„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása!” – A XVI. század nagy államférfija, Morus Tamás tollából való ez a szép, napjainkban is érvényes, igaz gondolat. Sőt, úgy vélem, manapság egyre fontosabbak lesznek azok a dolgok, melyekhez erősen kötődünk, melyek formálják a közösséget. Kutatjuk, mi az, amit örökül kaptunk szüleinktől, nagyszüleinktől, mit adunk tovább gyermekeinknek.

Deák-Szinyéri József, Bánhorváti polgármestere

A közös hagyományok erősítik a lakosság összetartó erejét, az együtt megélt élmények szebbé teszik a közösség életét. Mindez igazolódni látszik Bánhorvátiban, e festői szépségű Borsod megyei településen, ahol tizenöt évvel ezelőtt fogalmazódott meg a hagyományőrzés gondolata: visszacsempészni a vidék hagyományos ételét, a krumplis lángost (nem krumplilángos) a hétköznapokba. E finom étel köré szövődött a gasztronómiai fesztivál, amely évek során a múlt számos értékeivel kapcsolódott össze.

A hagyományőrzés közösségépítő szerepéről, a hagyománytisztelet továbbgondolásáról, a gasztronómiai fesztivál életünkre gyakorolt hatásairól, a település kulturális életéről beszélgetek Deák-Szinyéri Józseffel, Bánhorváti polgármesterével.

Mindenekelőtt induljunk ki a hagyomány fogalmából! Szerinted mit takar ez az elnevezés? Emlékezet, szokásrendszer vagy mindkettő? Esetleg több is ennél?

A hagyomány nekem a múlt, az élet, amiben éltünk. Amit őseink átadtak nekünk a saját tapasztalataikból, szokásaikból, és hagyomány a jövő, hogy vajon mi mit tudunk átadni gyermekeinknek, unokáinknak… van-e mit átadni és egyáltalán át tudjuk-e úgy adni, hogy az befogadó közönségre találjon?

Beszéljünk a kezdetekről, az indulás éveiről! Ki volt a fesztivál ötletének atyja, mikor szervezték meg először, és hol került megrendezésre a Bánhorváti Krumplis Lángos Fesztivál?

2007-ben került először megrendezésre a fesztivál a Berkes János Művelődési Házban, mely rögtön az első alkalommal messze-messze kicsinek bizonyult. Édesanyámmal közösen találtuk ki. Öregmamám nagyon sokat mesélt nekünk a régi világról, átadta a hagyományt, ahogy fentebb is említettem, és ebből jött az ihletés.

hagyomany

Milyen is az a krumplis lángos? Kinek a bevált, ősi receptje alapján készül e finom étel? Gondolom, idők során változott, módosult a recept, bővült a kínálat a hagyományos ételek tekintetében?

A krumplis lángos egy kelt tésztából tejfölös túrós krumplis töltelékkel töltött, borssal vagy kaporral ízesített lepényféleség, és természetesen öregmama – vagy ahogy a kisfiam hívta, ómama – receptjéből készül. A kínálat bővült, mert volt rá igény, és volt mire bővíteni. Így az évek során feltűnt már a repertoárban a bánhorváti krumplis lángos mellett a laksa, a görhő, a herőce, a farsangi fánk, a csigatészta, a mákos kukorica, de még az angyalbögyörő is.

Hány fős csoportok készítik az ételt? Hogyan zajlik a lángosok értékelése? Komoly szakértő zsűri dönt a legfinomabb lángos kiválasztásáról?

A zsűrizés már évek óta megszűnt, nem versenyzünk, inkább együtt dolgozunk és segítjük egymást. A tésztát 4-5 ember állítja össze, utána pedig kiporciózva a többiek formálják, töltik és sütik.

Mára már nemcsak a helybeliek és a környékbeliek látogatják a fesztivált, hiszen mondhatjuk, hogy országos hírűvé nőtte ki magát e rendezvény. Ez a finom, hagyományos ételek mellett talán a program bővülésének is köszönhető. Milyen lépéseket kellett megtenni ahhoz, hogy létrejöhessen a kultúránk gazdagodását, a kulturált szórakozást is szolgáló program? Kell-e modernizálni, a mai világ ízléséhez igazítani a hagyományokat, s ha igen, milyen eszközökkel?

Mivel Bánhorváti egy 1400 fős kistelepülés, nem rendelkezünk itt olyan alapvető infrastruktúrával – pl, rendezvénycsarnok, parkoló, hangosítás, vagy akár a sütők áramigénye -, mely ki lenne építve, és ami megfelelő lenne egy ekkora rendezvény lebonyolításához. Így ezeket a problémákat meg kellett, és a mai napig is mindig meg kell oldani.

Krumplis Lángos Fesztiválon

Gondolom, a segítők száma egyenes arányban nő a fesztivál látogatottságának növekedésével. Ez azt is jelenti, hogy a bánhorváti emberek számára a közösségi szellem erősödése mellett fontos a település jó híre, ismertsége, az értékek megőrzése.

