A gondolatok színe – Henri Matisse remekművei Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban – „Minden új képnek egyedi dolognak kell lennie, születésnek, amely egy új alakot hoz a világra az emberi lelken keresztül” – vallja Henri Matisse.

matisse

Henri Matisse

Valóban egyedi, színben, formában, témában gazdag tárlatot láthattak a képzőművészet iránt érdeklődők, akik megcsodálhatták Henri Matisse alkotásait. A kiállítás a párizsi Pompidou Központtal való együttműködéssel valósult meg.

A mintegy 150 művet átfogó tárlatot november 1-jéig tekinthették meg a látogatók a Szépművészeti Múzeumban. Az életmű bemutatta a vonal, a szín, az enteriőr összefüggéseit, a ragyogó szín-, fény- és formaharmóniába öltöztetett könnyedséget. E sokszínűség nem mindennapi csodát nyújtott a művészetkedvelők számára, hiszen végigvezetett a művész életművének minden fontosabb szakaszán.

Papírkollázsok

Henri Matisse nemcsak festészettel foglalkozott, de grafikákat, könyvillusztrációkat, szobrokat, sőt papírkollázsokat is készített.

A francia festő életművét bemutató tárlaton videót is láthattunk arról, hogyan rajzolt meg egy portrét, vagy készítette el papírkivágásait. Ez utóbbi módszerrel élete vége felé foglalkozott, ülve vagy fekve hosszú pálcával rajzolt a falra.

Matisse művészetére jellemző a témák újragondolása, az ismétlődő motívumok, a portrék, a női alakok, a külső és belső tér határvonalait kijelölő ablakok, a tárgyak, amelyekhez a folyamatosan megújuló színek és vonalritmusok társulnak. Intenzív színei mellett a gondolat legegyszerűbb formáját kereste és találta meg a vonalrajzokban.

   

                                   Algériai nő;                                                                                          Greta Prozor 

A művész női alakokat ábrázoló festményei közül az Algériai nő keleti hangulatot idéző festménye ragadott meg, miként a sárga-kék enteriőrök és női alakok közül a Greta Prozor arcképe címet viselő alkotás késztetett hosszú megállásra.

Élénk színvilágának kiemelkedően szép példája egyik fő műve a Fényűzés, amely gazdag szín- és érzelemvilágával kápráztatott el.

Az első világháború idején aztán a sötétebb tónusú képek váltották fel a vidám színvilágot, de az ablak mint kiemelt motívum továbbra is megjelent a festményein.

A háború éveit követően Nizzában visszatért a hagyományosabb kompozícióhoz. Saját szavai szerint: a ”nizzai fény gazdagsága és ezüstös tisztasága” új irányba terelte művészetét. Erről mesél a Csendélet zöld tálon című alkotása.

Fényűzés

A kísérletezés végigkísérte művészetét. Ennek különleges példái a gouache-papírkivágások. A szín és vonal harmóniája összefüggésben valósulhatott meg. A papírt színezte, majd tetszőleges formára vágta és kialakította a kompozíciót. Ezzel a módszerrel készítette például a Jazz című művészkönyvét.

„A művésznek minden energiájára, őszinteségére és a lehető legnagyobb szerénységre van szüksége ahhoz, hogy munkája során meg tudjon szabadulni azoktól a régi kliséktől, melyek oly könnyen a kezére állnak” – fogalmazott a festő Jazz című könyvében.

Csendélet zöld tálon

Henri Matisse vallomásához híven valóban az örök kísérletező, a régi, az elcsépelt, az unalmassal szemben az eredeti, az egyedi gondolatok kifejezője a színek, a formák harmóniájában.

matisse

Papírkollázs – Intenzív színek

 

Orosz Margit

 

Kapcsolódó cikkünk:

Hieronymus Bosch rejtélyes világa – Menny és pokol között

 

Hozzászólások