“A poézis életemben végig meghatározó,

A vers, az emberi tiszta beszéd, a szabatos szó,

Tavasszá változik tőle az élet ködpárás tele,

Még akkor is, ha csak a költő magát lepi meg vele.”

 

 

Jakab Tibor doktor Marosvásárhelyen született. Fülöpjakab betegeit gyógyítja, mint háziorvos. Szabadidejében nagyon szeret utazni, de a toll és a papír mindig ott lapul a zsebében és élményeit azonnal rávési a papírlapocskákra, majd egyszer csak megszületik a vers.

Tagja a Magyar Orvosok és Képzőművészek Körének, és a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének is. 2004-ben jelent meg első önálló verseskötete, melynek címe: Verset csak Neked ne írnék?

 

 

Jakab Tibor:

AZ ÉN HAZÁM

Az én hazám az, amit a Kárpátok vonulata körbezár.
Marosfő, a Hargita, a Gyilkos-tó s a rozsnyói vár.
A Somostető, a Kövesdomb meg a városháza tornya,
Bolyai-lyceum, Orvosegyetem, nagyhírű elődök sorja.
A kanyargós Nyárád folyó, szőlőkkel borított lankák,
Amit évszázadokon át az őseink lakták.

Az én hazám a Duna-Tisza köze, a Kunság homokja, zöldje,
Végtelen búzamezők, sárga repcetáblák, a nyugalom földje.
Hol képzeletemben egy nagy szélmalom kereke forogna,
Mezőkön árvalányhaj terem, itt élt Kodály, Petőfi és Móra.

Itt széles a horizont, megnyúlt az égen a nap útja,
Rám köszön a tanyáknak árva gémeskútja.
Ezek a tájak, hol “élned-halnod kell,,- bármit is hoz a sors,
Az út merre vezet? Nem tudja a bölcs, nem látja a jós.
Ide vagyunk kötve, s bármit is tegyél,
Itt édes a magyar szó, itt ízes a friss kenyér.

Meditáció

Ülök kint a szellős teraszon,
Vörös borom előttem, már csak egy araszon,
Tudom, így nem dőzsölök már, csak a tavaszon,
Ezért bántóan fáj a “mi corazon”!
Fehér nadrágomon, ha látjátok és szóltok,
Vino tinto okozta rojo foltok!
Számítógépemen egy újabb E-mil,
Nem érdekel, csak a “sexo debil”!
Egy égi hang a magasból szóla:
Legjobb hely a világon az Alverola!
Szeptemberi nyár a Costa del Sol-on

A nyár múlófélben,
de itt még perzsel a napsugár.
A tenger felett ezüstös pára,
messze sejlik a láthatár.

A virágok színe élénk,
hibiszkusz bouganvilliák,
A fákon érik a gyümölcs,
citrom, narancs, banán.

Hófehérek az Andalúz házak,
piroslik tetőkön a cserép.
A kék égen sirályok köröznek,
az útszélén ugrál egy veréb.

Este kigyúlnak a fények,
az öböl mentén füzérben a lámpák.
Az ég alján vöröses fényben a Mars,
mintha a nyár megejtő varázsát látnánk.

Világoljon bennünk
az adventi koszorú fénye,
Teljesüljön be a várakozás,
s a békesség reménye.

 

Az orvos-költőt bemutatta: Nagy L. Éva, a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének a titkára

Hozzászólások