Igen, ez így van. A legutolsó fesztiválon több mint 100 önkéntes dolgozott a fesztivál szervezésén és lebonyolításán. Ez a lakosságszám arányosan olyan, mintha a legközelebbi városban, Kazincbarcikán 2000 ember menne el egy rendezvényre önkénteskedni. Azt hiszem, ez magáért beszél… Igen, a település lakói büszkék a fesztiválra, örömmel vállalnak benne szerepet, talán az a legjobb kifejezés rá, hogy szeretnek a részesei lenni.

A hagyományőrzésen és átadáson kívül pontosan a másik legnagyobb eredménye a fesztiválnak a közösségépítés és a közösségi szellem erősítése. Csak egy példát mondok: a Nyugdíjas Klubunk is – azt hiszem – az 5. fesztivál után alakult meg. Az időseket összehozta a közös munka, jól érezték magukat együtt, és most már több mint 10 éve nagyon szépen működtetik a klubot.

Amikor a segítőkről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a rendezvény fővédnökéről és a szponzorokról sem. Kik és milyen szervezetek támogatják a rendezvényt?

Mikor 2007-ben elkezdtük, Demeter Zoltán országgyűlési képviselő úr volt a polgármester, én pedig a művelődési ház vezetője. Már akkor is, polgármesterként, mindenben támogatta a rendezvényt, és képviselővé választásakor hivatalosan is ő lett a rendezvény fővédnöke. Azóta is segít és támogatja a fesztivált, amit nagyon köszönünk neki itt is. A többi támogatónk azok közül a cégek közül kerül ki, akikkel az önkormányzati beruházásokon, fejlesztéseken együtt dolgozunk.

A fesztiválok, mint nagyrendezvények turisztikai látnivalóként is fontosak. Tapasztaljuk, hogy a Bánhorváti Krumplis Lángos Fesztivál idegenforgalmi szerepe egyre növekszik. Az idegenforgalom tehát, mint gazdasági ágazat jelen van a település életében. Melyek ennek a pozitív hatásai?

Jelenleg a szó szoros értelmében nincs, mert még nincs kihasználva és fejlesztve, hogy úgy mondjam, eladva a település. A fesztivál azonban kicsit más, hiszen oda visszajárnak a látogatók, és jó hírét viszik ennek a gyönyörű településnek.

Télűző ünnep

A kultúra egyfajta szociális összetartó erő. A fesztiválon kívül milyen programok, rendezvények szolgálják a településen élők életminőségének, szellemi szokásjogának jobbítását?

Bánhorvátiban mindig nagy hangsúlyt fektettünk a kultúrára. Több kisebb-nagyobb rendezvényünk van egész évben. Januárban a Magyar Kultúra Napjáról emlékezünk általában egy kiállítás megnyitóval összekötve. Majd utána Télűző Csodaszarvas-vadászatot rendezünk és Pálinkafesztivált márciusban. Háromévente, áprilisban pedig Bánhorvátiban van a Bánvölgye borverseny. A nőnapi és gyereknapi rendezvény is a kulturális programunk része.

Szent Iván éjszakáján szabadtéri bált tartunk, szintén kiállítás megnyitóval együtt, melynek anyagát a helyi kézműves egyesület alkotásai adják. Augusztus 20-án az ünnepi megemlékezés mellett másik nagy rendezvényünk a falunap. Szeptember végén a Szent Mihály napi fonó hagyományait elevenítjük föl. Ezt követi a Lángos Fesztivál, majd az adventi időszakban mind a négy vasárnap ünnepelünk. Megtartjuk nemzeti ünnepeinket, túrákat, kiállításokat, előadásokat szervezünk.

Bánhorváti első számú vezetőjeként milyen további terveket, célokat tűztél ki magad elé? Kik ebben a segítőid?

Folytatjuk a megkezdett munkát. A cél az, hogy a település alapvető infrastruktúráját kiépítsük, intézményeinket felújítsuk. Az útjaink reményeink szerint jövő évre vagy még ez évben aszfaltburkolatot kapnak, vagy felújítjuk a meglévő burkolatokat. Járdáinkat, ravatalozóinkat, játszóterünket már felújítottuk. Ha ezeket megvalósítottuk, és a település szép rendezett képet mutat, akkor szeretnénk kihasználni a település gyönyörű természeti adottságait, és turisztikai szempontból fejleszteni.

Népdalkörök találkozója

Ebben a tervben fő szerep jut majd a krumplis lángos hagyományának, hiszen egy régi boltíves magtárépületből olyan vendégfogadót, éttermet szeretnénk kialakítani, ahol a helyi hagyományos ételeket lehet majd fogyasztani. Bánhorváti jövőjét a turizmusban látjuk. Ennek a térségnek ez egy kiaknázatlan szegmense, és mi szeretnénk, ha a Bánhorvátiba látogató turisták igazi és maradandó élményekkel térhetnének haza településünkről.

Mondhatom nyugodtan, hogy a település egésze mellettünk van. Demeter Zoltán országgyűlési képviselő úr segítsége felbecsülhetetlen, illetve a képviselő-testület tagjai is részt vesznek mindenben, és ott segítenek, ahol tudnak.

Köszönöm a beszélgetést a magam és a Montázsmagazin szerkesztősége nevében. Kívánom a szép tervek megvalósítását, a település lakói nevében a célok elérését.

 

Orosz Margit

A szerző előző cikke