; inkább a festő az, aki a színes vásznon leleplezi önmagát.” Oscar Wilde

el greco

Ahhoz, hogy értőn szemléljük zseniális képeit, meg kell ismerkednünk a festő életének fontosabb állomásaival. Leginkább Spanyolországban élt és alkotott, de görög származású volt, ahogy azt a neve is mutatja.

El Greco ugyanis azt jelenti, hogy ’A görög’. Először egy 1566-os íráson olvasható a neve, melyből valószínűsíthető, hogy már ebben az időszakban is alkotott.

Miniatűr freskó és táblaképek készítésével foglalkozott, és ezeket sokszor értékesítette. Magával hozta a bizánci ikonfestészet gyökereit, és felvette a kapcsolatot Rómában Tizianoval, aki ebben a korban már elismert festő volt. De volt kapcsolata Tintorettoval és Jacopo da Ponte Bassanoval is. Gulio Clovo, a befolyásos és gazdag miniatúrafestő pártfogolta őt, és Alessandro Farnese bíboros figyelmébe ajánlotta.

Bár a festés alapjait Tizianotól tanulta meg, soha nem fogadta el a látásmódját. Korai képei sok hasonlóságot mutatnak Jacopo da Ponta és Tintoretto műveivel is. Lenyűgözte Michelangelo dinamizmusa. 1557-ben Diego de Castillától – akivel római ismeretségei alapján került kapcsolatba – megbízást kapott három oltárkép elkészítésére a toledói Santo Domingo el Antiguo templom részére. Ezekkel a képekkel már nagy hírnevet szerzett, és végleg letelepedett Toledóban.

Férfi-képmás (Önarckép)

Toledo ebben az időben a művészeti élet központja volt. Az emberek olasz írásmóddal Greconak, vagyis görögnek nevezték őt, a képeit viszont görög betűkkel, eredeti nevén szignálta, sokszor hozzátéve “a krétai” jelzőt.

Művészetének innentől kezdve már híre ment, így II. Fülöp Madridba hívatta, és megbízta néhány munkával. Az 1579-ben készített ’Krisztust megfosztják ruháitól’ című képe hatalmas elismerést aratott a kortársak között, azonban a káptalannal perbe került. Egyrészt azért, mert a kép árát kifogásolták, másrészt pedig azért, mert a képen három olyan nőalak is szerepel, akikről az Evangélium nem tett említést. A tizenhatféle variációban elkészült kép néhány példányáról lekerültek a kifogásolt alakok, azonban az árban és koncepcióban a művész hajthatatlan volt. Végül a kialakult perben teljes kártérítést kapott.

1583-ban visszaköltözött Toledóba, miután az uralkodó elégedetlen volt a ’Szent Mauritius Vértanúsága’ című képével. Ezután kapott megrendeléseket Kasztíliából. A királynál kegyvesztett lett, a képei mégis elterjedtek az akkori műkereskedők segítségével egész Spanyolországban. 1589-től de Villen márki palotájában élt.

1604-ben a krétai török támadások elől nála menedéket kereső fivére, Manussos meghalt, amely esemény őt magát is elég rosszul érintette. A görög festőművész tíz évvel később hunyt el, 1614. április 7-én. A San Domingo el Antiguo templomban helyezték örök nyugalomra a spanyol festészet görög származású, jellegzetes, és korát jócskán meghaladó alakját.

Angyali üdvözlet

A múzeum a gyűjteményét több mint 50 El Greco alkotással egészítette ki külföldi képtárakból, pl. a madridi Pradóból, a toledói Museo del Grecoból, a párizsi Louvre-ból, a londoni National Galleryből, valamint templomokból, kolostorokból. Szent Sebestyén pl. a valenciai katedrálisból „utazott” hozzánk, míg a Krisztus feltámadása című oltárkép, amely soha nem hagyta még el Toledót, a Santo Domingo el Antiguo kolostorból érkezett.

A Laokoón című festményt pedig a washingtoni National Gallery of Art-ból kaptuk a kiállításra. A kiállított 70 festmény további részét olyan alkotások képezik, amelyek alkotói inspirálták El Grecot, pl. Veronesetől a Krisztus a kereszten. Ugyanez a téma jelenik meg Guglielmo della Porta Keresztrefeszítés című aranyozott, bronz domborművén, amely káprázatosan emelkedik ki a fekete háttérből. Greco pedig Krisztus a kereszten című festményén örökíti meg a legmegrázóbb bibliai történetet, valamint két Krisztus arcképen, és a Keresztet hordozó Krisztus című képen.

A tárlat nyitóképe: Idősebb Szent Jakab, mint zarándok akár jelképes is lehetne, hiszen a Krétán 1541-ben született festő (eredeti nevén Domenikosz Theotokopulosz) nagyívű vándorutat járt be, mire végül Toledóban telepedett le, és ott is élt haláláig. Hívő katolikusként Spanyolországba költözött. Itt kapta az El Greco nevet a krétai, spanyol festő.

II. Fülöp spanyol király a Madridtól 50 km-re fekvő Escoriálban tervezett palotakolostor díszítésére két képet rendelt Grecotól, miután felfigyelt a toledói Santo Domingo el Antiguo templom részére festett oltárképeire. Mély vallásossága okán munkásságának java részét biblikus témák jellemzik, kisebb részben gazdag nemesek portréjainak festése.

Krisztus a kereszten

„Mielőtt ecsetet veszel a kezedbe, előbb szerezz jártasságot a tudományokban és a művészetekben. A szépség és a tudás ugyanis innen jön!” John Vermeulen

Áhítattal nézegettük a bibliai jeleneteket megörökítő festményeit, azok jellegzetes, megnyúlt alakjait. 1913-ban egy germán szemész azt próbálta bizonyítani, hogy ez a megnyúlás egy szembetegségnek, az asztigmatizmusnak tulajdonítható, vagyis egy látvány bizonyos vonalai és kontúrjai kevésbé lesznek fókuszáltak. Más bizonyítékok szerint El Greco elnyújtott alakjait szándékos művészi ábrázolásmód hozta létre. Mindenesetre nagyon egyedivé vált számunkra a művészete.

El Greco fia, Jorge Manuel Theotocopuli apja műhelyében munkatársaként festett, s emellett építészként is ismert volt. A Szeplőtelen fogantatás című festményen az alsó tájkép az ő munkája. Az apa megfestette a fiatalember arcképét, míg saját maga ábrázolását egy feltételezett Önarcképen, és az Orgaz gróf temetése című képen láthatjuk.

Portréfestészetét néhány férfiképmáson ismerhetjük meg. Nehéz volna eldönteni, hogy a gazdag anyagból mely képek a legjobbak: az Angyali üdvözlet, a Bűnbánó Magdolna, Szent Jeromos, Szent Sebestyén vagy Szent Márton és a koldus, illetve a kiállítás záróképe: a Laokoón. Ez a mitológiai történet színhelyét Trójából Toledóba helyezi, és a városkép hátteréből az apa és fiai kígyókkal folytatott haláltusája szörnyülködtet.

el greco

Laokoón

A kiállítást ajánlom mindazoknak, akik kedvelik El Greco stílusát. A tárlat február 19-ig tart nyitva. Érdemes felkerekedni, s elmélyülten álldogálni valamelyik mű előtt, megcsodálva az arányokat, a színeket, az életszerű portrékat.

70 év felettieknek a belépés ingyenes.

Fotók: Szépművészeti Múzeum képanyaga

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

A szerző előző cikke:

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban