A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

Írta: Farkas Ferencné Pásztor Ilona | 2022. dec 30. | Kiállítások | 0 |

„Gyerünk, menjünk vendégségbe…” – invitál minket a tréfás gyerekdalocska. Vendégségben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban… Komoly és egyben szórakoztató tárlatokkal, olcsó belépővel vár minket Óbudán a múzeum.

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem, áruvásárok, a nemzetközi kereskedelem, pénzügyi kereskedelem, biztosítás és szerencsejáték), a vendéglátóipar (szállodaipar, egyéb vendéglátóipari helyek), valamint a turizmus, idegenforgalom történetének kulturális javaira.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Budapesten a Korona tér 1. szám alatt

Az 1966-ban létrejött – a világon máig egyedülálló – országos gyűjtőkörű intézmény a világörökség részét képező budai várnegyedben, az utcának nevet adó egykori Fortuna fogadó patinás épületében kezdte meg először a működését, 2005 nyaráig. 2006 szeptemberétől 2011 júniusáig az V. kerületben, a Szent István-bazilika mellett, a volt Magyar Külkereskedelmi Bank épületébe költözött. 2011 őszétől a régi Óbuda központjában, Krúdy Gyula egykori házában, a Korona tér 1. szám alatt fogadja látogatóit.

A gasztronómia-történeti múzeumok létrehozásának gondolata a 19. század végétől követhető nyomon. Glück Frigyesnek (1858-1931), a magyar szálloda- és vendéglátóipar egyik vezető képviselőjének magángyűjteménye mellett az I. világháború után a Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete vendéglátóipari felszerelésekből, ét- és menülapokból, fényképekből álló, jelentős gyűjteményt őrzött egy létesítendő múzeum részére.

A kereskedelemtörténeti tárgyi gyűjteményt cégérek, cégtáblák, üzletberendezések és felszerelések, munkaeszközök és mérlegek, a kereskedelmi adminisztráció tárgyi eszközei, áruminták, árudobozok és üvegek, emlék- és reklámtárgyak stb., alkotják. Gyermekkorból, szüleink elbeszéléséből, régi filmekből ismerős tárgyak. A dokumentációs gyűjtemény tartalmaz üzletkönyveket, számlákat, árjegyzékeket. Reklámnyomtatványai (plakátok, számolócédulák, szórólapok) iránt szakemberek és magánszemélyek egyaránt érdeklődnek.

A vendéglátás-történeti tárgyi gyűjteményekben helyet kapnak az éttermi és cukrászati termelés és értékesítés berendezési, felszerelési tárgyai, munkaeszközei. A tálaló-, evő- és ivóeszközök között azok a példányok képviselnek különös szakmatörténeti értéket, melyek egy-egy vendéglátóhely (kávéház, cukrászda, szálloda, stb.) emblémáját viselik. Népesebb csoportot az étlapok és menülapok alkotják.

„A jó kalmár a világ jótevője” – Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből

A kiállítás a magyar kereskedelem fejlődésének és történetének két évszázadát mutatja be. A látogatók megismerkedhetnek a mérésügy, a vásárok és a vásározás történetével. Emellett betekintést nyernek a kereskedelmi szakoktatás mindennapjaiba, valamint korabeli üzletek és kirakatok hangulatába. 2014. január 21-én nyílt meg a kiállítás második fele további szakboltokkal: Stühmer csokoládébolt, papír-írószer üzlet és vasbolt várja a látogatókat.

Bemutatásra kerül az áruházak színes világa – a Párisi Nagy Áruháztól a Corvin Áruházig. Megelevenedik a magyar kereskedelem életében olyan fontos szerepet betöltő intézmények és események is, mint a Hangya Szövetkezet vagy az államosítás. A tárlat a szocialista kereskedelem bemutatásával zárul, KÖZÉRT üzlettel, Állami Áruházzal és korabeli kirakatokkal.

„Vendéget látni, vendégnek lenni” – Vendéglátás-történeti állandó kiállítás

A kiállítás a 19. század végi és 20. század eleji otthoni és hivatásszerű hazai vendéglátás tereit mutatja be úgy, mintha egy városi skanzent látnánk. A látogatók megismerhetik, hol és hogyan töltötte szabadidejét a hajdani polgár, hova utazott, hol szállt meg, mit rendelt asztalához. Megelevenedik egy korabeli szálloda, egy kávéház és egy étterem, továbbá egy cukrászda cukrászműhellyel és egy középpolgári család otthona.

Az érdeklődők bekukucskálhatnak a korabeli mulatók és fürdőhelyek világába is. Sőt megtanulhatják, és otthon is kipróbálhatják a leghíresebb magyar ételek és édességek eredeti receptjeit, melyek méltán tették konyhát világhírűvé.

Krúdy-emlékszoba
„Nekem soha nem volt otthonom…” – Krúdy Gyula budapesti életének színterei

A kiállítás Krúdy hajdani szegényes, óbudai lakásának két szobájában várja a látogatókat, ott, ahol az író élete utolsó három évét töltötte, s ahol meghalt. Az egyikben láthatjuk, és nem irigyeljük az albérletek, olcsóbb vagy jobb szállodák szobáit. Ezekből kitűnik, hogy milyenek az átmenetinek mondott „otthonok”. Megmutatják nekünk, hol élt az író a fővárosba költözésétől, 1896-tól 1933-ig a hétköznapokban. A másikban pedig azokat a vendéglátóhelyeket ismertetik, amelyeket szeretett, törzsvendégként látogatott, és műveiben is megörökített.

Gerbeaud Emil 1854-1919

2019. november 8-án volt kereken száz éve annak, hogy nincs köztünk a híres cukrász, csokoládégyár-tulajdonos, Gerbeaud Emil (1854–1919). Ő elévülhetetlen érdemeket, nemzetközi hírnevet és elismerést szerzett a magyar cukrászatnak és édesiparnak. Megmutatják a látogatóknak a múzeumban őrzött Gerbeaud-emlékeket az intézmény Gerbeaud-termében. A tárlaton többek között látható: a Stróbl Alajos szobrászművész által készített Gerbeaud Emil mellszobor; századfordulón készült, iparművészek által tervezett desszertes dobozok; a Gerbeaud család régi fotói, és további érdekes tárgyak, dokumentumok.

Aki nem tud személyesen idelátogatni, az a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum honlapján, a Digitális múzeum menüpontban megtalálhatja a múzeum online tartalmait. Lehet böngészni a műtárgyak és kiadványok között is, valamint barangolni lehet számos virtuális kiállításban is.

Külön tárlata van a reklámtábláknak. A tárlat a múzeum kereskedelmi gyűjteményének kevésbé ismert zománctárgyait és tábláit mutatja be a dohányzás, az ital, az élelmiszer, a vegyes iparcikk, a biztosítás és a feliratos táblák témaköréből.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységgel, családi- és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel – a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében – szolgálja a művelődést, oktatás célokat, és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíti az egész életen át tartó tanulás, szórakozás folyamatát.